Különbség az alapító okirat és az alapszabály között
Az alapító okirat minden társaság kulcsfontosságú dokumentuma, amely ábrázolja azokat a megbízókat, akiknek megkövetelniük kell a kiugró lépéseket, mint például a részvényesekkel fennálló kapcsolatuk meghatározása érdekében a célkitűzés, a hatalom mértéke, a hatáskör, a felelősség és a törvényes jogok. A memorandum jogi magatartási kódexként működik, amely kötelezi a társaságot és annak részvényeseit, befektetőit és kedvezményezetteit, amelyek szükségesek az egészséges szervezet növekedéséhez.
Az alapító okirat tartalma:
A 2013. évi társasági törvény 4. szakasza értelmében az alapító okirat a következő rendelkezésekből áll, amelyeket alább tárgyalunk:
1. Név:
- Egy nyilvános részvénytársaság esetében a társaság nevének az utolsó szóként a "korlátolt" szóval kell végződnie.
- A korlátolt felelősségű társaság esetében a társaság nevének az utolsó szavaknak a „Private Limited” szavakkal kell végződnie.
Ezenkívül ezekre a szavakra nem vonatkozik a törvény 8. szakasza, és azoknak adott esetben tartalmazniuk kell a következő szavak egyikét
- Alapítvány
- Fórum
- Egyesület
- államszövetség
- Chambers
- Államszövetség
- Tanács
- Választási bizalom stb.
2. Székhely szerinti záradék
Megadja, hogy a székhely melyik államban található a társaságtól eltekintve.
3. Tárgyi záradék
Meghatározza annak a társaságnak a célját, amelyhez bekerült. Ha a társaság nem szolgálja a célt, akkor joga van megváltoztatni nevét a társaság alapításától számított hat hónapon belül.
4. Felelősségi záradék
Ebben a kikötésben a szervezet minden tagjának felelősségét jól fel kell tüntetni a memorandumban. Ezek korlátozhatók részvényekkel vagy garanciával. Ha korlátlan felelősség esetén a teljes záradékot eltörlik.
5. Tőke záradék
Meghatározza a társaság tagjai által generált tőke maximális összegét, amelyet az alapító okiratban kell meghatározni. A társaság azonban nem határoz meg jogi korlátozást a bevonható tőke maximális összegére.
6. Társulási vagy előfizetési záradék
Az alapító okiratban meg kell határoznia az alaptőke összegét és a társaság minden tagjának a tulajdonában lévő részvények számát.
Alapszabály (AOA):
Az alapszabály olyan dokumentum, amely meghatározza a társaság eljárásait, valamint a végrehajtáshoz és célhoz kapcsolódó különféle egyéb műveleteket. Ez magában foglalja számos egyéb szisztematikus eljárást, amelyen keresztül a szervezeten belül különféle egyéb feladatokat kell elvégezni. Az alapszabály általában az alábbiakban tárgyalt néhány rendelkezést tartalmazza.
- Egy adott osztályba tartozó részvények bizonyos értékének és jogainak mindegyikéhez kapcsolódniuk kell.
- Részvények lehívása, részvények átruházása, elidegenítése, részvények átalakítása és tőke megváltoztatása.
- Az igazgatók, kinevezésük, hatalom és kötelességek szintén inkluzívak.
- A találkozó kiosztásának perce és meghirdetése.
- A számlák és azok könyvvizsgálata rendszeres időközönként.
- Az auditorok kinevezése és díjazása.
- Osztalékok és fordított.
- Minimális előfizetés.
- Szabályok megfogalmazása a közös pecsét felhasználására és őrizetére.
- A szabályoknak és a rendeleteknek teljes mértékben fizetett részvényeket részvényekké kell konvertálniuk.
- A javasolt módosítás növeli a létező tagok felelősségét.
- A módosítás csak jobb eredmények elérése érdekében megengedett.
- A változtatás visszamenőleges hatással történhet.
Összehasonlítás az Alapszabály és az Alapszabály között (Infographics)
Az alábbiakban bemutatjuk a 10 legfontosabb különbséget az Alapszabály és az Alapszabály között 
Főbb különbségek az alapító okirat és az alapszabály között
Mind az alapító okirat, mind az alapszabály a piacon népszerű választás; vitassuk meg néhány alapvető különbséget az alapító okirat és az alapszabály között
- A MOA egy dokumentum, amely meghatározza a szükséges dokumentumokat, amelyek szükségesek a társaság nyilvántartásba vételéhez. Míg az alapszabály olyan dokumentum, amely meghatározza a társaság ügyvezetésének szabályait és szabályait.
- Az indiai társaságokról szóló 1956. évi törvény (MOA) a 2. szakaszban található (56). Az AOA-t azonban az (5) szakasz részletezi.
- A MOA a társasági törvény leányvállalata, míg az AOA mind a MOA, mind az AOA leányvállalata.
- Bármelyik záradékban ellentmondás merül fel az alapító okirat és az alapszabályok között. Az egyesület alapszabálya az irányadó az Alapszabály felett.
- A MOA egy felsőbbrendű testület, amely információkat tartalmaz a vállalat hatásköreiről. Míg az AOA információkat tartalmaz a szabályokról és a szabályozásról, amelyeket végre kell hajtani.
- A MOA hat záradékot tartalmaz, míg az AOA a társaság mérlegelési jogkörébe tartozik.
- Az MOA megteremti a kapcsolatot a külső testületekkel a szervezet működésének ésszerűsítése érdekében. Az AOA azonban szabályozza a társaság és tagjai közötti kapcsolatot.
Társulási megállapodás vs az alapszabály összehasonlító táblázata
Az alábbiakban bemutatjuk a 10 legfelső összehasonlítást az Alapszabály és az Alapszabály között
| Az alapszabály és az alapszabály összehasonlításának alapjai | Társulási Memorandum (MOA) | Alapszabály (AOA) |
| Meghatározás | A MOA egy olyan dokumentum, amely meghatározza az összes alapvető adatot, amely a társaság beépítéséhez szükséges | Az AoA egy dokumentum, amely meghatározza a társaság irányításához szükséges szabályokat és rendeleteket. |
| Bejegyzés | A MOA-t a bejegyzés idején regisztrálják | Nem kötelező regisztrálni. |
| terület | A memorandum az a charta, amely jellemzi és korlátozza a szervezet hatalmait és korlátait. | A cikkek meghatározzák az egyén azon kötelezettségét, jogait és hatalmát, amelyek a szervezet irányításához szükségesek. |
| Állapot | Fő dokumentum | A memorandum alárendeltje. |
| Erő | Az MOM jogot ad a társaságnak az ibolya társaság cselekedeteihez | A cikkeket korlátozza a törvény. |
| tartalom | Hat memorandum kötelező a memorandum megírásához. | A cikkek írásához elegendő a vállalati döntés. |
| célok | A társaság célja és hatalma a memorandumban kerül meghatározásra | A cikkek az eszközök a célok és a hatalom elérésére |
| Érvényesség | A MOA fenntartja a cél eléréséhez szükséges összes jogot. | Az AOA kövesse a MOA meghatározott eljárását. |
| Meghatározva | 2. szakasz (56) | 2. szakasz (5) bekezdés |
| Kapcsolat | A társaság és a kívülálló kapcsolat | A társaság és a tagjai közötti kapcsolat |
Következtetés
Az alapító okirat vagy az alapszabály két olyan dokumentációs eljárás, amelyek során az MOA eltérő módszereket alkalmaz az alapvető adatok kezelésére, amelyek szükségesek a szervezet beépítéséhez, valamint az AOA-t, amelyben a MOA megfogalmazott határozott szabályoknak és előírásoknak kell követniük. Mindkét eljárás kölcsönös együttműködése elősegíti a vállalat megfelelő irányítását és működését egész életében. Ezért minden vállalatnak szüksége van saját memorandumára és cikkeire.
Ajánlott cikkek
Ez útmutatóként szolgál a legfontosabb különbséghez az Alapszabály és az Alapszabály között. Itt tárgyaljuk továbbá az Alapszabály és az Alapszabály alapvető különbségeit az infographics és az összehasonlító táblázat között. Lehet, hogy megnézi a következő cikkeket is, ha többet szeretne megtudni
- Pénzügyi lízing vs operatív lízing
- Növekedési állomány vs értékpapír
- Osztalékok és tőkenyereség
- Pénzpiac vs tőkepiac
- Capital Gain FormulaCalculator (Példák Excel sablonnal)