Mindannyian tudjuk, mi a biztosítás és milyen szerepet játszik nemzetünk gazdasági fejlődésében. Mostanra mindenkinek ismeri a biztosítási tevékenységet; ez egy magánszemélyek, csoportok, üzletemberek és biztosítótársaságok közötti szerződés. A biztosítási szerződések mértéke eltérő, azaz egyes szerződések egy évre szólnak, mások húsz vagy annál több évre szólnak, és az ilyen szerződések nagysága is nagyon nagy. Mivel a biztosítási szerződések biztosítékokat vagy ígéreteket tesznek a biztosítótársaságok által a biztosított megtérítésére baleset vagy téves átalakulás esetén, ám ezek az ígéretek nem valósíthatók meg, és a biztosítótársaságok a szerződések hatalmas méretével foglalkoznak, tehát ez vitákhoz vezet az iparban . Az ilyen viták rendezése érdekében a nemzetek kormányai kineveznek egy szabályozót, aki gondoskodik a tevékenységekről és megpróbálja megoldani a problémákat. Ezért az indiai kormány létrehozta a Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság (IRDA) nevű ügynökséget, amely felügyeli és megoldja a biztosítási ágazatban felmerülő kérdéseket, és még az ágazat fejlődését is vigyázza. Tehát ez a cikk rávilágít a Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság (IRDA) jellemzőire, szerepére, hatására, kötelességeire, hatásköreire, politikájára stb.
Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság (IRDA) törvény
Az IRDA törvényt a parlament 1999 decemberében fogadta el, és az elnök jóváhagyását 2000 januárjában kapta meg. A felhatalmazás fő célja „a biztosítási kötvénytulajdonosok érdekeinek védelme a biztosítási ágazat szabályozásának, előmozdításának és biztosításának biztosítása érdekében, valamint az ehhez kapcsolódó vagy azzal járó ügyekben.” E törvény értelmében az 1398-as biztosítási törvény szerinti biztosítási ellenőr helyébe újonnan létrehozott Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság (IRDA) nevű hatóság lép.
A hatóság jellemzői:
- A hatóság elnökből, teljes munkaidős tagokból és részmunkaidőben foglalkoztatott tagokból áll, tagok csoportjaként fognak működni, és együttesen fognak működni, nem külön-külön, mint a biztosítási ellenőr.
- Abban az esetben, ha valamelyik tag lemond vagy meghal, a hatóság továbbra is működik.
- Közös pecsét, amely felhatalmazást ad arra, hogy szerződést kössön, bélyegzővel ellátva a dokumentumokat.
- Beperelés vagy perelés azt jelenti, hogy a Hatóság bármely személy vagy szervezet ellen pert indíthat, és fordítva.
A hatóság feladatai, hatáskörei és funkciói (14. szakasz):
Feladatok: - A hatóság kötelessége a biztosítási ágazat és a viszontbiztosítási üzletág ellenőrzése, előmozdítása és szabályos növekedésének biztosítása, a törvény egyéb rendelkezéseinek figyelembevételével.
Ajánlott tanfolyamok
- Teljes pénzügyi modellezés az Excel kurzus segítségével
- Online tanúsítási képzés a pénzügyi modellezés területén
- Képzés a befektetési banki szolgáltatásokról
Erők és funkciók: -
(1) A kötvénytulajdonosok érdekeinek védelme a kötvény visszavonási értékével, a biztosítási igények rendezésével, a biztosítható kamattal, a kötvénytulajdonosok általi jelöléssel és a biztosítási szerződés egyéb feltételeivel kapcsolatban.
(2) Az általános biztosítás esetében meg kell adni a magatartási kódexet, aki a biztosítási veszteséget értékeli.
(3) A biztosítási üzletvitel gyakorlásának elősegítése;
(4) A biztosítási és viszontbiztosítási üzletághoz kapcsolódó szakmai szervezetek támogatása és szabályozása;
(5) Tájékoztatás felkérése, ellenőrzése, vizsgálatok elvégzése, ideértve a biztosítók, közvetítők, biztosítási közvetítők és a biztosítási üzlettel kapcsolatos egyéb szervezetek ellenőrzését is;
(6) A biztosítók és más biztosítási közvetítők formájának és módjának meghatározása, ahogyan a könyvelést vezetik, és a számlakivonatot el kell készíteni;
(7) A biztosítótársaságok alapok befektetésének szabályozása;
(8) A szavatoló tőke fenntartásának szabályozása, azaz elegendő pénzeszközzel rendelkezik a biztosítási igény összegének kifizetésére;
(9) A biztosítók és a közvetítők vagy a biztosítási közvetítők közötti viták rendezése
(10) Annak meghatározása, hogy az életbiztosítási és az általános biztosítási üzletágnak mekkora százalékát kell a biztosítónak elfogadnia a vidéki vagy szociális ágazatban. és
(11) Az előírt egyéb hatáskörök gyakorlása.
A Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság (IRDA) szerepe
- A biztosítók érdekeinek védelme és a tisztességes bánásmód biztosítása
- Gyors és szisztematikus növekedés biztosítása a biztosítási ágazatban vagy az ágazatban annak érdekében, hogy előnyöket biztosítson a hétköznapi embernek, és hosszú távú alapokat biztosítson a gazdaság növekedésének felgyorsításához.
- Az általa szabályozott integritás, tisztességes kereskedelem, pénzügyi életképesség és képesség magas szintjének meghatározása, támogatása, figyelemmel kísérése és alkalmazása.
- Annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítási kötvénytulajdonos pontos, pontos, világos és helyes információkat kapjon a biztosítótársaságok által nyújtott termékekről és szolgáltatásokról, valamint tudatosítsa az ügyfeleket e tekintetben fennálló kötelezettségeikről és felelősségükről.
- A valódi kárigények gyors rendezésének biztosítása, a biztosítási csalások, csalások és egyéb visszaélések megakadályozása, valamint az operatív panaszkezelési mechanizmusok bevezetése érdekében.
- Az átláthatóság, a méltányosság és a szabályos magatartás fokozása a biztosításokkal foglalkozó pénzügyi piacokon, valamint egy megbízható menedzsment információs rendszer kiépítése annak érdekében, hogy a piaci szereplők körében érvényesüljenek a magas színvonalú pénzügyi stabilitás.
- Megfelelő intézkedések meghozatala, ha az ilyen előírások nem érvényesülnek, vagy nem megfelelőek és nem hatékonyak bevezetésükkel.
- Az önszabályozás optimális mennyiségének biztosítása az iparág mindennapi tevékenységeiben, a prudenciális szabályozás követelményeivel megbízhatóan.
A Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság (IRDA) hatása
1. A biztosítási ágazat szabályozásának hatása
Az IRDA nagy hatással van az indiai biztosítási ágazat általános szabályozására. A biztosítási kötvénytulajdonos érdekeinek megfelelő védelme érdekében a Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság (IRDA) szorosan megfigyelte az indiai biztosítási ágazat különféle tevékenységeit.
2. A biztosítottak érdekeinek védelmére gyakorolt hatás
A Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság alapvető célja vagy célja a biztosítási kötvénytulajdonosok érdekeinek védelme, és az IRDA ebben a helyzetben próbálkozik a legjobban.
3. A biztosítás tudatosságának hatása
A társadalomban a biztosítás tudatosítása érdekében az IRDA különféle lépéseket próbál tenni a biztosítási ágazat tevékenységeinek átláthatóvá tétele érdekében.
4. A biztosítási piacra gyakorolt hatás
A biztosítási piacon nagy átalakulás zajlik a Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság hatása miatt, legyen szó a marketingről, a biztosítási termékekről, a versenyről és az ügyfelek tudatosságáról.
5. A biztosítási termék fejlesztésének hatása
A Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság (IRDA) forradalmat hozott a biztosítási termékek fejlesztésében. Az ULIP-k (Unit-Linked Insurance Plans) kialakítása a biztosítási ágazat privatizációjának eredménye.
6. A versenyre gyakorolt hatás a biztosítási ágazatban
Korábban nem volt verseny a biztosítási ágazatban, de a biztosítási ágazat privatizációja és a biztosítási ágazat magánszereplőinek meghívása miatt versenyt váltott ki a biztosítási ágazatban.
7. Az egyének megtakarításának és befektetésének hatása
A Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság olyan népszerűvé és jövedelmezőbb befektetési formává és állandó megtakarítási helyévé tette a biztosítást a társadalom egyének körében.
8. A kormány felelősségvállalásának hatása
A Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság (IRDA) felelõssé teszi a kormányzat felelõsségét és elszámoltathatóságát az egységesítés biztosításában a biztosítási ágazatban a biztosítók folyamatos növekedése, a fokozódó verseny, a termékek sokfélesége és a biztosítók tevékenységeinek diverzifikálása miatt.
9.Impact bankok és postahivatalok felett
A biztosítás eredményeként biztonságot kapott bármilyen bizonytalanság vagy kockázat ellen, így a biztosítási ágazat népszerű közegé vált a megtakarítások és a befektetések terén, és így átirányította a pénzeszközök áramlását a bankokból és a postahivatalokból a biztosítási ágazatba.
10.Hatás az egyéni élet felett
A Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság kifejlesztette a biztosítás megértését azáltal, hogy nagy benyomást kelt a társadalom közönségének életében.
11.A befolyásolás a részvénypiac felett
A magánbiztosítók vagy a játékosok kifejlesztettek ULIP-ket (Unit-Linked Insurance plan) annak érdekében, hogy minél több ügyfelet vonzzanak, és az ULIP-k a modern biztosítási piac eredménye. Ezért a biztosítási termékek megkönnyítették a társaságok pénzeszközeinek gyűjtését, és a társadalom sok egyéjét közvetetten hozzákapcsolták a részvénypiac tevékenységeihez is.
12.Hatás az indiai gazdaság felett
A Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság befolyással van az ország gazdasági fejlődésére, mivel a befektetők vagy magánszemélyek különféle típusú biztosítási termékekbe befektetett pénzei egy ország nem gazdasági tevékenységre fordított pénzeszközeit gazdasági tevékenységre irányítják, és a az ország különféle fejlesztési tevékenységeinek végrehajtása érdekében.
A biztosítási szabályozó és fejlesztő hatóság (IRDA) általi panaszorvoslat
Ha egy személy elégedetlen a biztosítótársasággal, a következő eljárást kell végrehajtani:
- Írja be panaszát írásban, a szükséges támogatási dokumentumokkal együtt
- Írja be panaszának írásos nyugtáját a dátummal.
A biztosítótársaságnak 15 napon belül el kell kezdenie panaszát. Elháríthatja, ha ez nem történik meg, vagy ha az egyén elégedetlen a megoldással, akkor az alábbiakat teheti: -Használjon fióktelepének vagy bármely más irodájának a panaszkezelő tisztviselőhöz.
- Lépjen kapcsolatba az IRDA Fogyasztói Ügyek osztályának Sérelem Redressális cellájával: Küldjön egy e-mailt a következő címre:
- Használja az integrált panaszkezelő rendszert: Regisztrálja és ellenőrizze panaszát a www.igms.irda.gov.in oldalon
- Küldjön levelet vagy faxot az IRDA-nak panaszával együtt.
Az elmúlt 10 évben a Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság jelentős változásokat hozott a biztosítási ágazatban, ezért intézkedéseinek köszönhetően óriási növekedés tapasztalható a biztosítási ágazatban. A Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság előtt kizárólag az Életbiztosító Társaság (LIC) és az Általános Biztosító Társaság (GIC) játszott szerepet a biztosítási szektorban, az IRDA megalakulása miatt azonban 23 új szereplő jelent meg a biztosítás területén. A Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság szintén foglalkozik bármilyen eltéréssel vagy különbséggel a biztosítási ágazatban.
Ajánlott cikk
Íme néhány cikk, amely segít részletesebben megismerni az IRDA-t a biztosítási ágazatban, tehát csak keresse meg a linket
- Pénzügyi elemzés
- Az Excel táblázatformátumának innovatív módjai
- ETF-k és index-alapok - mennyiben különböznek egymástól
- Vagyonkezelés
Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság Infographic
Tanulja meg a cikk léét mindössze egy perc alatt, Biztosítási Szabályozó és Fejlesztési Hatóság