Bevezetés a tömbökbe az adatszerkezetben

A tömb egy olyan adatszerkezet, amely homogén adatok tárolására szolgál a szomszédos memóriákban. Ez megvalósítja azt a gondolatot, hogy a különféle elemeket tárolja oly módon, hogy egyszerre letölthető vagy hozzáférhető legyen.

Itt az index egy elem helyére utal a tömbben. Képzeljük el, ha P (L) a tömb neve, ahol „P” a változó neve, és „L” a tömb hossza, azaz a tömbben található elemek száma. Ezután P (i) azt az elemet jelöli, amely az 'i + 1' pozícióban van a tömbben.

Például:

P (6) = 72: elem a tömb 6 + 1-es helyén.

Tömb szükségessége: Segít nagy számú elem ábrázolásában egyetlen változó segítségével. Azt is megkönnyíti, hogy az elemhez való gyorsabb hozzáférés könnyen tárolható legyen a memóriahelyen, a tömb indexe alapján, amely jelzi az elem helyét a tömbben.

Hogyan működnek a tömbök az adatszerkezetben?

A tömb a változókat szomszédos helyeken tárolja, és megad egy adott indexet. Ha valaki lekérni szeretné az adatokat, akkor a személy ezt az indexet használja. A fent megadott „P” tömbben mondjuk, hogy a tömb alapcíme = 100, majd az elemeket az alábbiak szerint tároljuk:


A tömb számára kiosztott memória kiszámítható:

  • Egydimenziós tömb: A tömbhez rendelt teljes memória = Elemek száma * egy elem mérete.Példa: A fenti esetben a memória = 7 * (int méret)
  • Sor fő sorrendje: A 2D tömbhez rendelt teljes memória = Elemek száma * egy elem mérete
    = Sorok száma * Oszlopok száma * Egy elem mérete
  • Oszlop fő sorrendje: A 2D tömbhez rendelt teljes memória = Elemek száma * egy elem mérete
    = Sorok száma * Oszlopok száma * Egy elem mérete

Hogyan határozzuk meg a tömböket?

Így a tömb meghatározható származtatott adatszerkezetként a primitív adattípus homogén adatainak tárolására a szomszédos memória helyeken. Az alábbiakban ismertetjük a tömbökön végrehajtható műveleteket:

1. Beillesztés: Ez egy elemnek a tömbbe egy adott indexbe való beillesztésére utal. Ezt O (n) komplexissel hajthatjuk végre.

2. Törlés: Ez egy elem törlését jelenti egy adott indexben. Ez a művelet az elemek eltolását igényli a törlés után, így O (n) komplexitást igényel.

3. Keresés: Ez egy elem elérésére vonatkozik egy tömb egy adott indexében.

4. Átlépés: Egy tömb összes elemének egymás utáni kinyomtatására vonatkozik.

A tömbök tulajdonságai az adatszerkezetben

Az alábbiakban a tömbök tulajdonságai az adatszerkezetben találhatók:

  • Ez egy származtatott adattípus, amely különféle primitív adattípusok, például int, char, float stb. Gyűjteményéből áll.
  • A tömb elemeit az elsődleges memória szomszédos blokkjaiban tárolják.
  • A tömb neve tárolja a tömb alapcímét. Mutatóként szolgál annak a memóriablokknak, amelyben az első elem került tárolásra.
  • A tömbindexek 0-tól N-1-ig kezdődnek egydimenziós tömb esetén, ahol n a tömbben lévő elemek számát jelenti.
  • A tömb elemei csak állandókból és szó szerinti értékekből állhatnak.

Hogyan hozzunk létre tömböket?

Az alábbi szintaxissal hozhatunk létre tömböket:

1. Dimenziós tömb: var = (c1, c2, c3, …… .cn)

Itt a var a tömb változójára utal, amely a tömb alaphelyét tárolja. És c1, c2… a tömb elemei.

Példa: int a = (4, 6, 7, 8, 9)

A tömb hossza = n

2. Többdimenziós tömb: var = ((r 01, … r 0n ), (r 10, … ..r 1n )… .. (r m0 … .r mn ))

Itt a var az m sor és n oszlop tömbjének neve.

Hogyan lehet elérni a tömb elemet?

A tömb indexei 0-tól -1, 0-ig kezdődnek, amely a tömb első elemét jelzi, és -1 a tömb utolsó elemét jelzi. Hasonlóképpen, a -2 a tömb utolsó, de egy elemét jelzi. Tegyük fel, hogy van egy "A" tömb, amely 10 elemből áll. Akkor itt egy változó tárolja a tömb első változójának hivatkozását, és ezt egy tömb alapcímének hívják. Ezután, ha valaki hozzáférni akar a tömb eleméhez, akkor az elem címét az alábbi képlet alapján kell kiszámítani.

Az i. Elem címe = Alapcím + minden elem mérete *

Itt az egyes elemek mérete arra a memóriára vonatkozik, amelyet különféle primitív adattípusok vesznek, amelyeket a tömb tart. Például az int 2 bájt helyet foglal el, és az úszó 4 bájt helyet vesz fel C-ben.

Többdimenziós tömb elérése

Tegyük fel, hogy A (r l, ……, r u ) (c u, ……, c l ) egy többdimenziós tömb, és rl, r u, c u, c l a sorok és oszlopok alsó és felső határa. Mint az A sorok száma az A-ban, mondjuk NR = r u - r l +1 és az oszlopok száma az A-ban, mondjuk NC = c l - c u +1.

Most egy tömb elemének címét találhatja két módszerrel:

  1. Major sor: Ahol soronként lépünk.

A (i) (j) címe = Alapcím + ((i - r l ) * NC + (j- c l )) * az egyes elemek mérete.

  1. Fő oszlop: Ahol oszlopok szerint haladunk.

A (i) (j) címe = Alapcím + ((i - r l ) + (j- c l ) * NR) * az egyes elemek mérete.

Komplexitás: A tömb bármely elemének elérése sokkal könnyebb, és megtehető O (1) komplexitásban.

Következtetés

A tömbök egyedülálló módon szerkesztik a tárolt adatokat oly módon, hogy azok könnyen hozzáférhetők és lekérdezhetők az érték megadásához egy adott számhoz az indexérték segítségével. Bár egy elem beillesztése a tömbbe sok időt vesz igénybe, mivel ehhez a tömb meglévő elemeinek teljes átrendezését és eltolását igényli. Ennek ellenére különféle egyéb összetett adatstruktúrák, például fa, sor vagy verem megvalósítására használják, és különféle algoritmusokban is használják.

Ajánlott cikk

Ez egy útmutató a tömböknek az adatszerkezetben. Itt megvitatjuk, hogyan hozhatunk létre és érhetünk el tömb elemeket az adatszerkezetben és a tulajdonságokat. Megnézheti más kapcsolódó cikkeket is, ha többet szeretne megtudni -

  1. Hogyan hozzunk létre tömböket a PHP-ben?
  2. Tömbök a Java programozás előnyei és hátrányai számára
  3. Tömbök a C programozásban (példák)
  4. A 10 legnépszerűbb adatstruktúra-kérdés

Kategória:

Szoftverfejlesztés