Osztalékok vs tőkenyereség
A befektetések hozamuk vagy hozamuk, tőkenyereség vagy osztalék formájában különböznek egymástól. Mindkettő vagyonnövelő eszköz, ám itt fejeződik be a hasonlóság.
Amikor a befektetők az eredetileg vásárolt összegnél nagyobb befektetést értékesítenek, akkor az értékek közötti különbséget tőkenyereségnek hívják. Például, ha 2000 USD-ért vásárol egy készletet, és 2500 USD-ért eladja, akkor 500 USD tőkenyereséget realizál.
A részvényt kibocsátó társaságtól a tulajdonviszonyok ideje alatt esedékes időszakos kamatfizetéseket osztaléknak nevezik. A tőkenyereséget nagyon eltérően kezelik az osztalékhozamot.
Míg a beruházások árnövekedéssel járnak a tőke felértékelődése révén, vagy a társaságok profitjának egy részét osztalékként fizetik át a részvényeseknek. Tehát, míg a tőkenyereség visszatérítést eredményez, az osztalékok hozamhoz vezetnek. Míg a részvényesek osztalék esetén azonnal megkapják a jövedelmet, a tőkenyereség a befektetés eladásából származik, nem pedig azelőtt.
Osztalékok vs tőkenyereség-eltérések
Bevétel : Az árfelértékelődés / tőkenyereség és az osztalék ugyanazon érme két nagyon különböző oldala; bizonyos okokból számítanak. Például, ha adóbevallásokról van szó, a tőkenyereségeket nagyon eltérően adóztatják, mint az osztalékokat. Sok országban, például Kanadában a tőkenyereségeket alacsonyabb adókulccsal adják, ami az embereket a növekedés inkább az osztalékfizetési opciók mellett részesíti előnyben.
Kiadások : De amikor a kiadásokról beszélünk, akkor teljesen más forgatókönyv merül fel, amikor az emberek befektetési jövedelmet (osztalékot és kamatot) költenek, és nem érintik a tőkét (tőkenyereség). A Harvard, a NYU és a Stanfordi Egyetem professzorainak tanulmányai azt mutatták, hogy a fogyasztás erőteljesebben reagál a haszonra, mint osztalékra, mint tőkenyereségre.
A mentális vödörképzés fogalma itt az osztalék és a kamat hosszú távú és állandó bevételi forrásainak tekinthető, amelyeket a gazdagság megsértése nélkül lehet felhasználni, míg a tőkenyereség nem állandó, így azok visszavonása káros hatással lesz a teljes vagyonra. A kettő két nagyon különböző kategóriába sorolása különféle válaszokat eredményez.
Építési kötvények: alacsony hozamú magas hozamú részvények
Az osztalékba történő befektetés paradoxonja az, hogy sok befektető úgy dönt, hogy magas hozamú részvényeket állít fel, mivel meghaladja az alacsony hozamú részvényeket. Noha ez rövid távon igaz lehet, hosszú távon nem feltétlenül így.
A portfólió diverzifikálása viszont maximalizálja a hozamot és minimalizálja a kockázatokat. A magasabb hozamok elérése a fix kamatozású világban nem jelent semmilyen kockázatot! A kompromisszum az, hogy a kockázatot a különféle típusú kockázatok magasabb hozamai ellensúlyozzák:
- Alapértelmezett kockázat
- Kamatkockázat
- Inflációs kockázat
Hátránya azonban, hogy a magasabb hozamú kötvények magasabb kockázatot hordoznak. A magas hozamú értékpapírok kamatot követő üldözése pénzügyi veszteséghez vezethet, ha a kockázati profil meghaladja az irányítható arányokat.
A befektetőknek figyelniük kell az adók eltérésére is. Míg a részvény osztalékokat és a tőkenyereségeket sok esetben azonos adómértékkel adóztatják, a kötvények összességében más mese.
A portfólió hozamának növelése az adószámlát is növeli. Ez az oka annak, hogy a diverzifikált portfólióba lépni sokkal jobb, mint a tojást egyetlen kosárba helyezni, és magas hozamot várni egyszerűen azért, mert az értékpapírok magas hozamúak.
Ajánlott tanfolyamok
- Fúziók és felvásárlások tanfolyam
- Fejlett számviteli képzés
- Pénzügy a nem pénzügyi online képzéshez
- Pénzügyi menedzsment tanúsító tanfolyam
Közös részvények, nem gyakori osztalékok
Jelenleg a társaságoknak jogilag nem kötelesek osztalékot fizetni a törzsrészvényekre, még akkor sem, ha jövedelmezőek. Ha a nettó keresetek növekednek, a társaságnak növelnie kell az osztalékot.
A közönséges és az előnyben részesített részvények osztalékot eredményeznek. A legtöbb társaság negyedévente fizet osztalékot. A meglehetősen nagylelkű osztalékokat bizonyos részvények fizetik ki, úgynevezett jövedelmi részvényeknek, mivel ezek garantálják a stabil hozamot. A torta jegesedése a tőkenyereség formájában jelentkező kiegészítő hozam.
Tőkenyereség: Tőkebecslés megszerzése
A részvényvásárlás közben a befektetők remélhetik, hogy a társaság érzékelt értéke növekedni fog. Ez csak akkor eredményez tőkeemelést, ha a részvényeket később magasabb áron adják el.
Az alacsony vásárlást és a rövid távú magas eladást rövid távú kereskedelemnek nevezzük. Ezzel szemben a növekedés az idő múlásával növekedési készletek révén történik. Ezeket jobb választási lehetőségnek tekintik, mivel sok jövedelemállomány időnként nagyon alacsony / nulla osztalékot fizet ki.
A lényeg az, hogy a készleteket befektetés céljából vásárolják meg. A jövedelem és a növekedés kiegyensúlyozása a végső soron a két világ legjobb előnyeinek kihasználása. A tőzsde vagyont teremt tőke felértékelődése (növekedés) vagy kifizetések (osztalékok) révén.
Fontos azonban emlékezni, hogy az osztalékok megbízhatóságuk miatt nem jelentenek hősöt a tőzsdei sagaban.
Az osztalékok révén történő befektetés jobb módszer-e fészektojásának növelésére? A gazdasági környezet ugyanolyan fontos, mint a portfólió diverzifikálása.
Ha a csirkék kiszámolódnak, mielőtt kifejlődnek, katasztrofális következményekkel járhat a pénzügyi piacokon. A globális bizonytalanság vonzó ajánlatot tesz az osztalékok számára.
Az egészséges osztalékkal és egészségtelen növekedéssel rendelkező társaságokra összpontosítva megronthatja pénzügyi jólétét. A tőkenyereség (akár rövid, akár hosszú távon) ugyanolyan fontos. A befektetési stratégia tervezésekor vegye figyelembe a tőkenyereség és az osztalék adóügyi következményeit is.
Befektetési stílus: A pénzügyi siker kulcsa
A befektetési stílus fontos meghatározó tényező, hogy a részvényekből származó osztalékokra vagy tőkenyereségekre kell törekedni. Az osztalékfizető részvények minimális éves jövedelmet kínálnak, amely maximális hozamot kínál a pénzpiaci számlákhoz, takarékpénztárakhoz vagy kötvényekhez képest.
Ha azonban a részvényárfolyam ingadozása megvalósítható javaslat hosszú távú befektetők számára, akkor a tőkenyereség vagy a növekedési lehetőség sokkal jobb választás.
A növekedési opció azt a nyereséget jelzi, amelyet az újrabefektetéshez kell hagyni. A nyereséget a tőkével együtt készpénzben lévő részvényekbe fektetik be. A növekedés és az osztalék opciók NAV-je nem azonos.
Ami az osztalék újrabefektetési opcióját illeti, a nyereséget inkább az uralkodó NAV részvényekre osztják el, nem pedig készpénzként. Az osztalék újrabefektetése tehát megegyezik a részvényalapok tőke növekedésével.
Szóval melyik lehetőség jobb - növekedés vagy osztalék? A készpénzigény, az időkeret és az adóhatékonyság kulcsot jelent ennek a válasznak.
Az adóhatékonyság gyakran döntő kritérium. A részvényalapok jobban alkalmasak hosszú távra, különösen mivel a hosszú távú tőkenyereségek adómentesek. A kockázati tolerancia szintén döntő tényező. Ha elkerüli a kockázatot, akkor a kifizetések vezetik a profitot.
Befektetési alapok: Növekedés és osztalék
Az osztalék opciók NAV értéke alacsonyabb, mint a növekedési opció. Tehát ugyanazon részvénykészlet és kötvény esetében a profitelosztás jellege eltérő. A viselkedés, a cél, az alapkezelő és a teljesítmény közös lehet, de a hozamok kézbesítésének módja rendkívül eltérő. Tehát miben függ a visszatérés?
Növekedési lehetőség : Ezzel a lehetőséggel az ember nem kap visszatérítést a közbenső termékben. A kifizetésekre nem kerül sor kamat, nyereség, bónusz vagy osztalék formájában. A hozam egyszerűen a különbség a vételi és eladási ár között, hasonlóan az aranyhoz.
A növekedési opciókban arany előnyeket lehet elérni a bekerülési ár (a befektetés időpontjában NAV) és az eladási ár (az eladás dátumának NAV) közötti különbség révén.
Például, ha 100 egység MF-rendszert vásárolt az INR 50 NAV-nál, és ezt eladta, amikor a NAV 70 INR-rel növekedett, hogy 7000 INR hozamot érjen el.
Között nem kerül kifizetésre. Ha rendszeres időközönként szeretne visszatérni, használja az osztalék opciót. Általában a befektetési és adóügyi megfontolások irányítják a befektetési gyakorlatok jellegét.
Vagyon csak akkor hozható létre, ha engedélyezi annak növekedését. Ha rövidebb ideig kíván befektetni, akkor az adósság-befektetési alapok lehetnek az útvonalak. Az összeállítás itt működik az Ön számára.
Az egy évnél rövidebb beruházások esetében adósságkezelő alapokba történő befektetések vonatkozhatnak osztalék opción vagy osztalék újrabefektetési opción keresztül, elsősorban adóügyi szempontok figyelembevételével.
Az osztalékokat, amelyeket a befektetési alapok vásárlásakor fizetnek, eloszlásoknak nevezzük. A felosztásnak két típusa van: osztalék és tőkenyereség. Ez az elosztás és a készpénz-visszafizetés kulcsfontosságú típusa, mint a részvényportfóliók tulajdonosa.
Adózási idő? Itt van némi megkönnyebbülés!
Az osztalékok és a tőkenyereségek meglehetősen különböznek egymástól. A két disztribúciótípus közötti legnagyobb különbség az, hogy mindkettőt meglehetősen eltérően adóztatják. A tőkenyereség arra az eredményre utal, amelyet egy részvény eladása után realizálnak. Ha az egyik saját részvényekkel rendelkezik
A különbség a tőkenyereség és az osztalék között meglehetősen egyszerű. Az osztalék egy tervezett kifizetés, amelyet általában akkor hoznak létre, amikor a portfólió egyes részvényei osztalékot fizetnek.
A befektetési alapkezelő ezután ezeket az osztalékokat a tervezett ütemterv szerint átadja az egyes befektetőknek. Tőkenyereséget hoznak létre az eladás helyén. A kettő közötti legnagyobb különbség az adózás módja.
A tőkenyereség az állomány eladása után elért nyereségre vonatkozik. Ha az eladott egyedi részvények tulajdonosa van, a tőkenyereség-adót meg kell fizetni. Az osztalékbevételeket eltérő adókulccsal adóztatják, általában a szokásos jövedelemadó-mértéket.
A tőkenyereség adóterve is eltér az osztalékbevételektől. Adózási idõszak esetén a diverzifikáció jó módszer az adókötelezettség csökkentésére.
Nézze meg a teljes elosztás lebontását, hogy megtudja, melyik rész származik osztalékokból, és melyik tőkenyereségből. Egyensúlyt kell teremteni a kettő között.
Egyes MP-k készpénzt fizetnek osztalékként a negyedévben vagy az évben. Mások a tőkenyereségeket átalányösszegben fizetik ki az év végén. A nem tervezett tőkenyereség-felosztás is eredményezhet.
Forduljon az adóügyvédhez vagy a CA-hoz az egyéni adómérték kiszámításához. A tőkenyereség-adó alacsonyabb, mint általában a személyi adó általános mértéke. Az adómentes számlákból származó tőkenyereségeket nem adóztatják.
A passzív jövedelemszerzés elengedhetetlen az adófizetés elkerülése érdekében a tőkenyereségben és az osztalékban. Legyen proaktív megközelítésében, ha csökkenteni akarja az adófizetési kötelezettséget.
Osztalék újrabefektetés versus osztalék:
Az adópolitikának diktálnia kell az osztalék újrabefektetési opcióját, és egyetlen egyéb kritérium sem számít annyira. A NAV esetében nincs különbség az osztalék opció és az osztalék újrabefektetési opció között.
A prima osztalék opciójának NAV szintén vonatkozik az osztalék újrabefektetési opcióra. Az újrabefektetési opció keretében az MF a bankban történő osztalék fizikai átvétele helyett a forrásból visszaadja azt a rendszer további egységeinek a befektetőnek történő kiosztása révén.
A befektetési alap a forrásnál visszatér, és a rendszerben további befektetési jegyeket oszt ki a befektetőnek. Ugyanezt lehetett volna elérni az osztalék beérkezése után is.
A csekket csökkenteni kell az osztalék összegének a rendszerbe történő befektetése érdekében - ez az egyetlen különbség az időmegtakarítás szempontjából.
A befektetési alap befektetőinek bizonyos kérdéseket kell feltenniük annak biztosítása érdekében, hogy helyes úton haladjanak a növekedés felé vezető úton.
1. kérdés: Ez a befektetési adó hatékony?
2. kérdés: A beruházás csökkenti-e az adófizetési kötelezettséget?
3. kérdés: A beruházás értéke növekszik?
4. kérdés: Biztosít rendszeres visszatérítést?
5. kérdés: Felértékelődik-e a befektetett érték?
Különböző típusú kompromisszumok vannak. Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a hozam. Ha a beruházások rendszeres jövedelmet biztosítanak, akkor a befektetett érték nem növekszik.
Ha egy beruházás felértékelődésre törekszik, akkor nem lesz rendszeres jövedelem osztalék formájában. Válasszon a részvényalapok és az osztalék opció között a rendszeres jövedelemszerzéshez.
Az adósságportfólióban a tőke felértékelődése érdekében a befektetők megvásárolhatnak adósságot és választhatnak növekedési lehetőséget. Ha a cél a rendszeres jövedelem, akkor a befektetők vásárolhatnak részvényalapokat és választhatják az osztalék opciót.
Ha a tőkenyereség és az osztalék előnyeit szeretné, akkor az MF-k a megfelelő választás. Válasszon az osztalék és a növekedési opció között az adóhatások alapján.
Következtetés
Osztalék vagy növekedés? Tőkenyereség vagy osztalékfelosztás? Tőkefelértékelés vagy állandó hozam? Mint minden életben, az osztalék és a növekedési lehetőség közötti választásnak megvan a maga előnyeinek és buktatóinak a meghozott döntések.
Válasszon okosan, hogy a beruházások a jólét forrását és a növekedés útját szolgálják. Számos befektetési eszköz van a növekedés ösztönzéséhez, de az MF-k csak akkor adnak növekedést és osztalékokat, stabilitást és diverzifikációt, valamint megtérülést és tőkefelértékelődést, csak akkor, ha a helyes választást választják.
Ajánlott cikkek
Íme néhány cikk, amelyek segítenek a részletek részletezésében a link segítségével.
- Minden, amit tudni akart a gazdagság kezeléséről Indiában
- Befektetési alap és tőzsdén kereskedett alap
- 10 dolog, amit tudni kell a befektetési alapokról
- Készlet vs opciók - Mik az előnyei?
- Különböző típusú befektetési alapok előnye (határidős útmutató)
- Növekedési állomány vs értékállomány: Mik a különbségek?
- Capital Gain FormulaCalculator (Példák Excel sablonnal)