Bevezetés a tevékenységalapú költségvetés-tervezésbe

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés egy terv vagy pénzügyi terv előzetes elkészítésének folyamata, amely mérföldkőként szolgál majd az elvégzendő egyes tevékenységekkel, tekintettel a kutatási eszközöket használó szervezetek korlátozott forrásaira, és az erőforrásokat ennek megfelelően elosztva. prioritásaik szerint költségvetés formájában, amely meghatározza a költésre várható költségeket.

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés alkotóelemei és folyamata

Az alábbiakban a tevékenységalapú költségvetés-tervezés alkotóelemei és folyamata találhatók:

  • Az erőforrás-fogyasztás körüli tevékenységek azonosításával kezdődik, és ezeket a tevékenységeket elsősorban főtevékenységeknek és másodlagos tevékenységeknek sorolják be, amelyek a tevékenység bevonásának és fontosságának fontosságát jelzik a szervezet számára prioritásuk szerint, tehát a fő tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a célokhoz és nélkülözhetetlenek.
  • A másodlagos tevékenységek azok a tevékenységek, amelyek hozzáadott értéket teremtenek az ügyfél számára és megváltoztatják preferenciáikat a szervezet javára, és amelyek jelentős mennyiségű erőforrást igényelhetnek.
  • A tevékenységek meghatározása után a következő feladat annak meghatározása, hogyan lehet a költségeket vagy az erőforrásokat ennek megfelelően megosztani azon tevékenységek között, amelyeket induktorok segítségével hajtanak végre, mivel ezek a tényezők meghatározzák a különféle tevékenységekben a fogyasztás szintjét.
  • Főként három ilyen induktor befolyásolja az olyan döntéseket, amelyek az idő, amely ábrázolja a folyamatok időtartamát, az egyes tevékenységekhez szükséges erőforrások mennyiségét, és végül, hogy hányszor megismételik egy tevékenységet, miután megkapta ezeket a tényeket, a megfelelő költségek kiszámolhatók.

Példa tevékenységalapú költségvetés-tervezésre

Az alábbiakban bemutatjuk az A ltd társaság tevékenysége alapján a 2020-as év első negyedévének költségvetési példáját:

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés előnyei és hátrányai

Az előnyeket és hátrányokat az alábbiakban említjük:

Előnyök

A tevékenységalapú költségvetés-tervezéshez kapcsolódó különféle előnyök a következők:

  1. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés előretekintő nézetet vesz fel, ahelyett, hogy a korábban elvégzett tevékenységeket vizsgálná, amelyek közös jellemzője a hagyományosan alapuló költségvetés-tervezés során, azaz olyan kérdéseket vet fel, mint például mit kell végrehajtani, és hol lehetne javítani, mint a korábban elvégzett és az csak a költségek elosztása ennek alapján.
  2. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés tevékenységeken és forrásokon alapszik költségvetését, amely lehetővé teszi a betekintést a folyamatok hatékonyságtalanságaiba és az egyensúlyhiány forrásaiba, és ez segít a vezetőknek olyan fejlesztési területeket találni, amelyek hatékonyságukat javítják munkájukban.
  3. A tevékenységalapú költségvetés gyakorlati megközelítést alkalmaz a dinamikus környezetben, és megkönnyíti az alkalmazottak és a vezetők számára a tevékenységek időben korlátozott módon történő kommunikálását és végrehajtását, valamint az egyes tevékenységek teljesítményének értékelését az egyes tevékenységek elszámoltathatóságának rögzítésével.
  4. A tevékenységalapú költségvetés mozgásteret hagy az éghajlat és a jelenlegi helyzet változásainak függvényében, szemben az eredetileg tervezettekkel, mivel ez lehetővé teszi az eszközöknek az erőforrás-felhasználás nyomon követését, amely lehetővé teszi a kapacitási problémák azonosítását, hogy azok időben alkalmazkodjanak.

hátrányok

A tevékenységalapú költségvetés-tervezéshez kapcsolódó különféle hátrányok a következők:

  1. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés hosszú és átfogó folyamat, amely jelentős időt és erőforrásokat igényel a gazdálkodó egységnél, és az elemzéshez túl sok ráfordítás ellentmondásosnak bizonyulhat.
  2. Szükség van ápolt, tehetséges személyekre, akik szakemberek a hiányosságok felderítésében, és ugyanolyan kompetensek a jelentések készítésében és a szükséges szoftverek használatában, mivel ez egy komplex folyamat, amelytől a vállalat iránya függ.
  3. A tevékenységalapú költségvetés elkészítése során előfordulhat, hogy a fókusztengely eltolódhat azonnali és rövid távú eredményekre, és a nagyobb képet figyelmen kívül hagyhatja, ami hosszú távon károkat okozhat.
  4. Ez a történeti adatok felhasználásával történő előrejelzésen és a jövőbeli várakozásokon alapul, amelyek időnként megbízhatatlannak bizonyulhatnak, ha a tervezett helyzetek vagy forgatókönyvek nem olyanok, amelyek várhatóan olyan problémákhoz vezetnek, amelyek akadályozhatják a szervezetet és annak erőforrásait.
  5. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés csak kiegészítő információkat nyújt.

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés fontos pontjai

  • Ez egyszerűen azt jelenti, hogy részletesen elemzik a tevékenységekkel járó összes költséget. Olyan eszköz, amely lehetővé teszi a vezetők számára, hogy ellenőrzést szerezzenek az időben történő és minőségi kézbesítés biztosítása mellett, miközben megkönnyítik őket egy előre nem látható jövőre nézve, mivel ez rugalmas megközelítés és elősegíti az innovációt, amely nagy előnye a hagyományos költségvetési rendszerhez képest. A hagyományos rendszerekhez viszonyítva azonban sokkal összetettebb és nehezebben kezelhető, mivel a hangsúly a hozzáadott értékekre, amelyeket a tevékenységek a termékhez vezetnek.
  • A tevékenységalapú költségvetés-tervezés nemcsak a magánintézmények zökkenőmentes működését segítette elő, hanem hatással van a nagyobb állami politikák és az állami kiadások felhívására is. Különböző intézmények, például iskolák, egyetemek és nem kormányzati szervezetek szintén használják ezt a technikát döntések meghozatalára, az átláthatóság lehetővé tételére és a munka elszámoltathatóságának rögzítésére, a hatékonyság és a ragyogás szempontjából jobb környezet kialakítása érdekében. A költségvetés formátuma és szintaxisa különböző szervezetekben eltérő lehet, nincs egységes formátum.

Következtetés

Ez egy részletes, hosszadalmas, összetett és folyamatos folyamat, amely jelentős mennyiségű erőforrást és időt igényel, amelyeknek az egységnek nem feltétlenül kell rendelkeznie. A további tevékenységalapú költségvetés-tervezés több zavart okozhat, nem pedig megoldássá válhat, ha nem megfelelően kezelik. Nagyon egyedülálló megközelítés, ha a dolgokra más szemszögből tekintünk, lehetővé téve a jobb döntéshozatalt, ezáltal javítva a szervezet belső folyamatait. Ezért a tevékenységalapú költségvetés-tervezés jobban megfelel azoknak, akik hajlandóak innoválni és gyorsan változtatni akarnak, időben korlátozott módon azonosíthatják és kijavíthatják azokat a szervezeteket, amelyek jelentős erőforrásokkal és döntéssel rendelkeznek a bármilyen költség.

Ajánlott cikkek

Ez egy útmutató a tevékenységalapú költségvetés-tervezéshez. Itt tárgyaljuk a tevékenységalapú költségvetés-tervezés bevezetését, alkotóelemeit és folyamatát, valamint előnyeit és hátrányait. A következő cikkeket is megnézheti további információkért -

  1. Kemény költség vagy puha költség
  2. Karrier a pénzügyi tervezésben
  3. Pénzügyi tervező üzleti terv
  4. Pénzügyi piacok

Kategória:

Vállalkozói fejlesztés