Bevezetés a C ++ adattípusokba
Az adattípus ismerteti a változót, az elem típusát, és határozottan meghatározza az adott változó memóriaelosztását. Tudjuk, hogy az egyes adattípusok eltérő memóriaelosztással rendelkeznek. Három különféle C ++ adattípus létezik: Primitív, származtatott és felhasználó által definiált. Menjünk tovább és tanuljunk róluk.
A 3 legfontosabb adattípus a C ++ kategóriában
Az alábbiakban három különféle adattípus található a c ++ kategóriában:
1. Primitív adattípusok
Ezeket előre definiálják a c ++ programban, amelyet beépített adattípusnak is neveznek. Közvetlenül felhasználhatjuk őket a változók deklarálására.
a. Egész szám: Általában „int” -vel határozza meg. Tudjuk, hogy a memória mérete mekkora, és a változó hogyan deklarálódik, az alábbiak szerint.
Kód:
#include
using namespace std;
int main()
(
int a;
cout<< " Size of int is: " << sizeof(a);
)
Kimenet:
b. Karakter: Általában a „char” határozza meg. Tudjuk, hogy a memória mérete mekkora, és a változó hogyan deklarálódik, az alábbiak szerint.
Kód:
#include
using namespace std;
int main()
(
char a;
a='R';
cout<< " Size of char is: " << sizeof(a)< cout<< " Value of a is: " << a;
)#include
using namespace std;
int main()
(
char a;
a='R';
cout<< " Size of char is: " << sizeof(a)< cout<< " Value of a is: " << a;
)
Kimenet:
c. Lebegőpont: Általában „lebegő”. Tudjuk, hogy a memória mérete mekkora, és a változó hogyan deklarálódik, az alábbiak szerint.
Kód:
#include
using namespace std;
int main()
(
float a;
a=5.85;
cout<< " Size of float is: " << sizeof(a)< cout<< " Value of a is: " << a;
)#include
using namespace std;
int main()
(
float a;
a=5.85;
cout<< " Size of float is: " << sizeof(a)< cout<< " Value of a is: " << a;
)
Kimenet :
d. Boolean: Általában a „bool” határozza meg. Tudjuk, hogy a memória mérete mekkora, és a változó hogyan deklarálódik, az alábbiak szerint.
Kód:
#include
using namespace std;
int main()
(
bool a;
cout<< " Size of bool is: " << sizeof(a)< cout<< " Value of a is: " << a;
)#include
using namespace std;
int main()
(
bool a;
cout<< " Size of bool is: " << sizeof(a)< cout<< " Value of a is: " << a;
)
Kimenet :
e. Karakterlánc: Általában a karakterlánc határozza meg. Tudjuk, hogy a memória mérete mekkora, és a változó hogyan deklarálódik, az alábbiak szerint.
Kód:
#include
using namespace std;
int main()
(
string a;
a="Happy";
cout<< " Size of string is: " << sizeof(a)< cout<< " Value of a is: " << a;
)#include
using namespace std;
int main()
(
string a;
a="Happy";
cout<< " Size of string is: " << sizeof(a)< cout<< " Value of a is: " << a;
)
Kimenet:
Itt van az aláírt, aláíratlan, rövid és hosszú fogalom is. Szóval mi ezek? Ezeket adattípus-módosítóknak nevezzük. Ezek valójában meghatározzák az adott adattípus tényleges hosszát.
Az aláírt értékek a nulla alatti és feletti számot adják meg, ami pozitív és negatív is. Míg az alá nem írt értékek csak pozitív adatokat tartalmaznak. Röviden és hosszúnak tekintve magán a nevekön keresztül egyértelműen értelmezhetjük, hogy a hosszú adatmódosító képes nagy mennyiségű értéket tárolni. Valójában a rövid az adattípus, amelyet kötelezően meg kell tartani, és legalább az értékek számát megtartja.
2. Származtatott adattípusok
Ezek az adattípusok származnak a primitív adattípusokból; ami viszont igazolja a nevét.
a. Tömb: Itt definiálunk egy sorozatot. Lássuk, hogyan tehetjük ezt itt.
Kód:
#include
using namespace std;
int main()
(
int a(5)=(1, 6, 10, 15, 56);
cout<< " Size of array is: " << sizeof(a)< for(int i=0;i<6;i++)
(
cout<< " Value of a is: " << a(i) < )
)#include
using namespace std;
int main()
(
int a(5)=(1, 6, 10, 15, 56);
cout<< " Size of array is: " << sizeof(a)< for(int i=0;i<6;i++)
(
cout<< " Value of a is: " << a(i) < )
)#include
using namespace std;
int main()
(
int a(5)=(1, 6, 10, 15, 56);
cout<< " Size of array is: " << sizeof(a)< for(int i=0;i<6;i++)
(
cout<< " Value of a is: " << a(i) < )
)
Kimenet:
b. Mutató : Ez lehetővé teszi a hívás referenciafunkciókat, és ezek a mutatók óriási szerepet játszanak az adatok deklarálásában vagy manipulálásában a dinamikus adatszerkezetekben. Például a Stacks, Queue, Linked listák létrehozásakor elsősorban ezeket a mutatókat használjuk.
Kód:
#include
using namespace std;
int main()
(
float a = 30;
float *h;
h= &a;
cout << " Value of pointer h "<< h << endl;
cout << " Value of variable a "<< a << endl;
cout << " h value "<< *h ;
)
Kimenet:
3. Felhasználó által definiált adattípusok
Ahogy a neve már sugallja, ezek az adattípusok, amelyeket a felhasználó meghatározhat. Nézzünk meg néhány példát ezekre.
a. Szerkezetek: Hasonló vagy különféle adattípusok kombinációjának tárolása folyamatos memória helyeken. Mint már láttuk, tömbökben csak hasonló adattípusú elemeket tudunk tárolni. De a struktúrák különböző adattípusokat tárolhatnak. Lássunk alább egy kis példát.
Kód:
#include
using namespace std;
struct First
(
int a = 58;
string r = "Happy";
float y = 58.5;
) ;
int main()
(
struct First f;
cout<< " Integer value is: "<< fa < cout<< " String value is: "<< fr << endl;
cout<< " Float value is: "<< fy;
)#include
using namespace std;
struct First
(
int a = 58;
string r = "Happy";
float y = 58.5;
) ;
int main()
(
struct First f;
cout<< " Integer value is: "<< fa < cout<< " String value is: "<< fr << endl;
cout<< " Float value is: "<< fy;
)
Kimenet:
b. Osztály: Ez az objektum-orientált programozásban van meghatározva. Ennek funkciói, változói vannak, és objektumok létrehozásával érhető el. Lássuk ennek egy kis példáját.
Kód:
#include
using namespace std;
class First
(
public:
string name;
void show()
(
cout << "Name is: " << name;
)
);
int main()
(
First f;
f.name = "My Name";
f.show();
return 0;
)
Kimenet:
c. Def típusú : Ez az adattípus csak egy új vagy más név megadására szolgál az adattípusok számára. Lássuk ezt egy kis példa segítségével.
Kód:
#include
using namespace std;
int main()
(
typedef unsigned char THISONE;
typedef unsigned int OTHERONE;
THISONE b1;
OTHERONE b2;
b1 = 'R';
b2 = 10;
cout << " Check this out: " << b1< cout << " Check other out: " << b2;
return 0;
)#include
using namespace std;
int main()
(
typedef unsigned char THISONE;
typedef unsigned int OTHERONE;
THISONE b1;
OTHERONE b2;
b1 = 'R';
b2 = 10;
cout << " Check this out: " << b1< cout << " Check other out: " << b2;
return 0;
)
Kimenet:
És még sok más létezik. Még a halmok, a sorok, a kapcsolt listák és a fák is különféle adatszerkezetek alá tartoznak.
d. Felsorolás: Az „enum” szó határozza meg. Ezeket általában akkor használják, amikor már ismertek egy adott változó értékkészletét, és közülük egyetlen értéket választunk. Lássunk alább egy kis példát.
Kód:
#include
using namespace std;
enum color (Yellow, Red, Green, Blue)col;
int main()
(
col = Green;
cout<<" The color chosen is in the place: "< return 0;
)#include
using namespace std;
enum color (Yellow, Red, Green, Blue)col;
int main()
(
col = Green;
cout<<" The color chosen is in the place: "< return 0;
)
Kimenet:
Következtetés
Remélem, jó ideje volt megtanulni a különféle típusú C ++ -okat. Főleg sok ilyennel foglalkoztunk. Ezeket a különféle adattípusokat használjuk, és minden bizonnyal ezek alapját képezik minden programozási nyelvnek. Anélkül, hogy a változókat konkrét adattípusokkal deklarálnánk, nem tudjuk a pontos memóriaelosztást és az utasítások sorozatát, amelyet a programnak meg kell tennie. Gyakorold és próbáljon meg különféle adattípusokat használni az adatmódosítókkal, és ellenőrizze, hogy viselkednek-e is.
Ajánlott cikkek
Ez egy útmutató a C ++ adattípusokhoz. Itt tárgyaljuk a 3 legfontosabb C ++ adattípust, mint például primitív, származtatott és felhasználó által definiált, valamint a példákat és a kód megvalósítását. A következő cikkeket is megnézheti további információkért -
- Karakterlánc tömb C ++-ban
- Rendezés C ++ szerint
- C ++ szemétgyűjtés
- A C ++ felülbírálása
- Rendezési funkció Python-ban példákkal
- A C ++ 11 legfontosabb tulajdonságai és előnyei
- Karakterlánc-tömb a JavaScript-ben
- Munka és a 3 legfontosabb Enum módszer a C # -ben.
- Mi a húrok tömbje C-ben?
- A PHP 3 legfontosabb adattípusa, példákkal