Mi a Six Sigma?
A Six Sigma üzleti módszertan és adatközpontú folyamat, amelynek célja az, hogy szinte tökéletes termékeket állítson elő a fogyasztók számára, hosszú távon a termékhibákat csökkentve 3, 4 millió alkatrészre, vagy 99, 99966% hibamentes termékekre. Ez az üzleti folyamatok fejlesztésének legfontosabb része, mivel jelentősen javítja vállalkozásának hatékonyságát azáltal, hogy felismeri a folyamatok hibáit és gyengeségeit. Annak érdekében, hogy javulást lehessen elérni a hibák és a hulladékok kiküszöbölése érdekében, a Six Sigma szakemberek az évek során eszköz- és módszereket dolgoztak ki, amelyek foglalkoznak az ellenőrzéssel és a problémamegoldással. Tehát itt, ebben a témában, megismerjük a Six Sigma eszközöket
Hat Sigma eszköz listája
Az alábbiakban bemutatjuk a Six Sigma 10 hatékony eszközét:
1. DMAIC
A DMAIC egy 5 lépésből álló folyamat, és ez a Six Sigma első és leggyakrabban használt módszere / eszköz. Az 5 lépés a következő:
- Határozza
- Intézkedés
- elemez
- javul
- Ellenőrzés
A DMAIC folyamat elősegíti a gyártási módszerek folyamatos fejlesztését az adatok és a mért célok felhasználásával. Ezenkívül létezik egy olyan eljárás is, amely DMADV néven ismert, és amelynek célja egy új folyamat, termék vagy szolgáltatás kifejlesztése, míg a DMAIC-nak, amely hasznos a jelenlegi folyamatok fejlesztésében. A DMADV a következőket állítja:
- Határozza
- Intézkedés
- elemez
- Tervezés
- Ellenőrizze
A DMADV folyamat elősegíti a kiváló minőségű termék vagy szolgáltatás fejlesztését azáltal, hogy hatékony folyamatot hoz létre alapos elemzésekkel és adatok felhasználásával.
2. Az ötféle
A szervezet problémáinak kiváltó okainak meghatározásához az 5 Whys eszközt használják, amelyet gyakran a DMAIC elemzési fázisának részeként telepítenek. Az 5 Whys így működik:
- Írja le a felmerült problémát, hogy a csapat minden tagja kifejezetten erre összpontosítson.
- Kérdezd meg, miért történt a probléma.
- Ha az első válasz nem a problémájának fő oka, kérdezze meg újra.
- Ismételje meg ezt a kérdést legalább ötször, hogy megtalálja a probléma valódi okát.
- 5 A whys nem azt jelenti, hogy ezt csak ötször kell korlátozni, több mint öt alkalommal is lehet kérdezni, de alapvetõen 5 alkalommal világossá válik a probléma kiváltó oka.
3. Az 5S rendszer
A gyorsabb hozzáférés és a jobb kezelés érdekében a munkahelyi anyagokat az 5S rendszer néven ismert eszköz segítségével rendezzük. Ennek a rendszernek a segítségével megsemmisítik a rossz állapotban és a rossz munkaállomásokban keletkező hulladékokat.
Az 5S a következők:
- Seiri (Rendezés) - Ha csak a szükséges elemeket hagyja, az összes extra elem eltávolításra kerül a jelenlegi gyártásból.
- Seiton (sorrendbe állítva) - Rendezzen el minden elemet és címkézze meg őket, hogy ne legyen rendetlenség.
- Seiso (Shine) - Tartsa tisztán a munkaterületét, és rendszeresen ellenőrizze a benne található dolgokat.
- Seiketsu (standardizálás) - Írja be a beállított szabványokat, rendezze, rendezze, és ragyogjon a fenti lépésekhez.
- Shitsuke (Sustain) - Alkalmazza és hajtsa végre a vállalatra beállított szabványokat, és kérje meg, hogy mindenki rendszeresen kövesse ezt szokásként.
4. Értékáram-leképezés
Az Value Stream Mapping egy olyan eszköz, amelyet a DMAIC elemzési fázisában és a Lean Manufacturing-ben is használnak, és ez tökéletesen alkalmas a Lean Six Sigma-ra. Annak érdekében, hogy javítsa és optimalizálja az áramlást a szervezet egészében, értékfolyamtérképet dolgoztunk ki, amely az anyagok és információk áramlását mutatja be az egyik folyamatban.
Az Értékfolyam leképezés segít három dolog azonosításában:
- Értéket lehetővé tevő tevékenységek : azon tevékenységek azonosítása, amelyek engedélyezése hozzáadott értéket képvisel a folyamatokban.
- Értéknövelő tevékenységek: azon tevékenységek azonosítása, amelyek hozzáadnak értéket a folyamatokhoz.
- Nem hozzáadott értéket képviselő tevékenységek: Azon tevékenységek azonosítása és kiküszöbölése, amelyek nem adnak semmilyen értéket a folyamatainak.
Tehát a folyamatok kompaktabbá, gyorsabbá és pontosabbá tételéhez el kell távolítania a folyamatok egymást követő lépései közötti várakozási időt, és az Value Stream Mapping segítségével meg kell szüntetnie minden nem hozzáadott értéket képviselő tevékenységet.
5. Regressziós elemzés
A regressziós elemzés, amelyet a bemeneti és a kimeneti változó közötti matematikai kapcsolat meghatározására használnak, egy statisztikai folyamat a változók közötti kapcsolat becslésére és megértésére. Segít felismerni a mintákat vagy a munkafolyamatban szereplő kívánt mintáktól való eltéréseket azáltal, hogy ábrázolja ezeket a bemeneteket és kimeneteket.
A regressziós elemzés során óvatosnak kell lennie. Layman nyelvében a regressziós elemzés egy statisztikai módszer, amely segít meghatározni, hogy a két változó között milyen kapcsolat van. Egy változó értékeit pontosan meg lehet határozni egy másik változó értékei alapján egy egyszerű lineáris képlettel, ha a kapcsolat elég erős.
6. Pareto diagram
A Pareto diagram egy grafikus ábrázolás, amely megmutatja, hogy a folyamat melyik része befolyásolja a legjobban a kimenetet. Először ki kell kitalálnia a folyamat összetevőit, és meg kell mérni, hogyan lehet ilyen diagramot létrehozni. Ez lehetővé teszi a Six Sigma csapatok számára, hogy az adatcsoportok közötti különbségek megjelenítésével azonosítsák a folyamat előtt álló legnagyobb problémákat.
A Six Sigma legfontosabb eszközének tekintik, mivel segít a csapatnak az erőforrások 20% -ának azonosításában, ami folyamataik 80% -át okozza. Röviden: világos képet fog adni arról, hogy melyik komponens igényel azonnali figyelmet.
7. FMEA
Az FMEA teljes formája a Hibaüzemmódok és Hatások Elemzése (FMEA). Az 1950-es években kifejlesztett FMEA segíti az üzleti vállalkozásokat a gyenge pontok azonosításában és megszüntetésében az alkatrészek, szerelvények és alrendszerek okainak és következményeinek áttekintésével. Segít a Six Sigma gyakorlóknak a problémák észlelésében és kijavításában, még azok előfordulása előtt, javítva a folyamataik, szolgáltatásaik és termékeik minőségét.
8. Kaizen
A Kaizen folyamatos fejlesztést jelent. Ez egy olyan gyakorlat, amely folyamatosan magában foglalja a gyártási folyamat fokozatos fejlesztésének megfigyelését, azonosítását és végrehajtását oly módon, hogy az összes alkalmazottat és vezetőt bevonja és ösztönzi őket a gyártási fejlesztések folyamatába.
Ez biztosítja a legkisebb hatékonyság hiányának mindennapi kiigazítását a vállalaton dolgozó mindenki tehetségein és tudásán keresztül. Ez biztosítja a hulladék mennyiségének csökkentését a termelésben.
9. Poka-ioke
A Poka-jake egy japán kifejezés, amely hibabiztosítást jelent. Segít a munkavállalók által a gyártási és gyártási folyamatok során előforduló emberi hibák azonosításában és kijavításában.
10. Kanban rendszer
A Kanban egy japán szó, amely jelentése óriásplakát. A Kanban rendszer, mint ellátási lánc-vezérlő rendszer, a költségcsökkentésre összpontosít azáltal, hogy éppen az időben történő készletkezelő rendszert valósítja meg. Nagyon könnyű használni, és számos előnnyel rendelkezik, amelyekre egyaránt a hat legnépszerűbb eszköz. A Kanban rendszer növeli a hatékonyságot, és nagyobb hangsúlyt helyez az üzleti életre, mivel egy egyszerű és elegáns ötletre épül, azáltal, hogy csak akkor aktiválja az ellátási láncot, amikor a kereslet azt megköveteli, pótolja a kiegészítő forrásokat, és lehetővé teszi azok jobb felhasználását. Ez a rendszer segíti az összes jelenlegi üzleti folyamatot azáltal, hogy korlátozza a készletek lebonyolítását.
Ajánlott cikkek
Ez egy útmutató a Six Sigma eszközökhöz. Itt a Six Sigma 10 hatékony eszközét tárgyaljuk a címvezérléshez és a problémamegoldáshoz. A következő cikkben további információkat is megnézhet -
- Lean Six Sigma eszközök
- Hat Sigma szintje
- Projektmenedzsment módszertan
- Six Sigma menedzsment