Mi az értékpapír-kereskedelem?
A kereskedési értékpapírok a részvényekbe vagy kötvényekbe történő befektetések egy osztálya, amelynek célja a nyílt piacon történő aktív kereskedelem rövid távú nyereségszerzés céljából. Más szavakkal: A kereskedési értékpapírok olyan részvényekbe vagy adósságinstrumentumokba történő befektetések, amelyeket a társaság rövid távon nyereségszerzés céljából végez. Azok a társaságok, amelyek értékpapírokkal kereskednek, általában nem törekszenek hosszabb ideig tartani azokat, és így csak akkor fektetnek ilyen instrumentumokba, ha erõsen várják el, hogy profitot szerezzenek. Ezeket az értékpapírokat kockázatos befektetéseknek tekintik, és meglehetősen magas tőkenyereséget eredményezhetnek. Ugyanakkor a hátránya is óriási lehet.
A társaságok általában értékpapírokba befektetnek olyan részvényekbe vagy kötvényekbe, amelyeket a felvásárló társaság iparának társaságai bocsátanak ki. Ez egy szokásos gyakorlat, amelyet a vállalatok követnek, mivel általában több betekintéssel rendelkeznek a saját iparágukról, mint bármely más, és jól tudják, milyen helyzetek / változások történnek, és milyen hatást gyakorolnak egy adott társaságra.
Miben különbözik az értékpapírok kereskedelme a részvénypiaci részvényekbe és kötvényekbe történő befektetésektől?
A társaság tulajdonában lehet részvények és kötvények a mérlegében, de a kereskedelmi értékpapírok elszámolása meglehetősen eltérően történik. A kereskedési értékpapírok egy másik eszközosztályt képviselnek, és a társaság mérlegében külön vannak besorolva, általában a forgóeszköz-oldalon. A kereskedési értékpapírokat a társaság általában az értékpapírok vételére és eladására használja, rövid távú nyereségszerzésre, ahelyett, hogy hosszabb ideig tartaná azokat. Az értékpapírok kereskedése esetén a rövid lejárat néhány órától néhány napig változhat, az értékpapír típusától és a piaci mozgástól függően.
Az értékpapírok kereskedelme során követett számviteli standardok
1. Mérleg:
A kereskedési értékpapírokat a mérleg forgóeszköz-oldalán általában „Kereskedelmi értékpapírokba történő befektetés” vagy „Kereskedelmi értékpapírok” kategóriába sorolják. Ha a társaság nettó a rövid pozícióval rendelkezik a piacon, akkor a kereskedelem a mérleg aktuális forrásoldalán is megtalálható. A kereskedelmi értékpapírokat valós piaci értéken kell kimutatni, azaz a társaság mérlegében feltüntetett értékpapír értéke az értékpapírnak a mérleg fordulónapján érvényes piaci ára. Ez a számviteli módszer biztosítja, hogy a pénzügyi / gazdasági helyzetnek a részvények / kötvények megvásárlásának napjától kezdődő bármilyen változása tükröződjön a társaság könyveiben.
2. Profit és veszteség számla:
Mivel a kereskedelmi értékpapírokat valós piaci értéken kell kimutatni, ezek növelhetik vagy csökkenthetik az eszköz méretét a biztosíték árának változása alapján, a vásárlás napjától a beszámolás napjáig. Így az egyensúly megteremtése érdekében az eszköz növekedését vagy csökkenését eredményként kell elszámolni a társaság eredménykimutatásában. Így a kereskedelmi értékpapírok akkor is hatással vannak az eredménykimutatásra, ha azokat a mérleg fordulónapjáig nem adják el. A kereskedés árának bármilyen változását a vásárlás napjától a mérleg fordulónapjáig a társaság eredménykimutatásában kell realizálni, mint nem realizált eredményt.
Ez fontos számviteli gyakorlat, mivel segít a befektetőnek megérteni a társaság pénzügyi helyzetének jelenlegi helyzetét. Tegyük fel például, hogy egy vállalat az év végén nagy kitettséget vállal bizonyos értékpapírokkal azzal a céllal, hogy rövid távú profitot szerezzen a nyílt piacon történő kereskedelem révén. Egy váratlan esemény miatt azonban a piacon hatalmas visszaesés tapasztalható, amely hátrányosan befolyásolta a kereskedelem biztonságát, és ennélfogva a társaságnak március 31-én hatalmas nem realizált vesztesége van. Így ez a nem realizált veszteség jelentősen csökkenti a profitot, ugyanúgy nem realizált veszteségként kell elszámolni az eredménykimutatásban. Ezért a befektetők tisztában lesznek a társaságot sújtó hátrányokkal.
Felhívjuk figyelmét, hogy az értékpapírok kereskedése nincs hatással a társaság cash flow kimutatására, mivel nincs tényleges nyereség vagy veszteség könyvelt, és így a társaságon belül vagy a társaságból nem történik valós cash flow.
Példák
Ha egy ABC limitált társaság befektet értékpapírokba, és hosszú pozícióval rendelkezik az XYZ részvényeiben. Egy társaság 100 XYZ-részvényt vásárolt meg az INR 100-ban 2018. március 30-án. A mérleg időpontja, azaz 2018. március 31-ig a társaság még mindig 100 XYZ részvényt birtokolt, de a részvény ára 110 INR-re változott. részvény. Így ennek a tranzakciónak a könyvelése a következő:
- A forgóeszközök között a kereskedés bekerül 11 000 INR értékre, azaz az állomány valós piaci értékén
- Az eredménykimutatásban a nem realizált nyereség alatt az INR 1000 nem realizált nyereség kerül elszámolásra. Az ilyen jövedelemnek van hatása a társaság adózás utáni eredményére, és így a felhalmozott jövedelemre vagy az egy részvényre jutó jövedelemre, ám ezeknek nincs hatása a cash flow-kimutatásra, mivel ezek nem realizált nyereség, tehát nem a társaság valós cash flow-ja
Az inverz akkor igaz, ha az XYZ részvény ára csökken. Az ABC limited rövid lejáratú eszköze csökkenni fog egy részvény árának csökkenése miatt, és a nem realizált veszteséget a társaság eredménykimutatásában kell elszámolni.
Ajánlott cikkek
Ez egy útmutató az értékpapírok kereskedelméhez. Itt példákkal tárgyaltuk az értékpapírok kereskedelme során követett különféle számviteli standardokat. A következő cikkekből megismerheti a könyvelést is:
- Napi és swing kereskedelem
- Belső és külső ellenőrzés
- Nonprofit és nonprofit
- Beszerzés és beszerzés
- Capital Gain FormulaCalculator (Példák Excel sablonnal)