Mi a dinamikus útválasztás?
A dinamikus útválasztást olyan hálózati technikának kell tekinteni, amely optimális adatátvitelt biztosít. A dinamikus útválasztás lehetővé teszi az útválasztók számára, hogy a statikus útválasztással ellentétben a hálózati elrendezés valós idejű logikai változásainak megfelelően választhassák meg az útvonalakat. A dinamikus útválasztásban azonban az útválasztón működő útválasztási protokoll felelős a dinamikus útválasztás táblázata létrehozásáért, karbantartásáért és frissítéséért. Mindezeket a feladatokat a rendszergazda manuálisan végzi statikus útválasztás során. Számos algoritmust és protokollt használ. A legnépszerűbbek azonban az útválasztási információs protokoll, azaz a RIP és az Open Shortest Path First, azaz az OSPF.
Mit tehetsz a dinamikus útválasztással?
A dinamikus útválasztási protokoll működését a következőképpen magyarázzuk:
- Az útválasztó először útválasztási üzeneteket továbbít, majd fogad az útválasztó felületén.
- A Dinamikus Router üzenetek megosztják az információkat a különféle útválasztókkal, amelyek ugyanazt a protokollt használják.
- Az útválasztók ezután kicserélik útválasztási információikat annak érdekében, hogy felfedezzék a távoli hálózatokkal kapcsolatos adatokat.
- Ha ilyenkor az útválasztó megváltoztatja a topológiát, akkor az útválasztási protokoll hirdeti az adott topológia megváltozását az összes többi útválasztónál.
A dinamikus útválasztást nagy hálózatokban könnyen konfigurálhatónak tekintik, és intuitívabb, mint a statikus útválasztás a legjobb útvonal kiválasztásakor, az útvonalváltozások észlelése és a távoli hálózatok felfedezése.
Mivel azonban az útválasztók mindig megosztják a frissítéseket, mindig nagyobb sávszélességet fogyasztanak, mint amennyit statikus útválasztás igényel. Az útválasztó CPU-k és a RAM szintén terhelésekkel szembesülnek, amelyeket az útválasztási protokollok eredményeként adnak hozzá. Végül a dinamikus útválasztást kevésbé biztonságosnak tekintik, mint a statikus útválasztást.
A dinamikus útvonal előnyei
- A dinamikus útválasztás több automatizálást foglal magában, oly módon, hogy az útválasztást automatikusan elküldi az összes többi útválasztónak.
- A dinamikus útválasztás az értesítés megváltoztatását is magában foglalja, oly módon, hogy a dinamikus útválasztási protokoll képes-e átirányítani a torlódott kapcsolat körüli forgalmat.
- A dinamikus útválasztás magasabb rendelkezésre állási időt jelent a felhasználók számára, mivel az útválasztási protokoll intelligenciát kapott, és sokkal gyorsabban is képes reagálni, tehát a felhasználók nagyobb üzemidőt látnak.
- A dinamikus útválasztás a hálózat nagyobb áteresztőképességével is foglalkozik, mivel az útválasztási protokoll képes kiszámítani a legmegfelelőbb hálózati kapcsolatot, amelyet ki lehet használni, ugyanakkor a felhasználók kevesebb késést és nagyobb teljesítményt látnak a hálózaton.
- A dinamikus útválasztás sokkal kevesebb munkát igényel az adminisztrátorok számára, mivel a hálózat növekedésével az adminisztrátornak nem kell aggódnia a hálózat más útválasztóinak konfigurációja miatt. A rendszergazda inkább úgy konfigurálja a dinamikus útválasztási protokollt egy új útválasztón, hogy beszéljen az útválasztókkal, és tudatosítsa őket az új útválasztó által kínált hálózatoknak.
Dinamikus útválasztási protokollok
Számos belső átjáró útválasztási protokoll létezik, vagyis IGP. Ezek a protokollok használhatók a hálózaton belül. Ezeket a protokollokat a kiszolgáló minden útválasztója és operációs rendszere, például a Windows 2003 Server vagy a Linux támogatja. Néhány protokoll a következőképpen magyarázható:
1. OSPF (először a legrövidebb út):
Ez egy nagyon híres dinamikus útválasztási protokoll, amelyet a mai világban használnak. Az OSPF egy nyílt protokoll is, amely biztosítja, hogy minden útválasztó vagy akár szerver operációs rendszer képes legyen ezt a protokollt futtatni. A legjobb útvonalat választja ki úgy, hogy metrikájaként a költségeket használja. Ugyancsak teljes funkcionalitású útválasztási protokollnak tekintik, és bonyolult is lehet, azonban a hálózat bármely méretére méretezhető.
2. EIGRP (továbbfejlesztett belső átjáró útválasztási protokoll):
A Cisco szabadalmaztatott protokolljának tekintik. Csak a tájékoztatás céljából, csak a Cisco eszközök használják az EIGRP-t. Ez egy komplett protokoll, akárcsak az OSPF. Van néhány lenyűgöző tulajdonsága, de amíg meg nem győződött arról, hogy Cisco hálózatra van szüksége, az Open Protocol (OSPF) használata ajánlott. Az EIGRP váltotta fel az IGRP-t, amely elődje volt. Az EIGRP-n keresztüli legjobb útvonal kiválasztásához szükséges metrikát egy képlet segítségével számítják ki, amely figyelembe veszi a sávszélességet, a megbízhatóságot, a kapcsolat késleltetését és a terhelést is.
3. RIP (útválasztási információs protokoll):
A RIP olyan protokollnak tekinthető, amely nyílt forrású. A legújabb verziója, amelyet ma használnia kell, mivel VLSM-et, azaz változó hosszúságú alhálózati maszkot támogat. A konfiguráláshoz a legegyszerűbb és a legegyszerűbb útválasztási protokoll, bár kevesebb szolgáltatással rendelkezik, mint az OSPF. Ez az útvonal korlátozódik, ha a hálózat kevesebb, mint 15 komlót tartalmaz. Ez a protokoll elég jól működik egy kicsi hálózat számára, amely nem gondolja nagymértékben kibővíteni. További nagyszerű tulajdonság az, hogy általában a legkisebb útválasztók és a tűzfalak is támogatják.
4. BGP (Border Gateway Protocol):
A BGP-t az Internet útválasztási protokolljának tekintik. Ez a Külső átjáró protokoll is, azaz az EGP, ami azt jelenti, hogy a BGP-t az útválasztók használják az útválasztásról az interneten. Ha otthona rendelkezik internetkapcsolattal, akkor nincs igazán szüksége a BGP-re, vagy akár futtatnia kell azt. Ha az útválasztónál több dedikált kapcsolat van, akkor szüksége lehet a futtatásra. Ez egy út-vektor protokoll, amely azt jelenti, hogy a többi útválasztási protokollhoz képest kiválaszthatja a legjobb útvonalat. A BGP az „AS-PATH” -ot használja útválasztási metrikának, és kiválasztja azt az útvonalat is, amely a legrövidebb utat választja az egész interneten keresztül.
Következtetés
Megállapíthatjuk tehát, hogy az útválasztási protokollok csak egy olyan nyelvkészlet, amelyet az útválasztó használ az útválasztási információk kommunikálására más útválasztókkal együtt. Az útválasztási protokoll használatának fő előnye az, hogy képes alkalmazkodni a hálózati topológia megváltoztatásához.
Ajánlott cikkek
Ez egy útmutató a dinamikus útválasztáshoz. Itt megvitattuk a fogalmakat, az előnyöket és a dinamikus útválasztás lehetőségeit. A további javasolt cikkeken keresztül további információkat is megtudhat -
- Mi a virtualizáció példákkal?
- Mi a hálózati biztonság? | Jelentés és típusok
- Mi a kiberbiztonság?
- Mi a hibernált Java?