Ellátási lánc menedzsment folyamata a kkv-kban -

Az ellátási lánc menedzsment kifejezése manapság mindenkit megkapott. Pontosan mit jelent ez és hogyan használhatják ki a kis- és középvállalkozások (kkv-k) üzleti vállalkozásukat ezzel?

Vegyük a példát egy csokoládégyárra. Hol játszik szerepet az ellátási lánc menedzsment?

Az A vásárló 1000 doboz sötét csokoládét rendelött. Az ügyfélszolgálat elvégzi az értékesítési megrendelést és beviszi azt a rendszerbe.

Ha a termék raktáron van, a megrendelés azonnal végrehajtható. Ha nincs raktáron, akkor a terméket el kell gyártani. Megindul az események lánca, amely a nyersanyagok megrendelésével, a csokoládé előállításával és a csokoládé vevőnek történő kiszállításával kezdődik.

A gyártócsoport anyagcsomagot készít, amely megmutatja az 1000 doboz sötét csokoládé előállításához szükséges alapanyagok mennyiségét.

A beszerzési osztály megrendelést készít, és kapcsolatba lép a kókuszdió, cukor és tej szállítóival egy meghatározott időpontban történő szállítás céljából. A raktárvezető ezt követően tárolja az anyagot, amíg készen áll a belépésre a gyártósorba. A gyártási folyamat után a csokoládé készen áll a csomagolásra és késztermékként történő tárolására a raktárban. Ezután szállítják az ügyfél helyére.

Ezt a teljes folyamatláncot együttesen ellátási láncnak nevezzük.

A lánc minden egyes részét a hatékony működés érdekében zökkenőmentesen be kell építeni a teljes ellátási láncba. A hatékony ellátási láncrendszer célja, hogy minimalizálja az átfutási időt és biztosítsa a legjobb minőségű termékeket a lehető legjobb áron, az értékláncban lévő összes hulladék kiküszöbölésével.

A „Farm to fork” ellátási lánc a gazdától a kiskereskedelmi élelmiszerboltokig terjed a fogyasztóig. Ez a kifejezés népszerűvé vált az ellátási lánc terminológiájában, mivel az ellátási lánc menedzsment folyamatának legkorábbi és legszélesebb körű felhasználói az élelmiszeriparból származtak.

Az Ohio Állami Egyetem Globális Ellátási Láncfóruma egy akadémikusokból álló csapat, akik találkoznak és fejlesztik az ellátási lánc menedzsment folyamatának elméleteit és gyakorlatait.

Az ellátási lánc menedzsmentjét a következők szerint határozzák meg:

Az ellátási lánc menedzsmentje a kulcsfontosságú üzleti folyamatok integrálása a végfelhasználótól az eredeti szállítókig, olyan termékeket, szolgáltatásokat és információkat nyújtva, amelyek hozzáadott értéket képviselnek az ügyfelek és más érdekelt felek számára.

Ellátási lánc menedzsment folyamata:

A globális ellátási lánc fórum felsorolta a nyolc kulcsfontosságú ellátási lánc menedzsment folyamatot. Ez az ellátási lánc menedzsment folyamata többfunkciós, ezért modernizálni és integrálni kell az értékláncba.

  1. Ügyfélkapcsolat-menedzsment:

Sok vállalat rengeteg pénzt költ új ügyfelek vonzására. Ugyanakkor ugyanolyan fontos a meglévő kapcsolatok értékelése és ápolása. Ez a folyamat magában foglalja a termék legfontosabb vevőinek azonosítását és követelményeik teljesítését. Különböző típusú vevőket azonosítanak, felmérik igényeiket és ennek megfelelően testreszabják a terméket. Az ügyfelek nagy és kis ügyfelekre is besorolhatók és ennek megfelelően kiszolgálhatók.

  1. Szállítói kapcsolatok menedzsmentje:

Csakúgy, mint a vevő, a szállító is nagyon fontos része az ellátási láncnak. A társaság meghatározza a legfontosabb beszállítókat, tárgyalásokat folytat és megállapodást köt velük. Megpróbálja jó kapcsolatokat létesíteni fő beszállítóival, ami mindenki számára hasznos helyzetet eredményez. A mai üzleti környezetben a szervezeteknek kapcsolatot kell kialakítaniuk beszállítóikkal úgy, hogy aktívan meghallgatják problémáikat és megpróbálják megoldani őket, így partnerekké válva az ellátási lánc folyamatában.

Menjünk a következő ellátási lánc menedzsment folyamathoz.

  1. Ügyfélszolgálat menedzsment:

Ez a folyamat biztosítja az interakciót az ügyfelekkel. Ez az ügyfél szempontjából a vállalat arca. Ez magában foglalhatja az ügyfél segítését az áruk szállításának megkeresésében vagy a termék telepítésében az ügyfél helyén.

Megjegyzés: Az ügyfelekkel kapcsolatba lépő ügyfélszolgálat-menedzsment különbözik az ügyfélkapcsolat-kezeléstől, amely meghatározza az ügyfelek megszerzésének és fenntartásának folyamatát.

  1. Keresletszabályozás:

Mennyit kell előállítani? Erre a kérdésre hatékonyan meg kell válaszolni az ügyfél igényeinek kielégítését. A keresletkezelés éppen ezt teszi. Ha túl keveset termel, amikor kereslet van, akkor elvesztette a lehetőséget, hogy többet értékesítsen, ezzel növelve az eredményt. Ha túl sokat termel, ha nincs kereslet, akkor a készletkészlet költségei növekednek, és pazarláshoz vezetnek. Ezt a finom vonalat kezelni kell. Mit kell előállítani? A helyes termékkínálatot a fogyasztói igények alapján kell eldönteni, hogy az erőforrásokat nyereségesebb egységekre tereljék.

  1. Megrendelés teljesítése:

A szállítói és a vevői szint közötti folyamatot modernizálni kell úgy, hogy a terméket az ügyfelek elvárásainak megfelelően, minimális költség mellett szállítsák. Nemcsak a logisztikát, hanem a műveletek teljes skáláját is magában foglalja.

Menjünk a következő ellátási lánc menedzsment folyamathoz.

  1. Gyártási folyamatmenedzsment:

Ugyanazt a gyártóberendezést használják különböző előírásoknak megfelelő termékek előállítására. Mindegyik típust elő kell állítani? Mennyire rugalmas a gyártóberendezés? Ezekre a kérdésekre meg kell válaszolni, miközben meg kell őrizni a szükséges áruk optimális előállítását a lehető legalacsonyabb költségek mellett.

  1. Termékfejlesztés és forgalmazás:

Ehhez olyan struktúrát kell kidolgozni, amely megkönnyíti egy új termék kifejlesztését a beszállítók és a fogyasztók segítségével. A piackutatás elindíthatja egy új termék létrehozásának ötletét, amely kielégíti az ügyfelek igényeit. Ez a folyamat lehetővé teszi az új termékek folyamatos áramlását a szállítótól a piacra. Ennek a csapatnak együtt kell működnie a CRM (Ügyfélkapcsolat-menedzsment), valamint az SRM (Beszállítói kapcsolatkezelés) és a Gyártási folyamat csapatával.

  1. Visszatérési menedzsment:

A visszatérés menedzsmentje a termékek fordított áramlásának kezelésére utal. Előfordulhat, hogy az értékesítés visszatér, ha az eladott termék hibás, sérült vagy nem megfelel az ügyfél specifikációinak. Ennek a folyamatnak a hatékony használata csökkenti a nem kívánt visszatéréseket, és ésszerűsíti az újrafelhasználható anyagok, például a pisztolytáskák használatát.

Megjegyzés: Legyen ellátási láncszakértő
Tanulja meg, hogyan lehet megtervezni a környezetvédelmi politikákat támogató ellátási láncokat. A beszerzéssel kapcsolatos funkciók kezelése vagy végrehajtása. Fejlesszen ki ellátási lánc menedzsment stratégiákat, amelyek növelik a hatékonyságot és a sebességet.

Ellátási lánc menedzsment stratégia

Az ellátási lánc menedzsment rendszereket követő bármely vállalkozásnak először meg kell határoznia az ellátási lánc stratégiáját.

A társaság ellátási lánc menedzsment stratégiája három szinten lehet:

  1. Stratégiai:

A vállalat felső vezetése határozza meg az ellátási lánc menedzsment folyamatával kapcsolatos általános politikát és stratégiát. Ez magában foglalja a szállítók kiválasztására, a disztribúciós partnerségekre, a raktárak bérbeadására, a tömeges beszerzési politikára és a szállításra vonatkozó döntéseket. Például egy pamutfonal-gyártó cégnél a gyárat a nyersanyagforrás (pamutgazdaságok) vagy az ügyfél (ruházati gyártók) közelében helyezi el? A gyapot hozamának szállítási költsége meghaladja a fonal szállításának költségeit. Tehát a gyárak a gyapotfarmok közelében helyezkedhetnek el.

  1. Taktikai:

A taktikai intézkedések a költségcsökkentésre összpontosítanak, jobb ellátási lánc gyakorlatok felhasználásával. Például a társaság alternatív szállítókat kereshet, vagy jobb raktári gyakorlattal rendelkezik, vagy optimalizálhatja a szállítást a költségek csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében. Céljuk minden olyan lépés kiküszöbölése, amely nem ad hozzáadott értéket a lánc számára.

  1. Működési:

Ezek a napi döntések a termelési tervvel, a készlettel, a pótalkatrészek megvásárlásával stb. Kapcsolatban, amelyeket a talaj szintjén kezelnek. Ezeket a döntéseket az operatív vezetők hozzák meg. Például használhatják a „Just in time” leltár-módszert a tárolási költségek minimalizálása érdekében.

KKV-k és az ellátási lánc menedzsment folyamata:

KKV-k: A kis- és középvállalkozások azok a szervezetek, ahol a munkavállalók száma és a forgalom egy bizonyos szint alá esik. A szám és a forgalom országonként eltérő. Például Indiában egy kisvállalkozás beruházást végez az eszközök között az eszközök között. 10 lakh és Rs. 2 crores.

A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak egy ország gazdaságában. A feldolgozóiparban a kkv-k főként beszállító, eladó, szolgáltató vagy alvállalkozó szerepet töltenek be. A kkv-k szerepe nagyrészt továbbra is egy nagyobb szervezetnél fennálló kapcsolat szerepe. Tehát alapvetően a nagyvállalatok ellátási láncának részei.

Az ellátási lánc menedzsment folyamatának végrehajtása a kkv-kban:

A nagyvállalatokkal szemben az ellátási lánc menedzsment gyakorlatainak bevezetése a kis- és középvállalkozásokban nehéz ügy lehet. Míg a nagyvállalatok rendelkeznek forrásokkal az ellátási lánc menedzsment gyakorlataiba történő beruházásokhoz, a kkv-k - amelyek nagyban profitálnak - gyakran veszítenek.

Ennek oka az, hogy a kkv-k kis méretűek és sokuk; hiányoznak megfelelő források az emberek, a pénzügyek és a technológia szempontjából a legjobb ellátási lánc gyakorlatok megvalósításához. A kkv-k számára egyre fontosabbá válik egy ellátási láncstratégia, amely lehetővé teszi számukra a piacon versenyképességüket.

A hatékony SCM-nek (Supply Chain Management) gondoskodnia kell a bevételszivárogásokról a beszerzésben, a készletkezelésben, a raktározásban és a szállításban. Célja az érték maximalizálása, minimális költségekkel. A kkv-knak az egész folyamat egészének szinergizálására kell összpontosítaniuk, ahelyett, hogy az egyes részekre összpontosítsanak.

Megoldások az ellátási lánc menedzsment folyamatának lehetővé tételére a kkv-kban:

Az alábbiakban tárgyalunk néhány akadályt, amellyel a kkv-k szembesülnek az ellátási lánc menedzsment stratégiáinak elfogadásakor, és az azok leküzdésére szolgáló legújabb trendek:

  • A kkv-kban nagyon kevés a tudatosság a beszállítói lánc menedzsmentjének helyes gyakorlatáról. A kkv-k hajlamosak meglehetősen szűk véleményt képviselni az üzleti gyakorlatokról. Ugyanakkor elengedhetetlen az üzleti vezetés új módszereinek elfogadása, ha globális versenyben akarnak állni.
  • Helyes irányítási gyakorlat : A kkv-k korlátozott tőkével rendelkeznek. Tehát nem engedhetik meg maguknak, hogy felső vezetői gurákat béreljenek fel a csapat vezetésére. Tehát a legújabb gyakorlatokkal kapcsolatos információkat nem lehet továbbadni. Manapság tendencia van részmunkaidős CXO-k (felső vezetés) felvételére, akik tanácsot adhatnak a vállalkozások hatékony működésének elősegítésére.
  • Legújabb technológia : A kkv-knak nincs hatalmas pénzeszközeik a legújabb technológiák felé, amelyeket felhasználhatnak az ellátási lánc menedzsment folyamatának javítására. Nincs mély zsebük. Tehát nem használhatják hatékonyan néhány eszközt, mint például az ERP (vállalati erőforrás-tervezés) vagy a CRM (ügyfélkapcsolat-kezelés) a hatékony ellátási lánc-kezelési folyamathoz. Az egyik megemlítésre méltó trend az internetes üzlet, mint az Amazon. Az internetes vásárlás és eladás a 2000-es évek óta növekszik. A kkv-knak ki kell használniuk ezt a tendenciát, különben a süllyedés kockázatát hordozhatják magukban. Az ügyfelek egyre inkább ezt a módszert részesítik előnyben a hagyományos vásárlás helyett. Mivel ez a modell nem igényel nehéz tégla- és habarcsinfrastruktúrát, ez ideális lehet a kkv-k számára.

  • Prioritás : A nagyvállalatoktól eltérően, az ellátási lánc menedzsment folyamatának fejlesztése nem feltétlenül jelent prioritást a kkv-kban. Ennek oka az, hogy általában korlátozott erőforrásaikat a termelés és az értékesítés fő területeire koncentrálják. Ezért még akkor is, ha tisztában vannak az ellátási lánc gyakorlatával, vonakodnak és lassan hajtják végre azokat.
  • A hálózatépítés hiánya : A nagyvállalatok fórumokkal (például CII Indiában) és hálózatokkal rendelkeznek, hogy megoszthassák a legfrissebb információkat és az ellátási lánc menedzsment folyamatának trendeit. Ezzel szemben a kkv-k meglehetősen elszigeteltek. A versenytől való félelem miatt vonakodnak egymás közötti információcseréről. Sürgősen ki kell alakítani a kkv-k közötti hálózatépítést.
  • Családtulajdonban lévő vállalkozás : A kkv-k nagy része vagy magánszemélyek, vagy családok tulajdonában van. A részesedési minta nem változatos. Tehát hajlamosak zárt gondolkodásmóddal rendelkezni az üzlet működtetésének módjáról. Lehet, hogy nem nyitottak olyan ötletekre, mint az ellátási lánc menedzsment.
  • Az ellátási lánc funkció kiszervezése: Néhány kis- és középvállalkozás kiszervezi ellátási lánc funkcióját elsősorban az ellátási lánc menedzsment szoftver megvásárlásával és a Szállító által kezelt készlet vagy csökkentett késztermék-készlet bevezetésével, pontosabb előrejelzésekkel. Ez sok pénzt takarít meg, és elősegítheti a technológia felhasználását. Ez azonban egy kétélű kard. Teljes mértékben támaszkodva a keresleti előrejelzésekre katasztrófa válhat fel. Ezért kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmazni.
  • E-piactér : A vállalkozások egyre inkább az anyagok online beszerzése felé haladnak. Az internet azon a piacon válik, ahol az emberek anyagokat vásárolnak és adnak el. A kkv-knak meg kell próbálniuk kihasználni ezeket a lehetőségeket, mivel az online vállalkozásoknak gyakran beépített ellátási lánc-kezelési eszközeik vannak.
  • Agilitás : A kkv-knak olyan ellátási lánc gyakorlatokat kell elfogadniuk, amelyek elősegítik mozgékonyságukat és gyors reagálást ezen a folyamatosan változó piacon. Valójában a kkv-knak kevesebb bürokrácia és kisebb méret miatt előnye van a nagyvállalatokkal szemben az agilitás szempontjából. Az ellátási lánc menedzsment folyamatában alkalmazott legújabb eszközök egyike a Lean gyakorlatok, a Six Sigma és az 5S módszertan.

Bár sok erőfeszítésnek tűnik, különösen a kisvállalkozások számára, fontos, hogy gondosan értékeljék ellátási láncuk irányítási folyamatát. A jó ellátási lánckezelési folyamathoz nem szükséges drága szoftvert használni. A jól meghatározott ellátási lánc menedzsment folyamata biztosítja, hogy az ellátási lánc zökkenőmentesen működjön a termelőtől a fogyasztóig.