Bevezetés
Az adatmodellek megmutatják, hogy az adatok hogyan kapcsolódnak és tárolódnak egy rendszeren belül. Az adatmodellek elsősorban az adatok kapcsolatát képviselik. A modell alapvetően az attribútumok és entitások közötti magas szintű nézet. Az adatbázis-kezelő rendszer három fő adatmodellje relációs, hálózati és hierarchikus. De manapság sok adatmodell létezik, amelyeket különféle megvalósításokban használnak. itt a DBMS adatmodelleinek különféle típusait tárgyaljuk.
Különböző típusú adatmodellek a DBMS-ben
A DBMS-ben használt, az alábbiakban bemutatott, különféle típusú adatmodellek:
- Lapos adatmodell
- Entitás-kapcsolati modell
- Relációs modell
- Rekord alap modell
- Hálózati modell
- Hierarchikus modell
- Objektum-orientált adatmodell
- Objektum relációs modell
- Félig strukturált modell
- Asszociatív modell
- Kontextus adatmodell
Az alábbiakban bemutatjuk a fenti adatbázis-modelleket
-
Lapos adatmodell:
A lapos adatmodell az első olyan tradicionális adatmodell, amelyben az adatokat ugyanabban a síkban tartják. Ez egy nagyon régi modell, amely nem sok tudományos.
-
Entitáskapcsolat-adatmodell:
Az entitáskapcsolat-adatmodell felépítése a valós entitások benyomásán és közöttük fennálló kapcsolaton alapul. A valós forgatókönyvnek az adatbázis-modellbe történő megtervezésekor az entitáskészletek az elején létrejönnek, majd a modell az alábbiakban szereplő két alapvető dolgotól függ, amelyek az attribútumokból álló entitásokat és az entitások közötti kapcsolatot képezik. Az entitás tartalmaz egy valós tulajdonságot, úgynevezett attribútumot. Az attribútumokat tartományoknak nevezett értékkészlet határozza meg. Például egy irodában a munkavállaló egy entitás, az iroda az adatbázis, a munkavállalói azonosító, a név az attribútumok. A különféle entitások közötti logikai asszociációt úgy nevezzük, mint a közöttük fennálló kapcsolat.
-
Relációs adatmodell:
A legnépszerűbb és legszélesebb körben alkalmazott adatmodell a relációs adatmodell. Az adatmodell lehetővé teszi az adatok relációnak nevezett táblákban való tárolását. A kapcsolatokat normalizáljuk, és a normalizált relációs értékeket atomértékeknek nevezzük. A reláció mindegyik sorát tupláknak nevezzük, amelyek tartalmazzák az egyedi értéket. Az attribútumok az oszlopok értékei, amelyek ugyanabból a tartományból állnak.
-
Hálózati adatmodell:
A hálózati adatmodellben az entitásokat grafikus ábrázolásokba rendezik. A gráfban több rész is lehet, amelyekbe az entitásokat lehet elérni.
-
Hierarchikus adatmodell:
A hierarchikus modell a szülő-gyermek hierarchikus viszonyon alapul. Ebben a modellben van egy szülő entitás, amely több gyermek entitású. Tetején csak egy entitásnak kell lennie, amelyet rootnak hívnak. Például egy szervezet a gyökérnek nevezett szülő entitás, és számos gyermekszervezettel rendelkezik, mint például tisztviselő, tiszt és még sok más.
-
Objektum-orientált adatmodell:
Az objektum-orientált adatmodell az egyik legfejlettebb adatmodell, amely videót, grafikus fájlokat és audiót tartalmaz. Ez az adatrészből és a módszerekből áll, adatbázis-kezelő rendszer utasításai formájában.
-
Nyilvántartási adatmodell:
A nyilvántartáson alapuló adatmodellt használják az adatbázis általános kialakításának meghatározására. Ez az adatmodell különféle típusú rekordokat tartalmaz. Mindegyik rekordtípusnak rögzített hossza és rögzített számú mezője van.
-
Objektum-relációs adatmodell:
Az objektum-relációs adatmodell egy erőteljes adatmodell, de az objektum-relációs adat megtervezéséhez a modell nagyon összetett. Ez a modell hatékony eredményeket ad és széles körben elterjedt hatalmas alkalmazással, így a komplexitás problémájának egy részét emiatt figyelmen kívül lehet hagyni. Olyan funkciókat is kínál, mint például más adatmodellekkel való együttműködés. Az objektum-relációs adatmodell segítségével a relációs modellel is dolgozhatunk.
-
Félig strukturált adatmodell:
A félig strukturált adatmodell ön leíró adatmodell. Az ebben a modellben tárolt adatok általában egy olyan sémával vannak társítva, amelyet az ön leíró tulajdonságként ismert adattulajdonság tartalmaz.
-
Asszociatív adatmodell:
Az asszociatív adatmodell a megosztás elvét követi, amely az entitás és az asszociáció között kétféle módon szolgáltat adatokat. Ezért a modell az összes valós forgatókönyv adatait elrendezésekre és társulásokra osztja.
-
Kontextus adatmodell:
A környezeti adatmodellek nagyon rugalmasak, mivel több adatmodellt tartalmaz. Olyan adatmodellek gyűjteménye, mint a relációs modell, hálózati modell, félig strukturált modell, objektum-orientált modell. Így az adatbázis-modell sokoldalú kialakítása miatt különféle típusú feladatok elvégezhetők. Ennek eredményeként támogatást nyújtanak a különféle felhasználói típusokhoz, amelyek eltérhetnek az adatbázisban lévő felhasználók interakciójától. A környezeti adatmodell forradalmi változást hozott az iparágakban a vonatkozó adatok megfelelő kezelése révén. Az adatbázis-kezelő rendszerben az adatmodellek fő funkciója a felhasználók segítése az adatbázisok használatában és létrehozásában. Az adatmodellek több típusa létezik, attól függően, hogy milyen struktúrára van szükség a felhasználóknak, és ennek alapján kiválaszthatjuk az adatmodelleket az adatbázis-kezelő rendszerben.
Következtetés - Adatmodellek a DBMS-ben
Az adatmodellezés az adatbázisban tárolandó adatok adatmodelljének kidolgozása. Ez biztosítja a következetes elnevezési konvenciót és a biztonsági más jellemzőket az adatok minőségének fenntartása érdekében. Az adatmodellezés miatt a táblák és a különféle elsődleges és idegen kulcsok, valamint az adatbázisban tárolt eljárások megfelelő struktúráját határozzuk meg. Az adatmodellezésnek három fő modellje van, mint például fogalmi, logikai és fizikai. Az entitások, attribútumok és kapcsolatok meghatározásához egy fogalmi modellt alkalmaznak. A logikus adatmodell meghatározza az adatelemek szerkezetét, és meghatározza azok közötti kapcsolatot. Végül a fizikai modell szolgál a modell adatbázis-központú megvalósításának meghatározására. Az adatmodell megtervezésének fő célja annak biztosítása, hogy a funkcionális csapat által megadott objektumok megfelelő és pontos legyenek ábrázolva. Az adatbázis-modellezés fő hátránya, hogy a struktúra minimális módosítása a teljes alkalmazás megváltozását eredményezheti.
Ajánlott cikkek
Ez egy útmutató az adatmodellekhez a DBMS-ben. Itt tárgyaltuk az alapelveket és az adatmodellek különféle típusait a DBMS-ben. A további javasolt cikkeken keresztül további információkat is megtudhat -
- Bevezetés a DBMS-be
- Mi a Big Data?
- A DBMS előnyei
- DBMS interjúkérdések
- Különböző műveletek a Tuples-szel kapcsolatban