Adatbányászati ​​technikák A 7 legnépszerűbb adatbányászati ​​technika a legjobb eredményért

Tartalomjegyzék:

Anonim

Bevezetés az adatbányászati ​​technikákba

Ebben a témában megismerjük az adatbányászati ​​technikákat, mivel az informatika területén elért haladásnak számos adatbázishoz kell vezetnie a különféle területeken. Ennek eredményeként szükség van olyan fontos adatok tárolására és manipulálására, amelyek később felhasználhatók döntéshozatalra és az üzleti tevékenység javítására.

Mi az adatbányászat?

Az Adatbányászat a hatalmas adatokból hasznos információk és minták kinyerésének folyamata. Az Adatbányászat magában foglalja az adatok gyűjtését, kinyerését, elemzését és statisztikáit. Más néven ismeretek felfedezési folyamata, ismeretek bányászata adatokból vagy adatok / minták elemzése. Az Adatbányászat a hasznos információk megkeresésének logikus folyamata. Miután megtalálta az információkat és mintákat, felhasználható az üzleti fejlesztésről szóló döntések meghozatalára. Az adatbányászati ​​eszközök választ adhatnak a vállalkozással kapcsolatos különféle kérdésekre, amelyeket túl nehéz megoldani. Azt is előrejelzik a jövőbeni trendekről, amelyek lehetővé teszik az üzletemberek számára proaktív döntések meghozatalát.

Az adatbányászat három lépésből áll. Ők

  • Kutatás - Ebben a lépésben az adatok törlődnek, és más formává alakulnak. Az adatok jellege szintén meghatározásra kerül
  • Minta azonosítása - A következő lépés az, hogy kiválassza a mintát, amely a legjobb előrejelzést fogja adni
  • Telepítés - Az azonosított mintákat használják a kívánt eredmény elérésére.

Az adatbányászat előnyei

  • A trendek és viselkedés automatizált előrejelzése
  • Új rendszerekre és meglévő platformokra is megvalósítható
  • Elemezheti a hatalmas adatbázist percek alatt
  • A rejtett minták automatizált felfedezése
  • Számos modell áll rendelkezésre a bonyolult adatok könnyű megértése érdekében
  • Nagy sebességű, amely megkönnyíti a felhasználók számára, hogy hatalmas mennyiségű adatot elemezzenek rövidebb idő alatt
  • Javított előrejelzéseket eredményez

7 fontos adatbányászati ​​technika felsorolása

Az Adatbányászat egyik legfontosabb feladata a helyes adatbányászati ​​technika kiválasztása. Az adatbányászási technikát a vállalkozás típusa és az üzleti vállalkozás problémáinak típusa alapján kell megválasztani. Általános megközelítést kell alkalmazni az adatbányászati ​​technikák alkalmazásának pontosságának és költséghatékonyságának javítására. Alapvetően hét fő adatbányászati ​​módszer létezik, amelyeket ebben a cikkben tárgyalunk. Számos más adatbányászati ​​módszer is létezik, ám ezt a hét gyakoriságot az üzletemberek gyakrabban használják.

  • Statisztika
  • Klaszterek
  • Megjelenítés
  • Döntési fa
  • Társulási szabályok
  • Neurális hálózatok
  • Osztályozás
  1. Statisztikai technikák

Az adatbányászati ​​technikák statisztikája a matematika egyik ága, amely az adatok gyűjtésére és leírására vonatkozik. Számos elemző szerint a statisztikai technikát nem bányásztechnikának tekintik. De mégis segít feltárni a mintákat és felépíteni a prediktív modelleket. Ezért az adatelemzőnek rendelkeznie kell bizonyos ismeretekkel a különböző statisztikai technikákkal kapcsolatban. A mai világban az embereknek nagy mennyiségű adatgal kell foglalkozniuk, és abból fontos mintákat kell levezetniük. A statisztikák nagyobb mértékben segíthetnek abban, hogy válaszokat kapjanak az adatokkal kapcsolatos kérdésekre, például

  • Milyen minták vannak az adatbázisban?
  • Mennyire valószínű, hogy egy esemény bekövetkezik?
  • Mely minták hasznosabbak az üzleti életben?
  • Mi az a magas szintű összefoglaló, amely részletes képet ad az adatbázisban levő dolgokról?

A statisztikák nem csak ezekre a kérdésekre válaszolnak, hanem az adatok összegzésében és számolásában is segítenek. Ezenkívül segítséget nyújt az adatokkal kapcsolatos információk könnyű biztosításában. A statisztikai jelentések révén az emberek okos döntéseket hozhatnak. A statisztikák különféle formái vannak, de a legfontosabb és leghatékonyabb módszer az adatok gyűjtése és számlálása. Az adatgyűjtésnek sokféle módja van, például

  • hisztogram
  • Átlagos
  • Középső
  • Mód
  • Variancia
  • Max
  • min
  • Lineáris regresszió
  1. Klaszterezési technika

A klaszterezés az egyik legrégebbi módszer, amelyet az Adatbányászatban használnak. A klaszterelemzés az egymáshoz hasonló adatok azonosításának folyamata. Ez segít megérteni az adatok közötti különbségeket és hasonlóságokat. Ezt néha szegmentálásnak hívják, és segít a felhasználóknak megérteni, mi folyik az adatbázisban. Például egy biztosító társaság csoportosíthatja ügyfeleit jövedelmük, életkoruk, a kötvény jellege és a követelések típusa alapján.

Különböző típusú klaszterezési módszerek léteznek. Ezek a következők

  • Osztási módszerek
  • Hierarchikus agglomerációs módszerek
  • Sűrűség alapú módszerek
  • Rács alapú módszerek
  • Modell alapú módszerek

A legnépszerűbb klaszterezési algoritmus a Legközelebbi szomszéd. A legközelebbi szomszéd technika nagyon hasonlít a klaszterezésre. Ez egy előrejelzési technika, ahol egy rekordban szereplő becsült érték előrejelzéséhez keresse meg a hasonló becsült értékekkel rendelkező rekordokat egy történeti adatbázisban, és használja a becslés értékét a rekordból, amely közel van a besorolás nélküli rekordhoz. Ez a technika egyszerűen kijelenti, hogy az egymáshoz közelebb lévő objektumok hasonló predikciós értékekkel rendelkeznek. Ezzel a módszerrel könnyen megjósolhatja a legközelebbi objektumok értékeit. A legközelebbi szomszéd a legkönnyebben használható a technikával, mert az emberek gondolatai szerint működnek. Nagyon jól működnek az automatizálás terén is. Bonyolult ROI-számításokat végeznek könnyedén. A technika pontossága ugyanolyan jó, mint a többi Adatbányászati ​​technika.

Az üzleti életben a legközelebbi szomszéd technikát használják leggyakrabban a szövegvisszakeresés során. Ezeket arra használják, hogy megtalálja azokat a dokumentumokat, amelyek megosztják a fontos tulajdonságokkal az érdekesként megjelölt fő dokumentummal.

  1. Megjelenítés

A megjelenítés a leghasznosabb technika, amelyet az adatminták felfedezésére használnak. Ezt a technikát az Adatbányászási folyamat elején használják. Sokféle kutatás folyik manapság az adatbázisok érdekes kivetítésének elkészítésére, amelyet Projection Pursuit-nak hívnak. Sok olyan adatbányászati ​​technika létezik, amely hasznos mintákat hoz létre a jó adatokhoz. A megjelenítés azonban olyan technika, amely a gyenge adatokat jó adatokké alakítja, lehetővé téve a Data Mining különböző módszereinek használatát a rejtett minták felfedezésében.

  1. Indukciós döntési fa technika

A döntési fa prediktív modell, és maga a név magában foglalja, hogy úgy néz ki, mint egy fa. Ebben a technikában a fa minden ágát osztályozási kérdésnek tekintik, és a fák leveleit az adott osztályozáshoz kapcsolódó adatkészlet partícióinak tekintik. Ez a technika felderítési elemzésekhez, adatok előfeldolgozásához és előrejelzéséhez használható.

A döntési fa az eredeti adatkészlet szegmentációjának tekinthető, ahol a szegmentálást egy meghatározott ok miatt végezzük. Minden egyes szegmens alá tartozó adatnak van némi hasonlósága az információ előrejelzésében. A döntési fák olyan eredményeket nyújtanak, amelyek a felhasználó számára könnyen érthetők.

A döntési fa technikát leginkább a statisztikusok használják annak megállapítására, hogy mely adatbázis kapcsolódik jobban az üzleti problémához. A döntési fa technika felhasználható a predikcióhoz és az adatok előzetes feldolgozásához.

E technika első és legfontosabb lépése a fa termesztése. A fa termesztésének alapja attól függ, hogy a fa minden ágán megtalálható-e a lehető legjobb kérdés. A döntési fa az alábbi körülmények között leáll

  • Ha a szegmens csak egy rekordot tartalmaz
  • Az összes rekord azonos jellemzőket tartalmaz
  • A növekedés nem elegendő további kiömléshez

A CART, amely az osztályozási és regressziós fákat jelenti, egy olyan adatkutatási és előrejelzési algoritmus, amely összetettebb módon választja ki a kérdéseket. Mindegyikét megpróbálja, majd kiválasztja az egyik legjobb kérdést, amelyet az adatok két vagy több szegmensre osztására használnak. Miután elhatározta a szegmenseket, ismét kérdéseket tesz fel az új szegmensekkel kapcsolatban.

Egy másik népszerű döntési fa technológia a CHAID (Chi-Square automatikus interakciós detektor). Hasonló a CART-hoz, de különbözik egymástól. A CART segít a legjobb kérdések megválasztásában, míg a CHAID segít a hasítások kiválasztásában.

  1. Neurális hálózat

A neurális hálózat egy másik fontos technika, amelyet az emberek manapság használnak. Ezt a technikát leggyakrabban az adatbányászati ​​technológia kezdő szakaszában használják. A mesterséges ideghálózat a mesterséges intelligencia közösségéből alakult ki.

A neurális hálókat nagyon könnyű használni, mivel bizonyos mértékig automatizáltak, és ezért a felhasználónak nem várható el sok ismerete a munkáról vagy az adatbázisról. De ahhoz, hogy a neurális hálózat hatékonyan működjön, ezt tudnia kell

  • Hogyan kapcsolódnak a csomópontok?
  • Hány feldolgozó egységet kell használni?
  • Mikor kell leállítani az edzési folyamatot?

Ennek a technikának két fő része van - a csomópont és a link

  • A csomópont - amely szabadon illeszkedik a neuronhoz az emberi agyban
  • A kapcsolat - amely szabadon illeszkedik az emberi agyban lévő neuronok közötti kapcsolatokhoz

Egy idegi hálózat összekapcsolt neuronok gyűjteménye. amelyek egy vagy több réteget képezhetnek. A neuronok kialakulását és összekapcsolódásaikat a hálózat architektúrájának nevezzük. Az ideghálózati modellek széles választéka létezik, és minden modellnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Minden ideghálózati modell különböző architektúrákkal rendelkezik, és ezek az eltérő tanulási eljárásokat használják.

A neurális hálózatok nagyon erős prediktív modellezési technika. De még a szakértők sem könnyű megérteni. Nagyon összetett modelleket hoz létre, amelyeket lehetetlen teljesen megérteni. Így a neurális hálózati technika megértése érdekében a vállalatok új megoldásokat találnak. Két megoldást már javasoltak

  • Az első megoldás a Neurális hálózat, amely egy komplett megoldásba van csomagolva, amely lehetővé teszi egy alkalmazás számára
  • A második megoldás az, hogy hozzá van kötve szakértői tanácsadási szolgáltatásokhoz

A neurális hálózatot különféle alkalmazásokban használják. Ezt az üzleti életben használták fel az üzleti vállalkozásban zajló csalások felderítésére.

  1. Egyesítési szabály technika

Ez a technika segít megtalálni a két vagy több elem közötti kapcsolatot. Segít megismerni az adatbázisok különböző változóinak kapcsolatát. Felfedezi az adathalmazok rejtett mintáit, amelyeket a változók azonosítására használnak, és a legmagasabb frekvenciájú változókat gyakran mutatják be.

Az egyesülési szabály két fő információt tartalmaz

  • Támogatás - A kapa gyakran alkalmazzák a szabályt?
  • Bizalom - Milyen gyakran helyes a szabály?

Ez a technika kétlépéses eljárást követ

  • Keresse meg az összes gyakran előforduló adatkészletet
  • Hozzon létre erős asszociációs szabályokat a gyakori adatkészletekből

Háromféle társítási szabály létezik. Ők

  • Többszintű társulási szabály
  • Többdimenziós társulási szabály
  • Mennyiségi társulási szabály

Ezt a technikát leggyakrabban a kiskereskedelemben használják az értékesítési minták megtalálására. Ez elősegíti az átváltási arány növelését, és ezáltal növeli a profitot.

  1. Osztályozás

Az adatbányászati ​​technikák osztályozása a leggyakrabban használt adatbányászati ​​technika, amely előre osztályozott mintákat tartalmaz egy modell létrehozásához, amely osztályozhatja a nagy adatkészletet. Ez a technika segítséget nyújt az adatokkal és a metaadatokkal (adatokkal kapcsolatos adatok) kapcsolatos fontos információk megszerzésében. Ez a technika szorosan kapcsolódik a klaszteranalízis technikájához, és a döntési fát vagy az idegi hálózati rendszert használja. Két fő folyamat jár ebben a technikában

  • Tanulás - Ebben a folyamatban az adatokat a besorolási algoritmus elemzi
  • Osztályozás - Ebben a folyamatban az adatok alapján osztályozzák a besorolási szabályok pontosságát

Különböző típusú osztályozási modellek vannak. Ezek a következők

  • Osztályozás döntési fa indukcióval
  • Bayes-osztályozás
  • Neurális hálózatok
  • Támogató vektorgépek (SVM)
  • Besorolás asszociációk alapján

A minősítési módszer egyik jó példája az e-mail szolgáltató.

Következtetés:

Ebből a cikkből megismertük a fontos adatbányászati ​​technikákat. És az egyes technikák jellemzőit és specifikációit részletesen ismertetjük. Az adatbányászat fontos eszköznek bizonyult számos üzleti területen, és a technikákat lehet a legjobban használni egy probléma megoldásához. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalatok adatbányászati ​​technikákat alkalmazzanak az üzletemberek számára az intelligens döntések meghozatalához. Az üzleti életben egyetlen módszer sem használható a probléma megoldására. Az összes adatbányászati ​​technikának együtt kell járnia a probléma megoldásával.

Ajánlott cikkek

Ez egy útmutató az Adatbányászati ​​Technikákhoz. Itt megvitattuk az alapkoncepciót és a 7 fontos adatbányászati ​​technika felsorolását. A további javasolt cikkeken keresztül további információkat is meglátogathat -

  1. Mi az az adatelemzés?
  2. Mi az adatmegjelenítés?
  3. Mi az adattudomány?
  4. Mi a Big Data Technology?
  5. A csoportosítás típusai | Legnépszerűbb típusok példákkal