Bevezetés a keresleti rugalmassághoz Példa

Most néhány példát fogunk megvitatni, hogy megértsük a keresleti rugalmasságot és annak hatásait a vezetői döntéshozatalban, mivel a keresleti rugalmasság fontos tényező bármely termék vagy szolgáltatás iránti kereslet elemzéséhez. Mivel bármely termék iránti keresletet befolyásolná a termék ára, a fogyasztó jövedelmi szintje az adott termékhez vagy egy másik helyettesítő termékhez a piacon. Különböző példák vannak a kereslet rugalmasságának magyarázatára az egyes változókon, de néhány fő valós életbeli példát megvizsgálunk.

Példák a kereslet rugalmasságára

Az alábbiakban bemutatjuk a keresleti rugalmasság példáit,

1. A kereslet ár-rugalmassága

Az ár fontos változó, hogy befolyásolja bármely termék vagy szolgáltatás igényét. Ez egy fogalom, amely szerint bármilyen árucikk iránti igény megváltozik, az áru árának változása következtében. Feltételezzük, hogy a fogyasztók jövedelme, ízlése és egy másik pótanyag ára állandó marad a kereslet árrugalmasságának mérésére.

Az áru mennyiségének százalékos változásaként számolják, és elosztják az áru árának% -os változásával. Az alábbi képlettel kiszámíthatjuk a kereslet árrugalmasságát,

A kereslet ár-elaszticitása (EP) = (az igényelt mennyiség százalékos változása) / (az árváltozás% -ában)

Vagy

Az igény rugalmasságának rugalmassága (EP) = (mennyiségváltozás / eredeti mennyiség) * (eredeti ár / árváltozás)

Példa - 1

Tegyük fel például, hogy egy áru ára egységről 10 dollárról 9 dollárra csökken, és ezért az adott áru igényelt mennyisége 100-ról 120-ra növekedett.

A fenti példában

  • Árváltozás = 10 - 9 USD
  • Árváltozás = 1 USD
  • Az igényelt mennyiség változása = 120-100
  • Igényelt mennyiség változása = 20 egység

Kiszámoljuk az árváltozás iránti igény rugalmasságát ugyanazon áruk árváltozásakor a fent kifejtett képlet alapján,

  • Ár-elaszticitás (EP) = (20/1) * (10/100)
  • Ár-elaszticitás (EP) = 2%

Tehát az 1 dollár árcsökkenés miatt a kívánt mennyiséget 2% -kal növelték.

  1. Az árut rugalmasnak mondják, ha az igényelt mennyiségi változások óriási, de az ár nagyon kevés változást mutat. Ilyen helyzeteket láthatunk olyan áruk esetében, amelyekre annyi alternatíva van. Például, amikor a méltányossági krém ára csökken, a fogyasztó több mennyiséget vásárol ugyanabból a méltányossági krémből, mint más alternatívák.
  2. Másrészt azt mondják, hogy az áru rugalmatlan, amikor az áru igényelt mennyisége az árváltozás hatására nagyon kevésbé változik.

2. Jövedelem rugalmasság

A jövedelem egy másik változó, amely befolyásolja bármely árucikk keresletét. Jövedelem-igény A kereslet rugalmassága az igényelt mennyiség érzékenységét jelenti az áru fogyasztójának jövedelemének megváltozására.

A kívánt mennyiség mennyiségének% -os változásaként mértük, elosztva a fogyasztók jövedelmének százalékos változásával egy adott árucikknél.

A kereslet jövedelem-elaszticitása (E I ) = (a szükséges mennyiség változása% / jövedelem% változása)

Vagy

A kereslet jövedelem-rugalmassága (E I ) = (mennyiségváltozás / eredeti mennyiség) * (eredeti jövedelem / jövedelemváltozás)

A kereslet jövedelmi rugalmassága fényűző árucikkekkel is megfigyelhető. Amikor az ember jövedelme növekszik, az ember többet költene márkás és luxusárukra. Minél magasabb a jövedelemrugalmasság bármely árucikknél, annál nagyobb az árucikk eladása abban az időpontban, amikor a fogyasztó növeli a jövedelmet.

Az alábbiakban látható a legjobb példa a jövedelem rugalmasságára,

  • Fényűző áruk, például borok, kiváló minőségű csokoládék, márkás ruhák.
  • Drága okostelefonok.
  • Klubok és tornaterem tagság.
  • Sportkocsik.
  • Privát taxik buszok vagy más tömegközlekedés helyett.

2. példa

Vegyünk egy példát egy olyan A fogyasztóra, akinek a jövedelme 2000 dollár volt, és legtöbbször tömegközlekedéssel és havonta csak tízszer használt magánkocsival. Bére 2500 dollárra növekszik, ennek következtében egy hónap alatt 20-szor többet kezdett költeni a magánkocsiban, nem pedig a tömegközlekedésben. A jövedelem rugalmasságát kiszámoljuk ennek az árucikknek a fent említett képlet alapján,

A kereslet jövedelem-rugalmassága (E I ) = (mennyiségváltozás / eredeti mennyiség) * (eredeti jövedelem / jövedelemváltozás)

  • A kereslet jövedelem-rugalmassága (E I ) = ((20-10) / 10) * (2000 / (2500-2000))
  • A kereslet jövedelem-rugalmassága (E I ) = (10/10) * (2000/500)
  • A kereslet jövedelem-elaszticitása (E I ) = 4

Tehát a fenti példában láthatjuk, hogy a jövedelem rugalmassága a magán taxi szolgáltatásoknál 4, amely nagyon rugalmas. A fogyasztó hajlandó többet költeni a magán taxikra, ha több jövedelmet keresnek.

3. Kereszt rugalmasság

Ez a kereslet rugalmasságának másik fogalma, amely megmagyarázza bármely árucikk iránti igényelt mennyiség érzékenységét, amikor a többi helyettesítő termék ára megváltozik.

A kereslet keresztirányú rugalmassága mindig pozitív, mivel egy adott termék iránti igény feltétlenül növekszik, ha a helyettesítő termék ára növekszik.

Például, ha a kávé ára növekszik, akkor nő a tea iránti kereslet a piacon.

A kereslet keresztirányú elaszticitása kiszámítható az A termék igényelt mennyiségének% -os változásaként, elosztva a B termék árának% -os változásával,

A kereslet keresztirányú rugalmassága (E AB ) = ((az A termék igényelt mennyiségének% -os változása) / (B termék árának% -os változása)

- 3. példa

Tegyük fel ezt két A és B kokszmárka példáján. Tegyük fel, hogy negyedévben az A-koksz igényelt mennyisége 12% -kal növekszik, mivel a B koksz ára 15% -kal növekedett.

A képlet szerint

  • A kereslet keresztirányú rugalmassága (E AB ) = (12%) / (15%)
  • A kereslet keresztirányú elaszticitása (E AB ) = 0, 80

Tehát amikor látjuk, hogy a kereslet keresztirányú rugalmassága pozitív az A koksz és a B koksz esetében, ez azt jelenti, hogy ezek a 2 helyettesítő termékek, és az egyik termék árának változásai befolyásolják egy másik termék igényelt mennyiségét.

Következtetés

Tehát a kereslet rugalmasságáról szóló részletes vita alapján a következő pontokban foglalhatjuk le:

  • A keresleti rugalmasság fontos fogalom a termékek jövőbeni igényelt mennyiségének elemzése szempontjából. Ez a termék bármely termék által igényelt mennyiség érzékenységét jelzi, ha más gazdasági változók, például a termék ára, a fogyasztó jövedelme és az egyéb helyettesítő termékek ára változik.
  • Háromféle rugalmasság van: a kereslet ár-rugalmassága, a kereslet jövedelem-rugalmassága és a kereslet kereszt-rugalmassága.
  • Ez a koncepció lehetővé teszi a cégek vagy vállalkozások számára, hogy előre jelezzék az összes termék bevételének változásait a gazdasági változók várható változása mellett.

Ajánlott cikkek

Ez egy útmutató a keresleti rugalmasság példájához. Itt tárgyaljuk a keresleti rugalmasság különféle példáit, valamint az ár-elaszticitás, a jövedelem-rugalmasság és a kereszt-elaszticitás példáit. Lehet, hogy megnézi a következő cikkeket is, ha többet szeretne megtudni -

  1. Rögzített költségek példa
  2. Változó költségszámítási példa
  3. Kvantitatív kutatási példa
  4. Monopolista versenypéldák
  5. A kereslet rugalmasságának képlete | Számológép példákkal

Kategória:

Vállalkozói fejlesztés