CAPM (tőkeeszköz-árazási modell) Fontosság és számításai?

Tartalomjegyzék:

Anonim

11. rész: CAPM (tőke-eszköz árazási modell)

Mi a CAPM (tőke-eszköz árazási modell)?

Minden befektetés bizonyos kockázattal jár. Még a saját tőke is azzal a kockázattal jár, hogy különbség lehet a tényleges és a várható hozam között. A saját tőke költsége alapvetően a diszkontráta, amelyet arra alkalmaznak, hogy a tőke cash flow-kat várják el, amelyek segítenek a befektetőnek meghatározni azt az árat, amelyet hajlandó fizetni az ilyen cash flow-kért. A befektetők, akik természetüknél fogva konzervatívak, csak akkor döntenek a kockázatvállalásról, ha előre tudják számolni a befektetésből várható megtérülést. A befektetők kiszámíthatják és megismerhetik a szükséges befektetési megtérülést a kockázat CAPM (tőkeeszköz-árazási modell) segítségével történő felmérése alapján.

A CAPM kiszámítása (tőke-eszköz árazási modell)

A saját tőke költsége (Ke) a részvényesek által elvárt hozam mértéke. Kiszámítható a képlet segítségével

Tőkeköltség = Kockázatmentes ráta + Beta X kockázati prémium

hol:

Tőkeköltség (Ke ) = a részvényesek által elvárt hozam mértéke

Kockázatmentes ráta (rrf) = a kockázatmentes értékpapír megtérülési rátája

Kockázati felár ( R p) = az a hozam, amelyet a részvénybefektetők kockázatmentes arányon igényelnek

Béta (Ba) = A társaság részvényárfolyamának a részvénypiaci átlaghoz viszonyított variabilitásának mértéke

Most értjük meg a következő kulcsfontosságú terminológiákat:

Kockázatmentes arány -

Ez a minimális hozam, amelyet egy befektető kap, ha kockázatmentes értékpapírba fektet be. Az államkötvényeket kockázatmentes értékpapíroknak nevezzük. Annak érdekében, hogy egy értékpapír kockázatmentes legyen, nem lehet semmiféle nemteljesítési és újrabefektetési kockázat. A nemteljesítési kockázat az a kockázat, amikor a társaságok vagy magánszemélyek nem fizetik vissza adósságkötelezettségüket. Az újrabefektetési kockázat az a kockázat, amellyel egy befektető szembesül, ha a kötvények hozama csökken. Mint ebben a helyzetben, a befektetőknek a jövőbeni jövedelmüket újra hozzák vissza hozamukkal vagy a tőke végső hozamával alacsonyabb hozamú értékpapírokba. Tehát nem minden kormányzati értékpapír kockázatmentes értékpapír

Ajánlott tanfolyamok

  • Bankfiókok könyvvizsgálói tanfolyamai
  • Befektetési menedzsment tanúsító tanfolyam
  • Online tanfolyam a fejlett műszaki elemzésről
  • Tőzsdei képzési kurzusok kereskedelmének művészete

Béta -

A kockázat szisztematikus és szisztematikus kockázatnak tekinthető. A nem szisztematikus kockázat az a kockázat, amely diverzifikálható. Ez a kockázat a szervezetben uralkodó belső tényezők miatt merül fel. Például a munkavállalók sztrájkoltak, az ügyfelek kötelezettségvállalásait nem teljesítették, a szabályozási keret ellentmondásban áll a kormány politikájával stb.

A szisztematikus kockázat az a kockázat, amelyet nem lehet diverzifikálni. Ennek oka a szervezetet érintő külső tényezők miatt. A természetben ellenőrizhetetlen. Például a kamatláb hirtelen emelkedik, a kereskedési áringadozások hatással vannak az egész piacra, stb. Ez a kockázat bétaverzióval mérhető.

A béta az értékpapír volatilitását méri a piac egészével összehasonlítva.

  • Ha az értékpapír béta értéke 1, akkor ez azt jelenti, hogy ha a piac 10% -kal felfelé halad, akkor az 1-es béta-szintű részvények 10% -kal felfelé mozognak, és fordítva.
  • Ha egy értékpapír béta értéke kevesebb, mint 1, az azt jelenti, hogy az értékpapír kevésbé ingatag a piachoz képest. Például, egy társaság béta-értéke 0, 5, ez azt jelenti, hogy ha a piac 10% -kal felfelé mozog, akkor a vállalat 5% -kal felfelé mozog, és fordítva.
  • Ha a vállalati biztonság béta értéke egynél több, akkor ez azt jelenti, hogy a biztonság magas volatilitással rendelkezik. Például, ha a vállalati értékpapír béta értéke 1, 5 és a tőzsde 10% -kal növekszik, akkor a értékpapír 15% -kal növekszik, és fordítva

Kockázati prémium

A képlet segítségével a tőzsdei hozam mínusz kockázatmentes hozam mértéke számítódik ki. Ez a hozam, amelyet egy befektető a kockázatmentes hozam mértéke felett vár, hogy ellensúlyozza a volatilitás kockázatát, amelyet egy személy a tőzsdén történő befektetéssel vállal. Például, ha a befektető 20% -os hozamot kap, és a kockázatmentes ráta 7%, akkor a kockázati prémium 13%.

A CAPM (tőke-eszköz árazási modell) modell feltételezései

  • A befektetők nem szeretik kockáztatni. Szeretnének alacsony kockázatú portfólióba fektetni. Tehát ha egy portfólió nagyobb kockázattal jár, akkor a befektetők nagyobb hozamot várnak el.
  • A befektetési döntés meghozatalakor a befektetők csak egyetlen idõhorizontot vesznek figyelembe, nem pedig több idõszak horizontot.
  • A pénzügyi piacon az ügyleti költségeket alacsonynak tekintik, és a befektetők tetszőleges számban vásárolhatnak és értékesíthetnek eszközöket kockázatmentes hozammal.
  • A CAPM (tőke-eszköz árazási modell) esetében az értékeket hozzá kell rendelni a kockázatmentes hozamhoz, a kockázati prémiumhoz és a bétaverzióhoz.
    • Kockázatmentes arány - Az államkötvény hozamát kockázatmentes hozamként használják, de ez a gazdasági körülményeknek megfelelően naponta változik.
  • Béta - A béta értéke idővel változik. Ez nem állandó. Tehát a várt hozam szintén eltérhet.
  • Piaci hozam - A tőzsdei hozam kiszámítható a

Átlagos tőkenyereség és az átlagos osztalékhozam. Ha a részvények árai esnek és meghaladják az osztalékhozamot, akkor a tőzsde negatív, nem pedig pozitív hozamot eredményezhet

A CAPM (tőke-eszköz árazási modell) előnyei

  • A CAPM (tőkeeszköz-árazási modell) figyelembe veszi a szisztematikus kockázatot, mivel a szisztematikus kockázat diverzifikálható.
  • Elméleti kapcsolatot hoz létre a kockázat és a portfólió megtérülési rátája között.

CAPM alkalmazás

A CAPM (Capital Asset Pricing Model) modell segítségével számolja ki egy részvény várható hozamát, ahol a kockázatmentes hozam 5%, a részvény béta értéke 0, 50, a várható piaci hozam 15%

Így,

Tőkeköltség = Kockázatmentes ráta + Beta X kockázati prémium

Kockázatmentes ráta = 5%

Béta = 0, 50

Kockázati prémium = (Rm-Rf)

= (15% - 5%)

= 10%

Tőkeköltség = 5% + 0, 50 * 10%

Tőkeköltség = 10%

Ajánlott cikkek

Íme néhány cikk, amelyek segítenek részletesebben megismerni a CAPM-et (tőke-eszköz árazási modell) és a CAPM (tőke-eszköz árazási modell) kiszámítását, tehát csak keresse meg a linket.

  1. Csodálatos a piaci kockázati prémiumért (értékes)
  2. Csodálatos útmutató a kockázatokra eső részvényköltségről
  3. Mi az a Calculate Beta (erős)
  4. Mennyire fontos a számítások bétaverziója? - CAPM képlet
  5. Tudjon meg többet a CAPM vs PMP vizsgákról - Találja meg a legjobbat
  6. Átfogó és hasznos útmutató a PMI tanúsításhoz