Lehet, hogy hallotta ezeket a tényeket már korábban, vagy ez teljesen új információ lehet az Ön számára. Hadd mondjam el neked, hogy a fenti három esemény nagyon érdekes. Ezek a tények úgy vagy más módon hozzájárultak az adott ország makrogazdaságához. De az élet nem mindig hozza az összes jó hírt a piacra. Vannak olyan makroökonómiai problémák, amelyek teljesen lerombolhatják a piacot. Tehát a makroökonómiai problémák ebben a cikkében meg fogjuk érteni ezeket a kérdéseket részletesen, és hogyan befolyásolják a gazdaságot. Elsőként kezdjük azzal, hogy megértjük a makroökonómia jelentését.

A makroökonómia jelentése

Bizonyára hallotta már a mikroökonómia kifejezést százszor. Tehát próbáljuk megérteni egyszerûen. A makroökonómia a gazdaság egészének mozgására és trendeire összpontosít. A közgazdaságtan vizsgálja az egész gazdaság viselkedését. Tehát elmondhatjuk, hogy a gazdaságelméletnek az a része vizsgálja a gazdaságot, egészében vagy egészében. Most értsük meg, hogy miben különbözik a mikroökonómiától. A mikroökonómia olyan gazdasági egységekkel foglalkozik, mint egy háztartás, egy cég vagy egy ipar. Ellenkezőleg, a makroökonómia az egész gazdasági rendszerrel foglalkozik, például a nemzeti jövedelemmel, a teljes megtakarításokkal és a beruházásokkal, a teljes foglalkoztatottsággal, a teljes kereslettel, a teljes kínálattal, az általános árszinttel stb. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan határozzák meg ezeket a gazdasági aggregátumokat, és hogy ingadozást okoz bennük. Amit meg fogjuk érteni a ingadozások oka, és hogyan lehet biztosítani a foglalkoztatás és a jövedelem maximális szintjét egy országban.

A makroökonómia fontossága

  1. Segít megérteni egy komplex, modern gazdasági rendszer működését. A makroökonómia megmutatja nekünk, hogyan működik a gazdaság egésze, és hogyan határozzák meg a nemzeti jövedelem és foglalkoztatás szintjét az összesített kereslet és az összes kínálat alapján.
  2. A makroökonómia bizonyos módon hozzájárul a gazdasági növekedés, a GDP magasabb szintje és a magasabb foglalkoztatási szint eléréséhez.
  3. Megvizsgálja azokat az erőket is, amelyek meghatározzák az ország gazdasági növekedését. A makrogazdasági problémák megértése útmutatást ad a gazdasági növekedés legmagasabb szintjének elérésére és fenntartására.
  4. Az árstabilitás stabilizálása és az üzleti tevékenységek ingadozásainak elemzése a makroökonómiai problémák egy másik csoportja, amelyet a makroökonómia jobb megértése biztosít.
  5. A makroökonómia segítséget nyújt az infláció és a defláció szabályozására irányuló politikai intézkedések javaslatában.
  6. Elmagyarázza a fizetési mérleget befolyásoló tényezőket. Ezenkívül azonosítja a fizetési mérleg hiányának okait, és intézkedéseket javasol ezekre.
  7. Segít olyan gazdasági problémák megoldásában, mint a szegénység, a munkanélküliség, az infláció, a defláció stb. Az ilyen makrogazdasági probléma megoldása csak makro szinten lehetséges.
  8. Az ország makroökonómiaának jobb megértése elősegíti a helyes gazdaságpolitikák megfogalmazását és a nemzetközi gazdaságpolitikával való összehangolást.

Ajánlott tanfolyamok

  • A gyógyszeripar képzésének hitelkutatása
  • A Shopper Stop Training teljes hitelkutatása
  • Online tanúsítási képzés a CFA kalkulátorban
  • Online CFA Lvel 1 etikai tanfolyam

Makroökonómiai problémák: Mik ezek?

Most, hogy megértettük a makroökonómia jelentését és jelentőségét, próbáljuk megérteni néhány ötletet néhány általános makroökonómiai problémáról. A cikk korábbi bekezdéseiben hallottunk néhány olyan kifejezést, amely a makroökonómával kapcsolatos. Néhány közülük az infláció, a munkanélküliség, a fizetési mérleg stb. Volt, tehát most ismerjük meg jobban. Próbáltál már azon gondolkodni, mikor merülnek fel ezek a makroökonómiai problémák? A kétségek tisztázása érdekében hadd ossza meg a választ veled. Makroökonómiai problémák akkor merülnek fel, amikor a gazdaság nem éri el megfelelően a teljes foglalkoztatás, a stabilitás és a gazdasági növekedés céljait. Ennek eredményeként lépcsőzetes hatás következik be. Munkanélküliség akkor következik be, ha a teljes foglalkoztatást nem sikerül elérni. Az infláció lecsúszik, amikor a gazdaság elmarad a stabilitási céltól. A stagnáló növekedés fázisa akkor fordul elő, amikor a gazdaság nem éri el megfelelően a gazdasági növekedés célját. Mindezen problémákat vagy a bruttó termelés túl kevés, vagy túl nagy igénye okozza. Például a munkanélküliség a túl kevés kereslet eredménye, az infláció pedig túl nagy a kereslet miatt.

Munkanélküliség

Gondolj arra, hogy van 4 doboz teljes méretű pizza, és van 10 éhes lepke, amelyek készen állnak arra, hogy megragadjanak egy falatot. De csak 4-nek van mind a 4 doboz pizza. Tehát a hat ember nyugalmát itt nem használják fel ebben az étkezési befejezésben. Bár ez egy vicces forgatókönyv, pontosan összefügghet azzal, hogy miért megy a munkanélküliség. Ugyanezen módon; a munkanélküliség akkor fordul elő, amikor az olyan termelési tényezők, amelyek hajlandóak és képesek az áruk és szolgáltatások előállítására, nem aktívan vesznek részt a termelésben. A munkanélküliség azt jelenti, hogy a gazdaság nem éri el a teljes foglalkoztatás makrogazdasági célját. A munkanélküliség problémát jelent, mert:

  • Kevesebb termelést termelnek, így felmerül a gazdaság szűkösségének problémája.
  • Ennek következtében a munkanélküli források tulajdonosai kevesebb jövedelmet kapnak. Ez fokozatosan csökkenti az életszínvonalat.

Így a munkanélküliségi ráta végül azt mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló munkaerőből hány ember nem talál munkát. Általánosságban megfigyelhető, hogy amikor a gazdaság időszakról időszakra növekedést tapasztal, amelyet a GDP növekedési rátája jelez, a munkanélküliségi szint általában alacsony. Ennek oka az, hogy az emelkedéssel (a GDP szintje esetén a termelés magasabb, ezért több munkavállalóra van szükség ahhoz, hogy lépést tartson a magasabb termelési szinttel. Általában véve: jobb a gazdaság, annál alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, és fordítva).

Infláció

A gazdaság átlagos árszínvonalának folyamatos és tartós emelkedése inflációhoz vezet. Egyszerűen fogalmazva: az infláció során az áruk és szolgáltatások árai az idő múlásával általában emelkednek. Ebben az esetben az árak általában hónapról hónapra és évről évre emelkednek, így az inflációs terheléssel a gazdaság nem éri el stabilitási célját. Az infláció az árak átlagos növekedéséhez vezet. Itt egyes árak az átlagnál nagyobb mértékben emelkednek, mások alacsonyabban emelkednek, mások pedig akár csökkennek is. Az infláció azért jelent problémát, mert:

  • Mivel emelkedik az áruk és szolgáltatások ára, a pénz vásárlóereje csökken. Ez viszont csökkenti a pénzügyi vagyont és az alacsony életszínvonalat.
  • A nagyobb bizonytalanság veszi körül a hosszú távú tervezést.
  • A jövedelem és a vagyon általában véletlenszerűen oszlik meg a gazdaság különféle ágazataiban és az erőforrás-tulajdonosok között.

Tehát ha Ön befektető, tanácsos figyelni az inflációs ráta emelkedésére.

A munkanélküliség és az infláció általában az üzleti ciklus különböző szakaszaiban merül fel. Ezen problémák valószínűsége ennek megfelelően változik. Bizonyos esetekben a munkanélküliség kevésbé jelent problémát, az infláció pedig inkább. Máskor a munkanélküliség inkább problémát jelent, az infláció pedig kevesebb. Most meg fogjuk érteni, hogy ez a két probléma hogyan kapcsolódik az üzleti ciklus két első fázisához. Összehúzódási szakasz: Az üzleti ciklus összehúzódási szakaszában a gazdasági aktivitás általában csökken. A teljes aggregált kereslet kevesebb, ami azt jelenti, hogy kevesebb termelést termelnek, és így kevesebb erőforrást használnak ugyanahhoz. Ezért a munkanélküliség általában kulcsprobléma. De ugyanakkor, mivel a piacok általában több többlettel, mint hiányral rendelkeznek, az infláció ebben a szakaszban általában kevésbé jelent problémát. Bővítési szakasz: Az üzleti ciklus bővítési szakaszában a gazdasági tevékenység általában növekszik. Így a teljes aggregált kereslet növekszik, ami több termelést eredményez, és az erőforrásokat magasabb szinten kell felhasználni. A kereslet több, mint a kínálat. Ennélfogva a piacok valószínűleg inkább hiányokkal, mint többletekkel rendelkeznek. Így az infláció ebben a szakaszban általában az elsődleges probléma. A robosztus termelés révén azonban több emberre van szükség a foglalkoztatási igény kielégítéséhez, így a munkanélküliség kevésbé jelent problémát.

Kamatlábak

A kamatlábak azok a díjak, amelyeket a bankok vetnek fel kölcsön kölcsönért. Mivel a vállalkozások időről időre kölcsönkérnek pénzt a bankoktól, a kamatlábak emelkedése közvetlenül befolyásolja az üzletet. A kamatlábak emelkedésével növekszik a kamatkiadás. Ebben az esetben a vállalkozásoknak magasabb költségeket kell viselniük a hitel visszafizetéséért. A vállalkozások mellett a kamatlábak változása az ügyfeleket is érinti, akik viszont befolyásolják az üzletet. Ilyen esetekben a magánszemélyeknek magasabb összeget kell fizetniük a pénz kölcsönért, és végül csökken a nagy termékek iránti kereslet.

Stagnáló növekedés

Stagnáló növekedés akkor fordul elő, ha a termékkínálat nem növekszik, vagy a referenciaérték alatt csökken. A gazdasági növekedéshez általában az áruk és szolgáltatások össztermelésének növelésére van szükség. Erre azért van szükség, hogy lépést tartson a népesség növekedésével és az emelkedő életszínvonal elvárásaival. Stagnáló növekedés akkor áll fenn, ha a teljes termelés nem lép lépést ezen elvárásokkal. Ezért a gazdasági növekedés makrogazdasági célját nem sikerült elérni. A stagnáló növekedés valószínű okai összekapcsolhatók a termeléshez felhasznált erőforrások mennyiségével és minőségével. Tehát értjük meg az okokat részletesen. A négy termelési tényező mennyisége korlátozhatja a termelés növekedését. Ezek a tényezők a munkaerő, a tőke, a föld és a vállalkozói szellem. Ha egy lusta ember úgy dönt, hogy abbahagyja a munkáját, és az időt csak annyira tölti, mint szülei nappali kanapéján aludni, akkor a teljes munkaerő csökken. A munkaerő mennyisége tehát mind a teljes népesség, mind a munkavállalásra hajlandó és képes népesség arányán alapul. Ha például a kormányzati rendeletek és a magas adók elriasztják egyes iparágakat új gyárak építésére a feldolgozóiparban, akkor ez teljesen csökkenti a tőke mennyiségét. Tehát ez a makroökonómiai problémákról szól. Ha további bejegyzésed van a cikkről, értesítést küldhet nekem a cikk alatti megjegyzések útján. Tanulja meg a cikk léét egy perc alatt a Makroökonómiai problémák Infographon keresztül

Ajánlott cikkek

Íme néhány cikk, amelyek segítenek részletesebben megismerni a makroökonómiai problémákat, ezért csak keresse meg a linket.

  1. Makroökonómia vs. mikroökonómia
  2. Makroökonómiai problémák
  3. 23 Fontos dolog az IPO előnyeiről a befektetők számára

Kategória:

Vállalkozói fejlesztés