A kriptográfia és a titkosítás közötti különbség
Biztonságos kommunikáció technikákkal biztosítható, ha rosszindulatú, ellenfélnek nevezett harmadik fél tartalom van jelen. Ezeket a technikákat kriptográfiának lehet nevezni. Bármely magánüzenetet elrejthetünk a nyilvánosságtól vagy bármilyen harmadik féltől, egy protokollkészlet segítségével. Ezeket a protokollokat hatékonyan kell elemezni és összeállítani a küldött üzenetek titkosságának megőrzése érdekében. A modern kriptográfianak van egy bizonyos szempontja, amely központi szempont, mint például az adatok integritása, hitelesítés, titoktartás stb. A modern világban a kriptográfia nagymértékben támaszkodik olyan témákra, mint a matematika és a számítástechnika. A kriptográfia algoritmusait úgy tervezték meg, hogy a gyakorlatban nehezen tudják megtörni azokat bármely rosszindulatú harmadik fél által, más néven ellenfélként. Az ilyen algoritmusok feltörésének gyakorlati megközelítése kudarcot vall, azonban az elméleti megközelítés valószínűleg feltörheti egy ilyen rendszert. Így bármely algoritmus biztonságosnak tekinthető, ha annak kulcstulajdonságai nem következtethetők le egy adott rejtjelet. A kriptográfia két ágba osztható: szimmetrikus és aszimmetrikus. A szimmetrikus megközelítés mellett egyetlen kulcsot használunk a titkosításhoz és a dekódoláshoz, azaz a feladónak és a fogadónak meg kell osztania a kulcsot. Ezzel a megközelítéssel azonban a kulcs eloszlása gyenge összeköttetés volt, ami új megközelítés elfogadását indokolja. A kriptográfia aszimmetrikus változatában a feladónak és a vevőnek két kulcs van: nyilvános és magán. A privát kulcsot titokban tartják, míg a nyilvános kulcsot a külvilág teszi ki. Bármely adatkészlet, amelyet egy nyilvános kulccsal titkosítunk, csak a megfelelő magánkulccsal lehet visszafejteni. Az összehasonlításhoz a szimmetrikus megközelítés gyorsabb, mint az aszimmetrikus. Példa: a digitális aláírás aszimmetrikus kriptográfiát használt az üzenetek kódolására titkosításához, a teljes üzenet helyett.
A titkosítás a kriptográfia egyik alkotóeleme, amely a leghatékonyabb és legnépszerűbb adatbiztonsági technika. A titkosítási folyamat magában foglalja az adatok átalakítását egy másik formátumba, úgynevezett rejtjeles szövegbe, míg a titkosítandó eredeti adatokat egyszerű szövegnek nevezik. A sima szöveget egy algoritmus és egy titkosítási kulcs adja hozzá, amelyek rejtjelet hoznak létre. Ezt a rejtjel szöveget érvényes kulcsmal lehet visszafejteni. A számítógépen tárolt adatokat internetes vagy számítógépes hálózaton keresztül kell továbbítani. Miközben az adatokat hálózaton keresztül továbbítják, meg kell őrizni a digitális adatok integritását vagy biztonságát, a titkosítás kulcsszerepet játszik az adatok integritásának biztosításában. Vannak olyan alapvető értékpapír-jellemzők, amelyeket fenn kell tartani: az adatok integritása, a hitelesítés és a megtagadás tilalma. A hitelesítés azt jelenti, hogy az adatok eredetét ellenőrizni kell. Az adatok integritása biztosítaná, hogy a tartalom ne változjon megküldése óta. A megtagadás elkerülése révén a feladó nem tagadhatja meg az üzenet elküldését. Ezeket az elsődleges biztonsági szempontokat egy titkosítási folyamat szolgálja ki. A titkosításhoz hasonlóan a titkosításnak két módja van: szimmetrikus és aszimmetrikus. Ugyanazt a titkos kulcsot kell megosztani a feladó és a fogadó között a titkosítás és a visszafejtés végrehajtása közben. Az aszimmetrikus megközelítés viszont két különféle kulcsot használ: nyilvános és magán. A titkosítási technika a polgári rendszerrel, a kormányok és a katonaság által alkalmazott információk védelmének gyakorisága. Az ügyfél személyes és banki adatai rendkívül hajlamosak a lopásokra, az ilyen fájlok titkosítása mindig megáldás, ha a biztonsági rendszer nem védi a bizalmas adatokat. A titkosítás eleinte bonyolultnak tűnhet, de a különféle adatvesztés-megelőző szoftverek hatékonyan kezelik.
A fej és a fej összehasonlítása a kriptográfia és a titkosítás között (Infographics)
Az alábbiakban a 6 legfontosabb különbség van a kriptográfia és a titkosítás között 
kulcsfontosságú különbségek a kriptográfia és a titkosítás között
Mind a kriptográfia, mind a titkosítás népszerű választás a piacon; tárgyaljuk meg a rejtjelezés és a titkosítás közötti különbségeket:
- A kriptográfia olyan fogalmak tanulmányozása, mint a titkosítás, a dekódolás, a biztonságos kommunikáció biztosítása céljából, míg a titkosítás az üzenet kódolása algoritmussal történik.
- A kriptográfia tanulmányi területnek tekinthető, amely nagyon sok technikát és technológiát foglal magában, míg a titkosítás inkább matematikai és algoritmikus jellegű.
- A kriptográfia, mivel a tanulmányi terület szélesebb kategóriákkal és tartományokkal rendelkezik, a titkosítás az egyik ilyen technika, míg a titkosítás a kriptográfia egyik szempontja, amely hatékonyan kódolhatja a kommunikációs folyamatot.
- A kriptográfia általánosabb jellegű, digitális aláírást és más módszereket használ a digitális adatok biztonsága érdekében, míg a titkosítást egy széles körben ismert titkosításnak nevezett algoritmus-készlet használja, amely a digitális adatok titkosítását szolgálja.
- A kriptográfia szimmetrikus és aszimmetrikus verzióval rendelkezik, a megosztott és a nem megosztott kulcs fogalmával, míg a titkosítás ugyanazt a megközelítést követi bizonyos speciális kifejezésekkel, mint például a rejtjel, a sima szöveg és a rejtjel.
- A kriptográfia magában foglalja az alapvető kriptográfiai tulajdonságokkal rendelkező algoritmusok kezelését, míg a titkosítás a kriptográfia egyik részhalmaza, amely matematikai algoritmusokat használ, titkosításnak.
- A kriptográfia alkalmazása széles, és a digitális adatoktól a klasszikus kriptográfiáig terjed, míg a titkosítást használják az adatok számítógépes hálózaton átmenő kódolásához.
- A kriptográfia területei közé tartozik a számítógépes programozás, az algoritmus, a matematika, az információelmélet, az átviteli technológia, míg a titkosítás a modern kor óta inkább digitalizált természetű.
- A kriptográfia két fő összetevőt foglal magában, úgynevezett titkosítás és visszafejtés, míg a titkosítás az információk védelmének folyamata az illetéktelen és illegális használat megakadályozása érdekében.
- A kriptográfia a titkosítás szuperhalmaza, azaz a titkosításhoz használt minden folyamat és kifejezés a kriptográfia részét képezi, míg az alkészlet titkosítása saját specifikus kifejezésekkel és folyamatokkal rendelkezik.
Kriptográfia vs titkosítási összehasonlító táblázat
A következőkben tárgyaljuk a kriptográfia és a titkosítás összehasonlítását:
| A kriptográfia és a titkosítás összehasonlításának alapja |
rejtjelezés |
Titkosítás |
| Meghatározás | Tanulmányok olyan technikákról, mint a titkosítás és a dekódolás. | Az üzenet kódolásának folyamata. |
| Természet | A kriptográfia egy tanulmányi terület. | A titkosítás inkább matematikai művelet. |
| bázis | Matematika és algoritmus fogalmak alapján. | Olyan fogalmakat használnak, mint egy rejtjel, rejtjel, kulcs |
| Hasznosítás | Digitális aláírás és biztonsággal kapcsolatos algoritmusok. | Megkönnyíti a titkos kommunikációt. |
| Kategória | Szimmetrikus és nyilvános kulcsú kriptográfia. | Szimmetrikus és nyilvános kulcs sémák, csakúgy, mint a kriptográfia. |
| Üzenet ellenőrzése | A kriptográfia magában foglalja a titkosítást, beleértve a többi technikát is. | A titkosítás egy kriptográfia részhalmaza, algoritmus titkosítással. |
Következtetés - Kriptográfia vs titkosítás
A kriptográfia különféle technikákat és technológiákat foglal magában, beleértve algoritmusokat, matematikát, információelméleteket, átvitelt, titkosítást stb. A kriptográfia a kriptográfia egyik ilyen technikája. Az önálló titkosítási folyamat bizalmas módon biztosítja az üzenetet, de ugyanakkor más technikákra és stratégiákra is szükség van az üzenet integritásának és hitelességének biztosításához. Tehát, dióhéjban, egy sikeres sémának biztosítania kell az adatok integritását, hitelesítését és megtagadásának megakadályozását - ezt a titkosítás biztosítja.
A titkosítás kétféle formában történik: szimmetrikus és aszimmetrikus. A szimmetrikus egyetlen megosztott kulcsot foglal magában a feladó és a fogadó között. Az aszimmetrikus viszont két nyilvános és magánkulcsot foglal magában, az egyik a feladónak, a másik a vevőnek. Így a felhasználó választhat bármelyik két forma közül. A nyilvános kulcsú kriptográfia sok séma, például digitális aláírás megvalósítására szolgál. Különböző szoftverek nyilvános kulcsú algoritmusokon alapulnak, amelyek kulcsfontosságúak a mai világban a digitális adatok biztonságos és megbízható biztosítása érdekében. Mondhatjuk, hogy a kriptográfia és a titkosításhoz hasonló technikák képezik a biztonságos és megbízható digitális adatmechanizmus alapját. Az internet és a digitális világ nem élhet meg a biztonság e két pillére nélkül.
Ajánlott cikk
Ez útmutatóként szolgál a titkosítás és a titkosítás közötti legnagyobb különbséghez. Itt a kriptográfia vs titkosítási kulcs különbségeket is megvitatjuk az infographics és az összehasonlító táblázat segítségével. Lehet, hogy megnézi a következő cikkeket is, ha többet szeretne megtudni -
- Laravel vs Codeigniter
- Laravel vs Lumen
- Gerinc js vs szögletes js
- JavaScript vs JScript