Vezetési elméletek - Vezetői készségek, technológiai ismeretek és hasonló tapasztalatok szükségesek a munkahelyi sikerhez. A menedzser készség birtoklásához elengedhetetlen a menedzser profil része. A menedzsment elméletek hozzájárulnak a szolgáltatás minőségének és a szervezeti termelékenység javításához.

Az összes vezető nem használja az egységes koncepciót vagy elméletet, miközben az irodában stratégiákat valósít meg. A vezetők a munkaerőtől, a céltól és a munkahelytől függően számos fogalom kombinációját használják. A munka során alkalmazott népszerű menedzsmentelméletek a káoszelmélet, a kontingenciaelmélet és a rendszerelmélet. A munkavállalók termelékenységének növelése érdekében a munkavállalók motivációjának vezetési stratégiáival foglalkozó X és Y elméletet is végrehajtják.

A menedzsment elméletek megértése az egyetlen módja annak kiderítésére, hogy melyik elmélet megfelelő és hasznos az adott munkahelyi körülményeknek megfelelően. Megtudhatja, hogy önmagában egy elmélet elegendő-e a helyzet kezeléséhez, vagy az elméletek kombinációja segíthetne. Ezt azonban csak akkor lehet megtenni, ha teljes mértékben megismerted a menedzsment elméleteket.

Fontos menedzsmentelméletek

Számos menedzsment elmélet létezik az irodai vezetői tevékenység szempontjából. Azonban a vezetők által a munka és a működés irányításához leggyakrabban használt elméletek:

  • Kontingenciaelmélet

Ez az elmélet hangsúlyozza, hogy a menedzser döntései a jelenlegi körülményeken alapulnak, nem pedig a módszer követésén alapulnak. A menedzser megfelelő lépéseket tesz a jelenlegi helyzet szempontjából lényeges jellemzőktől függően. A hadsereg vezetõje egy autokratikus megközelítést akar használni, míg az egyetemi vezetõ olyan vezetési megközelítést szeretne használni, amely magában foglalja az alkalmazottak részvételét.

  • Rendszerelmélet

A rendszerelmélet megértésével rendelkező vezetők azonosítják, hogy egy alkalmazott hogyan befolyásolja a körülvevő rendszert, és hogy a különböző rendszerek hogyan befolyásolják a munkavállalót. A rendszer részek variációiból áll, amelyek a cél elérése érdekében együtt működnek. A rendszer elmélete egy széles nézőpont, amely lehetővé teszi a vezetőknek, hogy megfigyeljék az eseményeket és mintákat az irodában. Ez pedig segíti a vezetõket abban, hogy összehangolják a programokat, hogy együttesen teljesítsék az üzleti teljes küldetését vagy célját, az elkülönített részlegek helyett.

  • Káoszelmélet

A változás szükséges és állandó. A társaság sajátos helyzeteit és eseményeit hatékonyan lehet ellenőrizni, míg néhányuk nem. A káoszelmélet vonatkozásában megállapítást nyert, hogy a változás elkerülhetetlen, és ritkán irányítható. A vállalat fejlődésével növekszik a bonyolultság és az érzékeny események lehetősége. A vállalatok növelik az energiát az új szint komplexitásának fenntartása érdekében. Mivel a vállalatok több energiát költenek, több szerkezetre van szükség a stabilitás fenntartásához. A szervezet tovább fejlődik és változik.

  • X és Y elmélet

A menedzsment elmélet, amelyet az egyén alkalmazni kíván, erősen szubjektív a munkavállaló hozzáállásával kapcsolatos meggyőződésen. Azok a vezetők, akik úgy vélik, hogy az alkalmazottaknak természetesen hiányzik az ambíció, és ösztönzőkre van szükségük az X vezetési elmélet stílusához vezető termelékenység felkeltéséhez. Miközben az Y elmélet szerint az a munkavállaló, aki természetesen eltökélt és vállal felelősséget. Azok a vezetők, akik hajlamosak az X elmélet értékeit követni, gyakran ellenőrző vezetési stílust használnak, az Y elmélet vezetői ösztönzik a munkavállalók részvételét.

Vezetési elmélet a munkahelyen a motiváció érdekében

A vállalatirányításban létező számos üzleti elmélet közül az egyik olyan motivációs elmélet, amelyet a vezetés a legtöbb körülményben alkalmazhat, az Equity Theory az álláslehetőségről, amely szerint a feltételek és a fizetés nem megfelelőek az alkalmazottak motiválásához.

Ajánlott tanfolyamok

  • Gerilla marketing technikák online képzése
  • E-mail marketing alapok tanúsító tanfolyamai
  • Online vírusmarketing tanfolyam

Tőkeelmélet

Semmi olyan, mint az alapvető motiváció, amely magában foglalja egy olyan jutalom nyújtását, mint például a cselekvésért fizetett összeg. A tőkeelmélet nem csupán az egyénre néz ki, hanem olyan tényezőket foglal magában az egyén környezetében, amelyek az összehasonlítás révén befolyásolhatták a motivációt. Az elmélet világosan jelzi, hogy ha az egyén összehasonlítja magát kollégájával és tisztességes eredményt fedez fel, akkor jobban motivált lesz. Másrészről viszont összehasonlítja és megállapítja, hogy az eredmény tisztességtelen vagy egyenlőtlen kollégájához képest, de kevésbé motivált. Az egyenlőség elmélete a motiváció értelmében rejlik a látszólagos méltányosságon keresztül.

Hogyan működik a tőkeelmélet?

Amikor az egyén összehasonlítja a bemeneti és kimeneti arányt a körülötte lévő munkavállalók bemeneti és kimeneti arányával, akkor az egyén támogatja az egyenlőség elméletét. A bemeneti és a kimeneti arányok összehasonlítása referenciapontnak bizonyul a személy motivációjában és annak szempontjából, hogy ez a motiváció csökken-e vagy folytatódik-e. Ezért a részvényelmélet kétféle módon működik. Az első az a személy, aki felméri a bemeneti és a kimeneti arányt. A második rész a munkatársak bemeneteinek és outputjainak arányát értékelő személyből áll. Az elkötelezettség, a lojalitás és a készség az input részét képezi, míg a dicséret, a pénzügyi jutalom és a felelősségvállalás növekedése az output részét képezik.

A tőkeelmélet fontossága

A tőkeelmélet elengedhetetlen üzleti eszköz a munkavállaló elégedettségének, a termelékenység és a motiváció kapcsolatának, valamint a társasági célok elérésének és javításának motivációjának növelésére. Például egy szorgalmas munkavállaló úgy gondolja, hogy méltányos fizetést fizetnek neki, amíg meg nem ismeri azt a tényt, hogy ő az alkalmazottak egyik legkevésbé fizetett alkalmazottja. Ez a tudás arra ösztönözheti őt, hogy lelkiismeretes legyen, ami veszélyt jelenthet a vállalat sikerére.

Alapvető menedzsment elméletek

Vannak olyan alapvető vezetési elméletek és modellek, amelyek a vezetéshez és a motivációhoz kapcsolódnak, és amelyek alkalmazhatók a problémák és a gyakorlati helyzet leküzdésére.

A szakasz a következőkre terjed ki:

  • Emberi kapcsolatok elmélete
  • Klasszikus menedzsment elmélet
  • Rendszerelmélet
  • Neo-emberi kapcsolatok elmélete

Emberi kapcsolati elméletek

Az emberi kapcsolat elmélete ésszerűen az emberi tényezőkkel foglalkozik. Az emberi kapcsolatok elmélete az inspirációra, a vezetésre és a csoportos motivációra összpontosít. Az erőfeszítések középpontjában a menedzser és a munkavállaló közötti kapcsolat feltételezései vannak.

  • A hangsúly az ember viselkedésének volt a szervezeten belül.
  • Azt állítják, hogy az embereknek döntő tényezőkre van szükségük a szervezet hatékonyságának eléréséhez.
  • Az elmélet szerint a munkavállalók leíró jellegűek és arra törekednek, hogy előre jelezzék a társaság viselkedését.
  • A motívum hajtóereje vagy igénye az emberben. A motivációs eljárás magában foglalja az alternatív cselekvési formák közötti választást a kívánt célok vagy cél elérése érdekében.

Klasszikus menedzsment elmélet

A menedzsment strukturált adminisztrációs környezetben zajlik az ajánlott szerepekkel. Célja a célok és célok elérése, mások erőfeszítéseinek befolyásolása révén.

A klasszikus menedzsment elmélet

  • Jelek a szerkezeten
  • Szigorúan, mi igaz a vállalkozás számára.
  • Kezeljen gyakorlatilag

Henry Fayol volt az első, aki meghatározta a menedzsment ismereteit, amelyek a jelenben ismerik a parancsnoklást, a szervezést, az előrejelzést és a tervezést, az irányítást és a koordinációt. Az alapfogalmakat és a terminológiát Fayol is megadta, amelyet a jövőbeli kutatók skaláris lánc, munkamegosztás, központosítás és a parancsnok egységeként dolgoztak ki.

A klasszikus menedzsment elmélet kulcsszavai

  • Munkamegosztás: Fejleszti a személyzet gyakorlatát és ismereteit. Ráadásul csökkenti az ember vagy egy csoport erőfeszítéseit vagy figyelmét.
  • Fegyelem: Az alkalmazottak és a cég közötti informális vagy hivatalos megállapodások tiszteletben tartásának észrevehető jele.
  • A parancs egysége : Egy ember felettese
  • Kezdeményezés: A fegyelem és a hatalom korlátain belül a személyzet minden szintjét ösztönözni kell a kezdeményezés mutatására.
  • Irányítási egység: Egy felettese egy tervvel olyan feladatok csoportjára, amelyek hasonló célokkal rendelkeznek.
  • Rend: Jó ember a megfelelő helyen. A munkát megfelelő sorrendben végezzük.

Rendszerelméletek

A szervezet figyelme a rendszerekre összpontosult, amelyek számos egymással összefüggő alrendszerrel rendelkeznek. A rendszerszerű módszer arra törekedett, hogy szintetizáljon a klasszikus megközelítésekkel, majd az emberi kapcsolatokkal kapcsolatos megközelítésekkel, amelyek középpontjában a társadalmi és pszichológiai szempontok állnak, amelyek kiemelik az ember igényeit a szervezet nélküli embereknél.

A rendszerek elmélete a kapcsolatok kölcsönös függőségére és összetettségére összpontosít. A rendszert rendszeresen egymástól függő vagy kölcsönhatásba lépő tevékenységek csoportjai vagy részei alkotják, amelyek képezik a kialakuló egészet.

A rendszerdinamika, amely a rendszerelmélet részét képezi, egy komplex rendszerek aktív viselkedésének megértésének technikája. A módszer alapja a rendszer felépítésének elismerése - az összekapcsolódó, sok kör alakú, időnként késleltetett kapcsolat összetevői között elengedhetetlen az egyes alkotóelemek magatartásának meghatározásához.

A rendszertoretikusok célja az volt, hogy megtalálják az általános rendszerelméletet, amely megmagyarázza a tudományterület összes rendszerét. A kifejezés az általános rendszerek elméletéhez vezet vissza. Sok szociológus dolgozott egy általános rendszerelmélet mellett. Jelenleg egyetlen rendszerelmélet sem felel meg annak az állításnak, miszerint a rendszerekben vannak olyan általános alapelvek, amelyek minden rendszerben megtalálhatók. Például, minden rendszer az egészét létrehozó elemek együttműködése.

A Rendszerelmélet a társaság teljes nézetét szemlélteti, összpontosítva a szervezet teljes munkájára, valamint az emberi és a szerkezeti viselkedés közötti kapcsolatokra, a változók széles skáláját generálva a vállalaton belül. Segít megérteni a szervezetek, csoportok, egyének, nagy társadalmi rendszerek, közösségek és környezetük közötti kölcsönhatásokat. Segít bennünket annak megértésében, hogy az emberi viselkedés hogyan működik egy adott helyzetben.

A rendszer egyszerre egyben egész és rész is. Például: Szükség van a fegyelem széles skálájára, valamint a különféle ágazatok szakembereire és tekintélyre.

A Rendszerelmélet kulcsfogalmai

  • Határ: Képzeletbeli vonal, amely a rendszer körül fókuszál. Szabályozza az energiát, azaz: erőforrásokat, információkat a rendszerbe és a rendszerből.
  • Alrendszer: A fókuszrendszer része. Pl .: Egy családban lehet szülő vagy gyerekek. Szülői alrendszernek vagy testvérek alrendszernek hívják.
  • Fókuszrendszer: A rendszer, amelyre egy adott pillanatban összpontosítanak. Pl .: a fő gyártóüzem.
  • Nyílt rendszer: A nyitott rendszer viszonylag szabadon cserél információt és erőforrásokat a rendszeren belül. Ez lehetővé teszi az energia viszonylag szabad áramlását a rendszerről és a rendszerről kívülre.
  • Suprarendszer: A fókuszrendszer külső része, a fókuszrendszer környezetének része.
  • Zárt rendszer: Ez a rendszer önállóbb és elszigeteltebb a környezetétől.

Neo emberi kapcsolatelmélet

A csoportban a szociálpszichológusok bonyolultabb elméleteket dolgoztak ki:

  • Maslow
  • Likert
  • McGregor
  • Argyris

Maslow-t egy alapvető elméletként idézik - az emberi igényekre. Míg McGregor és Herzberg neo-emberi kapcsolatok elméletei a vezetésre és a motivációra koncentrálnak, ám ezek az elméletek nagyon különböznek.

Az emberi motivációra különös figyelmet fordítunk:

  • Ösztönző
  • megelégedettség
  • Belső

Maslow: Az emberi szükségletek hierarchiáját javasolja, alapvetően az alapvető szükségletekkel és a felsőbb igényekkel.

Az elméletben feltételezés merül fel, hogy minden szint kielégítésére van szükség, mielőtt az igényeket a következő magasabb szintre emelné.

Jelenleg a Maslow hierarchiájának teteje felé mutató elemekre összpontosítanak, amelyekben a munkakörnyezet és a munka, vagy az elégedettség jellemzik. Figyelemre méltó a bizalom elérése a hierarchia tetején.

Az elmélet szerint a vezetőknek figyelembe kell venniük az egyes beosztottak törekvéseit és igényeit.

Likert: A menedzsment új mintáit leíró elmélet a vezetők viselkedése alapján.

McGregor: Az X elmélet és az Y elmélet, amelyen keresztül a vezetõket felfogták. Az elmélet arra hivatkozik, hogy két figyelemre méltó feltevést készítsen a munkavállalókkal kapcsolatban.

Argyris: A társaság és az emberek igényeit ezen elmélet alapján tanulmányozzuk. A munkaerő csak akkor válik kooperatívvá, hanem agresszív vagy védekező helyett, ha megértik az alkalmazottak igényeit és integrálódnak a szervezet igényeihez.

A menedzsment elméletek alkalmazása nemcsak sikert hoz a vállalat számára, hanem fenntartja a kapcsolatot a szervezethez társult alkalmazottakkal is. Ezért tanulmányozza és ismeri a menedzsment elméleteket, hogy ezt ésszerűen feltételezze.

Ajánlott cikkek

Íme néhány cikk, amely segít részletesebben megismerni a munkahelyi menedzsment elméleteket, csak lépjen át a linkre.

  1. A 10 legnépszerűbb projektmenedzsment mítosz megtörtént
  2. A 8 legfontosabb hasznos és legjobb tipp a változáskezelési stratégiához
  3. A projektmenedzsment jelentéstételi eszköz legfontosabb öt típusa

Kategória:

Vállalkozói fejlesztés