Bevezetés a fekete doboz tesztelésébe

A fekete dobozos tesztelési technikák olyan módszer, amely magában foglalja a tesztelni kívánt elem belső szerkezetét, kialakítását vagy megvalósítását. A végrehajtandó tesztek lehetnek funkcionálisak vagy nem funkcionálisak. Ezt fekete dobozos tesztelésnek nevezzük, mivel a rendszert tesztelő személy nem ismeri a belső kód felépítését. A tesztelő nem tud semmit a megvalósítás részleteiről és a belső utakról. A tesztelést teljes egészében a tesztelő által kapott szoftverkövetelmények és specifikációk alapján végzik. A tesztelés során a fő hangsúly a rendszer számára biztosított bemenetekre és kimenetekre vonatkozik.

A fekete doboz tesztelésének technikái

A tesztelések, amelyeket egy rendszer tesztelésére szolgálnak, fontos szerepet játszanak a tesztelésben. A létrehozásuk módját és a forgatókönyveket figyelembe kell venni. A tesztelők az alábbi technikák felhasználásával készíthetnek követelmény-specifikációs dokumentumot:

  1. Az egyenértékűség megosztás
  2. Határérték-elemzés
  3. Döntési táblázat tesztelése
  4. Állapotátmenet tesztelése
  5. Hiba történt
  6. Grafikon alapú tesztelési módszerek
  7. Összehasonlító tesztelés
  8. Használjon esettanulmányt

Az alábbiakban bemutatjuk a következő technikákat:

1. Egyenértékűség tesztelése

  • Ez a technika a szoftver számára biztosított bemeneti értékeket különféle csoportokra vagy osztályokra osztja. Ezt azon output alapján végzik el, amely eredményként fog megjelenni. Ezt a technikát Equivalence Class Partitioning néven is ismertek. Ezzel megtakarítjuk az erőfeszítéseket a különböző bemenetek megadására. Ehelyett egy értéket adunk a csoportnak vagy osztálynak, hogy kipróbáljuk az adott csoport vagy osztály eredményét. Ez elősegíti a teszt lefedettségének javítását és az utómunka csökkentését. Az idő is mentésre kerül, mivel külön bemeneteket nem kell megadni. Az egyes osztályok bemenete elegendő.
  • Vegyünk egy példát azokról a pontokról, amelyeket a hallgatók pontoznak. Ha egy diák több mint 75% -ot szerez, akkor megkülönböztetéssel biztosította az első osztályt. Hasonlóképpen, ha a pontszám 60% és 75% között van, akkor ő nyerte el az első osztályt. Ha a pontszám 50% és 60% között van, akkor a második osztály. Ha a pontszám 40% és 50% között van, akkor a Pass osztály, akkor kudarcot vall. Itt négy osztály lesz. Ezeket a teszt eseteket alakították ki, és megbizonyosodunk arról, hogy minden lehetőséget fedezzünk-e. Ezért a készlet bármelyik értékével történő tesztelés elegendő.

2. Határérték-elemzés

  • Itt a hangsúly azokra a értékekre koncentrál, amelyek a határokon vannak jelen. Ennek oka az, hogy általában sok kérdés merül fel, amikor a határokra összpontosító értékekkel tesztelünk. A határ azokra a értékekre összpontosít, amelyek közel vannak ahhoz a határhoz, ahol a rendszer viselkedése megváltozik. A határérték-elemzés során mind az érvényes, mind az érvénytelen bemeneteket meg kell vizsgálni.
  • Például, ha 1 és 100 közötti értékeket akarunk tesztelni, akkor ellenőriznünk kell, hogy a program hogyan működik az 1-1, 1 + 1, 1, 100-1, 100 + 1 stb. Értékeknél. Ez segít időmegtakarítás, mivel csak olyan értékeket tudunk ellenőrizni, mint 0, 1, 2, 99, 100 és 101.

3. Döntési táblázat tesztelése

Ha vannak logikai feltételek vagy döntéshozatali lépések, akkor ezt a technikát kell használni. Ezek olyanok lehetnek, mintha egy adott feltétel nem teljesül, akkor az A műveletet kell végrehajtani, egyébként a B műveletet kell végrehajtani. A tesztelőnek meg kell határoznia a bemenetet és a feltételek alapján végrehajtandó műveleteket. Ezek alapján döntési táblázat készül. Vegyünk egy példát, ahol páratlan számú jármű engedélyezhető csak hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap, míg páratlan számú jármű engedélyezhető kedden, csütörtökön és szombaton. Ebben az esetben két feltétel és két művelet létezik. Az 1. feltétel páratlan járművek és a 2. feltétel páros járművek. A tevékenységek azokból a napokból állnak, amikor ezek a járművek az utakon tartózkodhatnak. A teszt esetek száma ebben az esetben négy lehet, és ennek megfelelően a döntési táblázat levezethető.

4. Állami átmeneti tesztelés

Ebben a technikában a teszt eset különféle állapotokban próbálja meg kipróbálni a rendszert. Ez az állapot változhat a különböző körülményektől vagy eseményektől függően. Amikor egy adott esemény bekövetkezik, akkor ezeket a forgatókönyveket tesztelni lehet.

5. Hiba hiszem

Ez a technika elsősorban a tapasztalatokon alapul. Miután a tesztelő tapasztalattal rendelkezik bármilyen alkalmazásnál, annak viselkedése és funkciói ismertek vele. Ez a módszer számos kérdés kiderítésére. Ennek a tapasztalatnak a felhasználásával a tesztelők könnyen kitalálhatják, hogy a legtöbb fejlesztő hajlandó-e hibázni. Ezek lehetnek null értékek kezelése, elfogadás nélkül elküldés gomb, fájl feltöltése mellékletek nélkül, fájl feltöltése, amely a megadott korlátnál kisebb vagy annál nagyobb, stb.

6. Grafikon alapú tesztelés

Minden alkalmazás egyes objektumok felhasználásával készül. Az összes használt objektumot megjegyezzük, és elkészítjük a grafikonot. Ebből a grafikonból azonosítják az egyes objektumok kapcsolatát, és a teszt esetek ennek megfelelően vannak megírva.

7. Összehasonlító tesztelés

Ebben a technikában ugyanazon szoftver különböző verzióit használják, majd összehasonlítják a teljes rendszer tesztelése céljából. A viselkedést minden verziónál feljegyezzük és összehasonlítjuk, és az esetleges eltéréseket megjegyezzük.

8. Használjon esettanulmányt

Ezt a technikát alkalmazzák a rendszerben alkalmazott összes teszt eset azonosításához. Minden forgatókönyv fel van tüntetve, amelyek segítenek megérteni az egyes funkciók teljes funkcionalitását a végpontokig. A teszt eseteknek olyan esetekkel kell rendelkezniük, amelyek a rendszerhasználat szerint az összes forgatókönyvet lefedik az elejétől a végéig.

Következtetés

A Black Box tesztelése nem foglalkozik a kódolás részleteivel. Elsősorban a szoftver viselkedésének és funkcionalitásának tesztelésére és érvényesítésére összpontosít. Nincs szükség műszaki háttérre, és a tesztelés megkezdhető, amint a projekt kidolgozása megtörtént. Mind a tesztelők, mind a fejlesztők silókban dolgozhatnak. Hatékonyabb nagy alkalmazásoknál, ahol a funkcionalitás fontosabb, mint a kód. Segít a hibák és problémák azonosításában a tesztelés korai szakaszában. Az újbóli tesztelés után ellenőrizhető, hogy a problémák továbbra is fennállnak-e, és a rendszert újra ellenőrzik.

Ajánlott cikkek

Ez egy útmutató a Black Box tesztelési technikákhoz. Itt a Black Box tesztelésének bevezetését, a technikákat és a Black Box 8 legfontosabb technikáját tárgyaljuk. A további javasolt cikkeken keresztül további információkat is megtudhat -

  1. Fuzz tesztelés
  2. Negatív tesztelés
  3. Döntési táblázat tesztelése
  4. Szürke doboz tesztelése

Kategória: