Bevezetés az alkalmazás teszteléséhez

Az alkalmazástesztelés egy alkalmazás tesztelésének típusa, amely akár webes, asztali vagy mobil eszköz kézi vagy automatizált módon történő tesztelésére szolgál, hogy a teljes alkalmazásban hibákat találjon. Segít javítani alkalmazásunk minőségét és teljesítményét, miközben költség- és időmegtakarítást eredményez. Ebben a cikkben a tesztelés különféle szegmenseiről, a különféle szoftvertesztelési típusokról, a különféle tesztelési eszközökről és azok kihívásairól tárgyalunk.

Mi az alkalmazásteszt?

Ez egy folyamat, amely biztosítja a szoftver alkalmazásának megfelelő és a meghatározott követelményeknek megfelelő működését.

Három szegmensbe osztják őket:

  • Webes alkalmazások tesztelése

Ezt a böngészőkön futó alkalmazásokon végezzük el annak érdekében, hogy megvizsgáljuk a lehetséges hibákat, mielőtt a termelési környezetbe lépnének, vagy mielőtt a végfelhasználók számára elérhetővé válnának.

  • Asztali alkalmazás tesztelése

Ezt az asztali számítógépeken futó alkalmazásokon végzik, hogy megvizsgálják az alkalmazás minőségét és teljesítményét az asztalon, laptopon stb.

  • Mobil alkalmazás tesztelése

Ezt a kézi eszközök, például okostelefonok vagy táblagépek futtatásakor kifejlesztett alkalmazáson végzik el, hogy megvizsgálják az alkalmazás minőségét, mielőtt azt a Google Play Áruházba vagy az App Store-ba kiadnák.

Az alkalmazás tesztelésének típusai

Az alábbiakban bemutatjuk a tesztelés típusait:

1. Füst- és egészség-ellenőrzés

Füstvizsgálatot végeznek annak ellenőrzésére, hogy az alkalmazás kritikus funkciói jól működnek-e. A józanság-tesztelést a kódban vagy a funkcionalitásban bekövetkezett kisebb változtatások elvégzése után hajtják végre, hogy ellenőrizzék, hogy a hibák kijavításra kerültek-e, és azonosítsák az esetleges új hibákat, amelyeket a közelmúltbeli változások okoztak.

2. Regressziós tesztelés

A regressziós tesztelés újraindítja a korábbi teszt eseteket annak ellenőrzésére, hogy az alkalmazás továbbra is a vártnak megfelelően működik-e a változások vagy új funkciók bevezetése után.

3. Átvételi teszt

Az elfogadási tesztelés célja annak felmérése, hogy az alkalmazás megfelel-e az üzleti követelményeknek, és hogy a termék készen áll-e a piacra történő szállításra.

  • Alfa tesztelés

Az alfa-tesztelés egy olyan típusú tesztelés, amelyet a termék kiadása elõtt a szervezeti adatok és nem a valós adatok felhasználásával hajtanak végre a hibák azonosítása céljából.

  • Béta tesztelés

A béta tesztelés magában foglalja a termék kiadását a vállalaton kívüli konkrét felhasználók számára, hogy az alkalmazás valós adatoknak legyen kitéve.

4. Funkcionális tesztelés

A funkcionális tesztelést annak ellenőrzésére végezzük, hogy az alkalmazás megfelel-e az SRS dokumentumban említett funkcionális követelményeknek és előírásoknak.

5. Nem funkcionális tesztelés

A nem funkcionális tesztelést az alkalmazás teljesítményének, használhatóságának, megbízhatóságának stb. Tesztelésére végzik.

6. Teljesítmény tesztelése

A teljesítményvizsgálat teszteli a rendszer teljesítményét, ha nagyszámú felhasználó van, vagy ha nagy terhelést jelent a rendszer.

7. A / B tesztelés

Az A / B tesztelés az a tesztelés, amikor ugyanazon alkalmazás két verzióját vittük egyidejűleg különböző felhasználói csoportokba, és összehasonlítottuk, melyik verzió működik jobban.

Alkalmazási tesztelés módszertana

Az alábbiakban bemutatjuk a tesztelés eltérő megközelítését:

1. Fekete doboz tesztelése

A Black Box tesztelése az alkalmazásnak adott bemenetre és a kapott kimenetre összpontosít. A tesztelt alkalmazást vagy szoftvert fekete doboznak nevezzük, mivel nem érdekli az alkalmazásban vagy a szoftverben zajló dolog, hanem csak a kimenet.

2. Fehér doboz tesztelése

A White Box tesztelési módszer magában foglalja az alkalmazás belső szerkezetének, kódjának, kialakításának és megvalósításának tesztelését. Fehér doboznak nevezzük, mivel a tesztelő a felületen túl látja a rendszert.

3. Szürke doboz tesztelése

A fekete doboz és a fehér doboz tesztelése kombinálva megteremti a szürke doboz tesztet. Az ilyen típusú tesztelés során a felhasználók megadják a bemenetet a felületnek vagy a kezelőfelületnek, és ellenőrzik a kimenetet a hátoldalon.

Tesztelési szintek

Az alábbiakban bemutatjuk a tesztelés szintjét:

1. Egység tesztelése: Az egység az alkalmazás legkisebb része, amelyet tesztelni lehet. Az egység tesztelésének célja az egyes egységek validálása, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a követelményeket megfelelően fejlesztették-e ki. Az egység lehet egyedi program, funkció, módszer stb.

2. Integrációs tesztelés: Az integrációs tesztelés az a tesztelés, amelynek során az egyes egységeket csoportosítják és tesztelik. Az ilyen típusú tesztelés célja az integrált egységek vagy csoportok közötti interakció bármilyen hibájának feltárása.

3. Rendszer tesztelése: A rendszer tesztelését akkor végezzük, amikor az összes egységet kifejlesztettük és integráltuk egy feladatot teljes rendszer létrehozásához. A rendszer tesztelése igazolja, hogy a rendszer megfelel-e követelményeinek, és a várt módon teljesít-e. Ez a teljesen integrált rendszer lehet egy speciális interfész vagy képernyő, például egy bejelentkezési ablak.

Tesztelő eszközök

Különböző típusú tesztelő eszközök érhetők el az App Testing piacán. Az a fajta eszköz, amelyet a teszteléshez választott, a tesztelés típusától és a teszteléshez szükséges platformtól függ. A tesztelő eszközök némelyike ​​az alábbiakban felsorolásra kerül:

  • Szelén
  • Ranorex
  • HPE egységes funkcionális tesztelés (HP - UFT, korábban QTP)
  • IBM Rational Robot
  • RFT (Rational Functional Tester)
  • TestComplete
  • Load Runner (HP Performance Tester)
  • Apache Jmeter
  • TestingWhiz

kihívások

Számos kihívással kell szembenéznie a tesztelő csoportnak az alkalmazás tesztelése során. Egyesek kevesebb hatást gyakorolhatnak, mások hatalmas veszteségeket okozhatnak a vállalatok számára.

  • Néhány hibát csak akkor lehet azonosítani, ha az alkalmazás aktív a felhasználók számára, és a felhasználók problémákat tapasztalnak. Ez jelentős veszteségeket okozhat a felhasználók vagy a pénz szempontjából.
  • Időnként a tesztelő csoport nem képes átgondolni azokat az alkalmazási területeket, amelyeket bizonyos tervezett változások miatt érinthetnek.
  • A tesztelés időt vesz igénybe. A teljes tesztelés életciklusa jelentős időt vesz igénybe, és továbbra is előfordulhat, hogy a hibát még mindig nem lehet azonosítani.
  • Előfordulhat, hogy egyetlen eszköz nem képes lefedni az összes különféle platformot, amelyen az alkalmazás várhatóan fut.

Következtetés

A teljes alkalmazást és az összes lehetséges forgatókönyvet meg kell vizsgálni. Ezért meg kell próbálnunk egy átfogó tesztelési lefedettséget biztosítani a teljes alkalmazás számára, amely több megközelítést, más eszközkészletet és módszertant igényelhet.

Ajánlott cikkek

Ez egy útmutató az alkalmazásteszteléshez. Itt tárgyaljuk a megközelítést, a kihívásokat, a tesztelési szintet és az alkalmazástesztelés típusait, stb. További tudnivalókat tekinthet meg a következő cikkekben is -

  1. Mobil alkalmazás tesztelése
  2. Interoperabilitási tesztelés
  3. Helyreállítási tesztelés
  4. Adhoc tesztelés
  5. Mi a teszt eset? | Hogy kell írni?

Kategória: