Mi az a Simple Mail Transfer Protocol?
Az e-mailek átviteléhez egy egyszerű levelező protokollt (SMTP) használunk. A tényleges levélküldés az MTA-n keresztül történik, azaz az üzenetátviteli ügynökökön keresztül. A levelek egyik rendszerből a másikba történő átviteléhez a rendszernek rendelkeznie kell az ügyfél üzenetátviteli ügynökökkel és a kiszolgáló üzenetátviteli ügynökökkel. Az ügyfél üzenetátviteli ügynököt használják az e-mailek küldésére, a szerver üzenetátviteli ügynökeket pedig az e-mailek fogadására. Egyszerű levélátviteli protokoll (SMTP) Az egyszerű levélátviteli protokoll az egyetlen protokoll, amely meghatározza az MTA ügyfél és kiszolgáló üzenetátviteli ügynököket. Az egyszerű levélátviteli protokollt annak meghatározására használják, hogy a parancsokat és a válaszokat miként kell oda-vissza továbbítani. Kétszer használják, a feladó és a feladó e-mail szervere, valamint a két e-mail szerver között.
Hogyan működik az egyszerű levéltovábbítási protokoll?
Az üzenetek átvitele az üzenetátviteli ügynökök kliense és az üzenetátviteli ügynökök között az egyszerű levélátviteli protokoll parancsokat és válaszokat használ.
Először az MTA kliens parancsokat küld az MTA szervernek, válaszként az MTA szerver válaszokat küld az MTA kliensnek.
SMTP parancsok:
Lássuk ezeket a parancsokat és válaszokat egyenként.
A parancsokat az ügyfél küldi a kiszolgálóra. A parancs szintaxisa az alábbiakban látható.
Kulcsszó: argumentum (ok)
Az egyszerű levélküldési protokoll meghatározza a különböző parancsokat, az alábbiak szerint.
1) HELO
Az ügyfél ezt a parancsot használja az azonosításához. Az argumentum a küldő gazdagépneve. A formátum az alábbiakban látható:
HELO: challengeger.atc.educba
2) POSTA FELT
Az ügyfél ezt a parancsot használja az üzenet feladójának azonosítására. Az érv a feladó e-mail címe. A formátum az alábbiakban látható:
POSTA:
3) RCPT TO
Az ügyfél ezt a parancsot használja az üzenet tervezett címzettjének azonosítására. Az érv a címzett e-mail címe. A formátum az alábbiakban látható:
RCPT TO:
4) ADATOK
Az ügyfél ezt a parancsot használja az üzenet elküldésére. Minden sor, amely a DATA parancsot követi, e-mail üzenetnek minősül. A formátum az alábbiakban látható:
ADAT
Ezt az üzenetet tervezték elküldeni a vevőnek.
5) QUIT
Az ügyfél ezt a parancsot használja az üzenet lezárására. A formátum az alábbiakban látható:
KILÉPÉS
6) REST
Az ügyfél a paranccsal törli az aktuális levelezési tranzakciót. A kapcsolat visszaáll, és a feladóról és a vevőről tárolt információk törlődnek. A formátum az alábbiakban látható:
PIHENÉS
7) VRFY
Az ügyfél ezt a parancsot használja a vevő e-mail címének ellenőrzésére. A formátum az alábbiakban látható:
VRFY:
8) NOOP
Az ügyfél ezt a parancsot használja a címzett állapotának ellenőrzésére. A formátum az alábbiakban látható:
NOOP
9) Forgás
Mind a feladó, mind a fogadó ezt a parancsot használja a pozícióváltáshoz, azaz a feladó fogadóvá válik, a vevő pedig feladóvá válik. A mai világban az egyszerű levélküldési protokoll nem támogatja ezt a funkciót. A formátum az alábbiakban látható:
TURN
10) EXPN
Ez a parancs kéri a fogadó gazdagépet, hogy bontsa ki az argumentumként elküldött levelezőlistát, és adja vissza a vevőt tartalmazó postafiókcímeket. A formátum az alábbiakban látható:
EXPN: abcd
11) SEGÍTSÉG
Ez a parancs kéri a vevőt, hogy küldje el az Információ a parancsról, amelyet argumentumként küld.
SEGÍTSÉG: mail
12) KÜLDÉS
Ez a parancs meghatározza, hogy a levelet a címzett termináljára kell szállítani, a postafiókba nem. Ha a címzett offline állapotban van, akkor a levél visszatér.
KÜLDÉS:
13) SMOL FROM
Ez a parancs meghatározza, hogy a levelet a címzett termináljára vagy postaládájába kell kézbesíteni. Ha a címzett online, akkor a levél közvetlenül a terminálra kerül. Ha a címzett offline állapotban van, akkor az e-mailt a postafiókba küldi el.
SMOL FROM:
14) KIS
Ez a parancs meghatározza, hogy a levelet a terminálhoz és a címzett postafiókjába kell szállítani. Ha a címzett offline állapotban van, az e-mailt a terminálra és a postafiókra küldi el. Ha a címzett online, a levél közvetlenül a postaládába kerül.
SMAL FROM:
15) VERB
Engedélyezi vagy letiltja a részletes verziót .
16) TICK
Azonosítót illeszt be a kötegelt SMTP válasz adatkészletbe.
válaszok:
A válaszokat a szerver küldi az ügyféllel. Ez egy 3 számjegyű kód, amely szöveges formátumban követi az információkat. Az egyszerű levéltovábbítási protokoll válaszkódjait a következőképpen adjuk meg:
- 211: A rendszer állapota
- 214: Súgó üzenet
- 220: Szerviz kész
- 221: Szolgáltatás bezáró átviteli csatorna
- 250: A kért parancs teljes
- 251: Az üzenet továbbításra kerül
- 354: Indítsa el az e-mail bevitelt
- 421: A szolgáltatás nem érhető el
- 403: A felhasználó nem jogosult erre az e-mail címre küldeni. Vagyis a felhasználónak frissítenie kell az aktuális e-mail címet.
- 450: A postafiók nem érhető el
- 451: Helyi hiba miatt a parancs megszakítva
- 452: A parancs megszakításra került a elégtelen tárolás miatt
- 500: Szintaxis hiba az ismeretlen parancs miatt
- 501: Szintaxis hiba paraméter vagy argumentumok miatt
- 502: A parancs nem került végrehajtásra.
- 503: Rossz parancs-sorrend
- 504: A parancs ideiglenesen nem került végrehajtásra
- 550: A parancs nincs végrehajtva
- 551: A felhasználó nem helyi
- 552: A kért akció megszakítva
- 553: A kért intézkedést nem tették meg
- 554: Az tranzakció sikertelen
Következtetés
Ebben a cikkben láttuk, hogy mi az az egyszerű levélátviteli protokoll, hogyan működik ez az egyszerű levélátviteli protokoll konfigurációjának létrehozására, karbantartására és megszüntetésére szolgáló parancsokkal együtt.
Ajánlott cikkek
Ez az útmutató az Egyszerű levéltovábbítási protokollhoz. Itt megvitattuk a Hogyan működik az (SMTP) egyszerű levélátviteli protokoll? különféle parancsokkal együtt az SMTP-ben. Lehet, hogy megnézi a következő cikkeket is, ha többet szeretne megtudni -
- Adatmodellek a DBMS-ben
- RDBMS interjúkérdések
- Adatintegrációs eszköz
- Mi az a szteganográfia?