Bevezetés az SQL adatbázisba

Mint mindannyian tudjuk, hogy az adatok alapvetően tények, információk egy adott objektumról vagy entitásról. Például, ha egy alkalmazott adatairól beszélünk, akkor az tartalmaz munkavállalói információkat, amelyek lehetnek személyes és vállalati információk is. A személyes adatok név, cím, phno, házastárs, eltartott stb., Míg a vállalati információk tartalmazzák a munkavállalói osztályt, a fizetést, a projekteket, az igazgatót stb. Ebben a témakörben megismerjük az SQL adatbázisát. Könnyű jegyzetelni és kezelni egyetlen entitás adatait egy notebookban, de egy vállalat több ezer alkalmazottal rendelkezik. Nagy mennyiségű adat eléréséhez és kezeléséhez olyan szoftverre vagy rendszerre van szükségünk, amely elősegíti az adatok egyszerű és hatékony elérését, kezelését és frissítését. Emiatt az adatbázis került a képbe. Definíció szerint az adatbázis szisztematikus adatgyűjtés, amely támogatja az adatok tárolását és manipulálását.

Az adatbázisok indexeket is tartalmaznak az adatokhoz való könnyű hozzáférés érdekében. Az adatbázisok lehetnek relációs és nem relációs is, attól függően, hogy milyen információt kíván felhasználni a felhasználó. A relációs adatbázisok azok, amelyekben az adatokat táblák sorai és oszlopai formájában tárolják, míg a nem relációs adatbázisok nem táblázatos formátumban tárolják az adatokat, hanem az adatokat grafikus, dokumentum, oszlop vagy kulcsérték formában tárolják. . Az SQL egy relációs adatbázis, ezért az értékeket sorok és oszlopok formájában tárolja. Az SQL minden oszlopát mezőnek nevezzük, amelynek célja egy rekordra vonatkozó információk tárolása. Egy entitás információit / adatait egy rekordban / sorban tárolják, amelynek minden oszlopának érvényes értékei vannak. Az oszlopok függőleges felépítésűek az SQL-ben, a sorok pedig vízszintesek.

Hogyan hozhatunk létre adatbázist az SQL-ben?

Mielőtt bármilyen információt tárolna és hozzáférne egy adatbázishoz, az első lépés egy adatbázis létrehozása. Az SQL adatbázisát a CREATE DATABASE utasítás hozza létre.

Szintaxis

CREATE DATABASE​ db_name;

A fenti szintaxisban a db_name annak az adatbázisnak a neve, amelyet a felhasználó adni szeretne az új adatbázishoz. Szükséges, hogy a felhasználónak adminisztrátori jogosultságokkal rendelkezzen egy új adatbázis létrehozásához.

Példa

CREATE DATABASE employeeDB;

Új adatbázist hoz létre az SQL-ben az alkalmazottak névvel. A fent létrehozott DB-t az alább megadott paranccsal is ellenőrizhetjük:

SHOW DATABASES;

Megjeleníti az SQL-kiszolgálón eddig jelen lévő összes adatbázis listáját.

Hogyan dobhatunk el egy adatbázist az SQL-ben?

Az adatbázis leejtése azt jelenti, hogy törölni kell egy meglévő adatbázist az SQL Serverről. A nem használt adatbázis törlése jó gyakorlat, mivel memóriát takarít meg. A DROP egy DDL parancs. Az SQL DROP DATABASE utasításban az adott adatbázisban található összes tábla eldobására és az adatbázis törlésére szolgál.

Szintaxis

DROP DATABASE​ db_name;

A fenti szintaxisban a db_name annak az adatbázisnak a neve, amelyet törölni akarunk. A DROP parancs használatakor nagyon óvatosnak kell lennie, mivel a DROP parancs műveleteit nem lehet visszavonni. A felhasználóknak rendszergazdai jogosultságokkal kell rendelkezniük az adatbázis elhagyásához.

Példa

DROP DATABASE employeeDB;

Ha megpróbálunk egy nem létező adatbázist törölni, az SQL hibát jelenít meg a hiányzó adatbázis számára, amelyet törölni próbálunk. Bármely adatbázis levetése után ellenőrizhetjük a SHOW DATABASES; parancsot, és a törölt adatbázis nem jelenik meg a rendelkezésre álló adatbázisok listájában.

Hogyan tölthető le az adat az adatbázisból?

Az adatok tárolása / beillesztése után az adatbázis táblákba az egyik fontos feladat az adatok beolvasása és az eredmények megjelenítése a felhasználó számára egy adott formátumban. Az SQL-ben a SELECT utasítást kell felhasználni az adatok beolvasására az adatbázisból. A SELECT utasítás felhasználható különféle formákban, annak függvényében, hogy a felhasználó milyen adatokat kíván letölteni.

  • Az adatbázis * összes adatának lekérésére kerül felhasználásra.
  • Adott oszlopok az adatbázisból történő letöltéséhez az oszlop nevét a SELECT kulcsszó után kell írni.
  • Annak érdekében, hogy az adatok bizonyos feltételek szerint bekerüljenek, a WHERE záradékot kell használni a SELECT utasításhoz.

1. szintaxis: Az összes adat beolvasása a táblából.

SELECT * FROM tb1;

A fenti szintaxisban a tb1 annak a táblanak a neve, amelyből az adatokat le akarjuk vonni. A * -ot az adatbázisban található összes mező / oszlop adatainak lekérésére használja.

1. példa

Vegyük figyelembe az 'Emp_details' táblanevet, amely az alább említett oszlopokkal és adatokkal rendelkezik:

Emp_codeEmp_nameEmp_cityEmp_phno
101RahulNoida7894561236
102AnkitDelhi9236547896
103SonamAgra9256347895

2. példa

SELECT * FROM Emp_details;

Kimenet:

Felvételek száma: 3

Emp_codeEmp_nameEmp_cityEmp_phno
101RahulNoida7894561236
102AnkitDelhi9236547896
103SonamAgra9256347895

2. szintaxis: Konkrét oszlopok beolvasása a táblából.

SELECT column 1, column 2, column… from tb1;

Példa

SELECT Emp_code, Emp_name, Emp_address from Emp_details;

Kimenet:

Felvételek száma: 3

Emp_codeEmp_nameEmp_city
101RahulNoida
102AnkitDelhi
103SonamAgra

3. szintaxis: Az adatok beolvasása az adott feltételnek megfelelően.

SELECT * tb1-ből, ahol Emp_code = 103;

Kimenet:

Felvételek száma: 3

Emp_codeEmp_nameEmp_cityEmp_phno
103SonamAgra9256347895

Hogyan lehet frissíteni az adatbázist az SQL-ben?

Nem szükséges, hogy a táblázatban tárolt értékek a jövőben változatlanok maradjanak. Például egy alkalmazottak táblájában az alkalmazottak címe, a phno megváltoztatható, és a jelentést követően meg kell változtatni az adatbázisban. Az adatbázisban található táblázat értékeinek frissítéséhez az UPDATE utasítást használja az SQL. Az UPDATE egyszerre egy vagy több rekord értékét módosítja az adatbázisban, a felhasználó által megadott konkrét feltételeknek megfelelően.

Szintaxis

UPDATE tb1 SET col 1= val 1, col 2= val 2 WHERE condition;

A fenti szintaxisban 'tb1' annak a táblázatnak a neve, amelyre az adatokat fel akarjuk tenni, és 'col 1', 'col 2' a táblázat oszlopának neve, amelynek értékeit módosítani akarjuk, a 'feltétel' pedig meghatározza. annak a soroknak a kiválasztásának feltétele, amelyeken alapja a frissítés.

Példa

UPDATE Emp_details SET Emp_phno = '8746456789' WHERE Emp_code = 101;

Kimenet:

Az érintett sorok: 1

A táblázat adatainak lekérdezésével ellenőrizhetjük az Emp_phno 101 alkalmazással rendelkező alkalmazottak Emp_phno növekedését.

SELECT Emp_code, Emp_phno az Emp_details-ből WHERE Emp_code = 101;

Kimenet:

Felvételek száma: 1

Emp_codeEmp_phno
1018746456789

Következtetés

Különféle műveletek végezhetők el az SQL Database-ban, és a lekérdezések sokféle formában megírhatók annak érdekében, hogy az adatokhoz a követelménynek megfelelően hozzáférhessenek. Nagyon fontos és helyes gyakorlatnak tartja, hogy bármilyen művelet végrehajtása közben optimalizált lekérdezéseket írjon, és csak azokat a rekordokat töltse le, amelyekre az adott időpontban szükség van, mivel ez növeli a végrehajtási sebességet és megtakarítja a memóriát.

Ajánlott cikkek

Ez egy útmutató az SQL adatbázishoz. Itt tárgyaltuk, hogyan lehet frissíteni az adatbázist SQL-ben, és hogyan lehet adatokat beszerezni az adatbázisból. A következő cikkben további információkat is megnézhet -

  1. SQL Server korlátozások
  2. Mi az SQL befecskendezés?
  3. Hogyan lehet csatlakoztatni az adatbázist a MySQL-hez?
  4. PostgreSQL karakterlánc funkciók