Bevezetés a Matlab összegző funkciójához
A MATLAB a műszaki számításhoz használt nyelv. Mint többségünk egyetért azzal, hogy a számítástechnika, a megjelenítés és végül a programozás feladatainak integrálásához elengedhetetlen a könnyen használható környezet. A MATLAB ugyanezt teszi, ha olyan környezetet biztosít, amely nemcsak könnyen használható, hanem a kapott megoldásokat matematikai jelölések formájában is megjeleníti, amelyek többségünk ismerõi. Ebben a cikkben mélyebben áttekintjük a Matlab-féle Összefüggést.
A Matlab felhasználásai tartalmazzák (de nem kizárólag)
- számítási
- Algoritmusok kidolgozása
- Modellezés
- tettetés
- Prototípus
- Adatanalitika (adatok elemzése és megjelenítése)
- Mérnöki és tudományos grafika
- Alkalmazásfejlesztés
A MATLAB a felhasználó számára funkcionális kosarat kínál, ebben a cikkben megértjük az 'Összeg funkció' nevû hatékony funkciót.
Szintaxis:
S = sum(A)
S = sum(A, dim)
S = sum(A, vecdim)
S = sum(__, outtype)
S = sum(__, nanflag)
Az összefüggés leírása a Matlab-ban
Most megértjük ezeket a funkciókat egyenként.
1. S = összeg (A)
- Ez a tömb összes elemének összegét adja vissza a tömb dimenziója mentén, amely nem szingulett, azaz a méret nem egyenlő 1-vel (Az első dimenziót veszi figyelembe, amely nem szingulett).
- összeg (A) visszaadja az elemek összegét, ha A vektor.
- az (A) összeg egy sorvektorot ad vissza, amelynek az oszlopok egy része tartalmaz, ha A mátrix.
- Ha A többdimenziós tömb, akkor az (A) összeg az 1. tömb dimenzió mentén fog működni, amelynek mérete nem egyenlő 1-gyel, és az összes elemet vektorként kezeli. Ez a méret 1 lesz, és a többi méret nem változik.
Most értjük meg az (A) összeget egy példával. De előtte kérjük, ne feledje, hogy a MATLAB-ban a mátrixok a következő dimenziókkal rendelkeznek:
1 = sorok, 2 = oszlopok, 3 = mélység
1. példa - Ha mindkét sor és oszlop megvan
Amint azt a fentiekben kifejtettük, az (A) összeg az első dimenzió mentén addíciót hajt végre, amely nem szingulett. Egy sor / oszlop esetén az eredményt egy számként kapjuk meg.
A = (1, 3, 7 ; 5, -8, 1);
S = sum(A);
Itt 1 az első nem szingulett dimenzió (a dimenzió, amelynek hossza nem egyenlő 1-gyel). Tehát néhányuk együtt lesz a sor elemekkel, azaz lefelé halad.
S = összeg (A) = 6–5 8
2. példa - Ha csak egy sor van
A = (2, 3, 7 );
B = sum(A);
Itt az első nem szingulett dimenzió 2 (azaz oszlopok). Tehát, az összeg együtt lesz az oszlop elemekkel
B = összeg (A) = 12
3. példa - Ha csak 1 oszlopunk van
A = (2 ; 5);
Tehát A =
Itt az első nem szingulett dimenzió 1, tehát az összeg együtt lesz a sor elemekkel.
B = összeg (A) = 7
2. S = összeg (A, halvány)
Ez a függvény az összeget az argumentumban átadott dimenzió mentén adja vissza.
Példa
A = (2 4 3; 5 3 6; 7 2 5)
Tehát A =
S = összeg (A, 2)
Itt átadtuk a „2” érvet, tehát az összeg a 2. dimenzió mentén lesz.
Tehát, S =
3. S = összeg (A, vecdim)
Ez a függvény összegezi az elemeket a „vecdim” vektorban megadott méretek alapján. Például. ha van mátrixunk, akkor az összeg (A, (1 2)) az A összes elemének összege, mivel az A mátrix minden elemét az 1 és 2 dimenziók által meghatározott tömb szelete tartalmazza. Ne feledje, hogy az 1. dimenzió a sorokhoz és a 2. az oszlopokhoz tartozik)
Példa
A = ones(3, 3, 2); (Ez olyan 3D-s tömböt hoz létre, amelynek összes eleme egyenlő 1-sel)
Most, az A mátrix egyes szeleteiben lévő összes elem összegezéséhez meg kell határoznunk a méreteket, amelyeket össze szeretnénk adni (mind a sor, mind az oszlop). Ezt megtehetjük úgy, hogy egy vektor dimenziót szolgáltatunk érvként. Példánkban mindkét szeletek egy 3 * 3 mátrix, tehát az összeg 9 lesz.
S1 = összeg (A, (1 2))
Tehát S1 = S1 (:, :, 1) = 9
&
S1 (:, :, 2) = 9
4. S = összeg (A, outtype)
Ez a függvény az összeget adja vissza az argumentumban megadott adattípussal. Az „outtype” lehet „natív”, „alapértelmezett” vagy „dupla”.
Példa
A = int32(5: 10);
S = sum(A, 'native')
Ennek eredménye lesz,
S = int32
45
Ahol az int32 az A elemeinek natív adattípusa, és a 45 az 5 és 10 közötti elemek összege.
5. S = összeg (nanflag)
Ez meghatározza, hogy a NaN-t bele kell-e vonni, vagy ki kell hagynunk a számításokból.
Az összeg (A, 'beledenan') magában foglalja a számításban szereplő összes NaN-értéket.
összeg (A, 'omitnan') figyelmen kívül hagyja az összes NaN értéket.
Példa
A = (1 -5 3 -2 NaN 4 NaN 9);
S = sum(A, 'omitnan')
Tehát, az output, amit megkapunk, az
S = 10
(Az összes NaN-érték figyelmen kívül hagyása után)
Következtetés
Tehát, mint láthatjuk, a MATLAB egy olyan rendszer, amelynek alapadatainak olyan tömbje van, amely nem igényel méretezést. Ez lehetővé teszi számítástechnikai problémák megoldását, különös tekintettel a mátrix és vektor formulációk problémáira. Mindez lényegesen rövidebb idő alatt valósul meg, ha összehasonlítunk egy programot olyan skaláris és nem interaktív nyelven, mint a C.
Ajánlott cikkek
Ez egy útmutató a Matlab Sum Function-jához. Itt tárgyaljuk a Matlab használatát, a szintaxist, a példákat, valamint a Matlabban szereplő összegfüggvény leírását. A következő cikkeket is megnézheti további információkért -
- Vektorok Matlabban
- Funkciók átvitele a Matlab-ban
- Matlab operátorok
- Mi a Matlab?
- Matlab fordító | A Matlab Compiler alkalmazásai