Bevezetés az IP parancshoz Linuxban

A következő cikk ismerteti a különféle Linux parancsok IP-címét. Az IP az Internet Protocol. Numerikus érték jelzi az eszköz helyét és azonosítását a hálózatban.

Az ip parancsot Linux operációs rendszereken használják egy cím hozzárendelésére a hálózati interfészhez és / vagy a hálózati interfész paramétereinek konfigurálásához. Ez a parancs felváltja az ifconfig régi, nagyszerű és elavult parancsát a modern Linux disztribúciókon. Az ip parancs hatékony eszköz, amelyet minden Linux rendszergazdának tudnia kell a hálózati interfészek konfigurálásáról. Használható felületek fel- és lefelé, ARP-gyorsítótár-címek és útvonalak hozzárendelésére és eltávolítására, és még sok másra.

Hálózati parancsok

Először olvassa el néhány alapvető hálózati parancsot

1. A gazdaval kapcsolatos információk megszerzése érdekében

  • gazdagépnév: Megjeleníti a gép gazdagépnevét.
  • hostname -i: Megjeleníti az aktuális gép IP-címét.

2. A gazdagéppel való kapcsolat megismerése,

  • netstat -g: Megjeleníti az összes előfizetéses multicast hálózatot.
  • netstat -l: megjeleníti az összes figyelő portot.
  • netstat -t: megjeleníti az összes TCP kapcsolatot.

3. A házigazdákkal való kapcsolat és az IP-cím ellenőrzése, ha ez fennáll-e, vagy nem csomagok küldésével,

ping www.google.co.in

Itt 0% -os csomagvesztést tapasztaltunk, ami azt jelenti, hogy a kapcsolat létrejött és megfelelően működik.

4. A jelenlegi hálózati konfigurációk ismerete:

ifconfig -a: az összes konfiguráció és beállítás megtekintése.

5. A gazdagép név és az IP cím felfedezése:

nslookup www.google.co.in

6. Ismeri a távoli rendszerre vagy webhelyre jutáshoz szükséges kommentek számát és a válaszidőt:

traceroute www.google.co.in

Most az IP-re (internetes protokollok) jutva kétféle típusú:

  • IPV4: Az Internet Protocol 4-es verziója 32 bites tárolókapacitással rendelkezik. Az internet és a biztonság növekedése kimerítette az IPV4-et, így az IPV6 került a képbe.
  • IPV6: Az Internet Protocol 6. verziója 128 bites számot használ tárolási kapacitásként.

Tehát általában egy IP egyedileg azonosítja a hálózat gazdagépét vagy eszközeit. Az IP tartományokat felosztjuk A, B, C, D, E osztályokra, amelyeket biztosan nem részletezek, mivel ez többnyire elméleti. Például a 192.168.123.132 C osztály pontozott decimális magán IP-címe (bináris jelöléssel) a 32 bites szám: 110000000101000111101110000100. Ezt a számot nehéz értelmezni, tehát ossza meg nyolc bináris szám négy részébe. Az IP-cím első részét hálózati címként, az utolsó részét host címként használják. Ha a 192.168.123.132 példát vesszük és két részre osztjuk, akkor a következőt kapjuk:

A 192.168.123.0 egy hálózati cím. A 0.0.0.132 egy host cím.

Fontos IP parancs Linux alatt

Az IP parancs segítségével megismerhetjük az eszközök címeit és a hálózatot, amelyben készülékeink tartózkodnak.

Szintaxis:

IP OBJECT or IP AbbreviatedForm

Tehát az alábbiakban található a parancslista, amelyet a fenti szintaxishoz használhatunk:

TárgyRövidített formaCélja
linklHálózati terv a hálózatban
címegy IPv4 vagy IPv6 cím egy eszközön.
addr
addrlabeladdrlCímkekonfiguráció a protokollcím kiválasztásához.
szomszédn ARP vagy NDISC gyorsítótár bejegyzés.
nyerít
útvonalrÚtválasztó táblázat bejegyzés.
szabályruSzabály az irányítási irányelv adatbázisában.
maddressm Multicast cím.
maddr
mrouteúrMulticast útválasztó gyorsítótár

Például, ha az alábbi parancs alatt futunk:

IP Address or IP Addr

Ezenkívül használhatja a „man ip” fájlt, amely felsorolja az IP parancshoz elérhető lehetőségeket.

Az IP felhasználása

Számos olyan protokoll használ IP-címeket. Ők:

SSH

Ez a protokoll a távoli számítógép biztonságos csatlakoztatására szolgál. Ehhez szükség lehet egy jelszóra és egy privát kulcsfájlra (.PEM).

Kód:

$ssh -i xyz.pem

Most normálálhatja az Unix parancsokat, például az ls (a könyvtár felsorolására), a cd (a könyvtár megváltoztatásához) és egyéb parancsokat.

FTP

A fájlátviteli protokollt a távoli állomásokkal való kapcsolat létrehozására használják bejelentkezési és fájlok átvitel útján. A rendszer kéri a jelszó megadását.

Kód:

$ ftp 19.168.123.32

Használhatja a „get” parancsot a fájlok letöltéséhez, és a put parancs segítségével a fájlokat „elhelyezheti” a távoli gazdagépen. Az FTP-t a könyvtárak tartalmának böngészésére is használják. Ezután nyomja meg a kilépést, ha befejezte a fájlok átvitelét. Az alábbiakban felsoroljuk az FTP-vel kapcsolatos hasznos parancsokat.

TELNET

Ez a protokoll a gazdagép távoli vezérlésére és adminisztrálására szolgál. Hasonló az ablakgépekben található Távoli asztalhoz. Az SSH-hoz képest a TELNET kevésbé biztonságos.

Kód:

$telnet

Megpróbál kapcsolatot létesíteni a my_host.com távoli gazdagéppel. Ha kapcsolat létesül, akkor a gazdagép bekéri a bejelentkezési nevet és a jelszót.

Kód:

$telnet -l my_username my_host.com 5555

Megpróbál kapcsolatot létesíteni a my_host.com távoli gazdagéppel az 5555 porton, a my_username bejelentkezési név használatával. Ha sikeres, a gazdagép felkéri a my_username jelszavát. Megnyit egy helyi telnet> promptot, ahol a fent felsorolt ​​parancsok bármelyikét megadhatja. Írja be például az alábbi parancsot a parancssorba:

Kód:

telnet> open my_host.com

..próbál megnyitni a kapcsolatot a my_host.com webhellyel, mint az első példánkban. A hitelesítés után a terminált használhatja, ahogyan eddig, a parancsokat is végrehajthatja. Az egyetlen különbség az, hogy ha távoli gazdagéphez volt csatlakoztatva, akkor a parancsokat a távoli gépen hajtják végre, nem pedig a helyi gépen. A telnet kapcsolatból kiléphet a „kijelentkezés” paranccsal.

A Telnet legalább a HOME, SHELL, DISPLAY és TERM környezeti változókat használja. Más környezeti változók a TELNET ENVIRON opcióval továbbterjeszthetők a másik oldalra.

MEGJEGYZÉS: A két gép közötti kommunikációs hálózat létrehozásának minimális követelményei.
  • Két hostnak ugyanazon az Ethernet / LAN-n kell lennie, hogy IP-vel kommunikáljon.
  • Minden gazdagépnek jó kapcsolatnak kell lennie az Ethernettel. Ellenőrizze a jó kapcsolatot az Ethernettel a
  • különféle eszközök, például a mii-tool.
  • Minden hostnak azonos hálózati címmel, hálózati maszkkal és adási címmel kell rendelkeznie.
  • Minden hostnak egyedi IP-címmel kell rendelkeznie.
  • A házigazdák egyikének sem szabad blokkolnia a másik IP-csomagjait.

Az IP parancs fontos felhasználása

Az alábbiakban felsorolunk néhány fontos IP-parancs-felhasználást Linuxon:

  • Ez arra szolgál, hogy megtalálja, mely interfészek vannak konfigurálva a rendszeren, és lekérdezi az IP interfész állapotát.
  • Konfigurálja az Ethernet, a helyi hurok és más IP interfészeket.
  • Módosítsa az alapértelmezett értéket és konfigurálja a statikus útválasztást.
  • Ez arra szolgál, hogy egy alagútot IP-n állítson fel, és felsorolja az ARP gyorsítótár-bejegyzéseit.
  • Útvonalak, alhálózatok, IP-címek és egyéb IP-információk törlésére, hozzárendelésére és beállítására szolgál az IP-interfészek számára.
  • Az IP és tulajdonságainak megjelenítésére szolgál.
  • Megjeleníti a hálózati és csoportos küldésű IP-címek összes állapotát.
  • Ezenkívül a szomszédos objektum megjelenítésére és az ARP gyorsítótár-információk kezelésére is használható
  • Törölje és kezelje az útválasztási bejegyzést.

Ajánlott cikkek

Ez egy útmutató az IP parancshoz Linuxban. Itt tárgyaljuk a szintaxist, felhasználásokat és a fontos IP-parancsot a Linuxon, annak fontos használatával együtt. A következő cikkeket is megnézheti további információkért -

  1. Linux proxy szerver
  2. Hadoop fs parancsok
  3. Héj típusok a Linuxban
  4. Érzékelő eszköz
  5. Ismerje meg a Linux legfontosabb parancsát

Kategória: