Bevezetés a lejárati biztonság megőrzéséhez
A lejáratig tartott (HTM) értékpapírok azok, amelyeket vásárolnak és birtokolnak az eszköz lejáratáig. A HTM leggyakoribb formája a kötvény, mivel lejárati idejük van. Ezen értékpapírok leggyakoribb formája a kötvények, és ez a cikk a kötvényekre helyezi a hangsúlyt. A törzsrészvényeket / részvényeket ebben a kategóriában nem kell figyelembe venni, mivel ezeknek nincs lejáratuk, és a részvényeket kibocsátó társaság életéig megtarthatók. A lejáratig tartott értékpapírokat egy vagy annál rövidebb lejáratú forgóeszközként kell kimutatni. Ha a lejárat hosszabb, akkor hosszú lejáratú eszközként jelenítik meg, és a mérlegben amortizált költségekkel mutatják be (akvizíciós költség és az eddigi esetleges további költségek). Ezzel szemben a kereskedelemben tartott vagy értékesíthető befektetések valós értéken szerepelnek. Számos megalapozott pénzügyi intézmény diverzifikálta portfóliójának egy részét a HTM szektorban, különösen a Bázel III végrehajtása után.
Érvek és ellenérvek:
Ezek számos tényező és befektetési cél, amelyek az ilyen értékpapírok funkcionalitásától függenek, ami rávilágít azok előnyeire és hátrányaira is.
Előnyök
- Az ilyen értékpapírokat viszonylag „biztonságos” befektetéseknek tekintik, minimális kockázattal vagy anélkül. Az egyik példa lehet az államkötvények, amelyek kevesebb hozamot kínálnak, de ez jelzi a garantált hozamot és az ország gazdasági helyzetétől függően a beruházások biztonságát.
- A lejáratig tartott értékpapírok viszonylag kiszámítható és előre meghatározott hozammal rendelkeznek, amelyet a vásárláskor zárnak le. Ez ellenállóképessé teszi őket a piaci ingadozásokkal szemben.
- A befektetők a hosszú lejáratú pénzügyi terveket ezen lejáratig tartott értékpapírok alapján mérlegelhetik, mivel a vásárló pontos részleteivel rendelkezik arról, hogy mekkora hozamot fognak kihozni és mikor.
- A portfólióban levő értékpapírok átsorolása a lejáratig tartó tényezőkhöz stabil arányokat kínálhat az általános jövedelmezőség szempontjából.
Hátrányok
- Ezek az értékpapírok nem valósíthatók meg befektetők számára, akik rövid távon likvidációs lehetőségeket igényelnek.
- Nem ajánlott aktív kereskedőknek vagy azoknak, akik inkább a kényelme szerint szeretnék befektetni.
- Mivel a hozamok szintje rögzített és előre meghatározott, nincs valószínűsége annak, hogy lényegesen magas hozamok történnek, ha a piac egy bullish fázison megy keresztül.
Példák a lejáratig tartható biztonságra
Tegyük fel, hogy 2014. január 1-jén az XYZ Ltd. 100 millió dollár értékű kötvényt vásárolt a KL Kft-től, éves éves kuponokat @ 7% -kal, 20 éves futamidővel, 93, 57 millió dollárért. Ezeknek a kötvényeknek a tényleges kamatlába 8%.
Az XYZ Kft. Szándékában áll ezeket a kötvényeket lejáratig tartani, így azokat lejáratig tartottnak (HTM) kell besorolni, és az akvizíciót az alábbiak szerint kell elszámolni:
Beruházás a KL kötvényeibe. Kft |
100 millió | |
Készpénz | 93, 57 millió | |
Kedvezmény kötvényekre | 6, 43 millió |
Ezeket a kötvényeket a mérlegben 93, 57 millió dollárban kell kimutatni (100 millió dolláros névértékkel levonva a kötvények 6, 43 millió dollár kedvezményt)
A 2014. december 31-én véget ért évre a kötvények kamatbevétele megegyezik a kötvények könyv szerinti értékének és tényleges kamatlábainak szorzatával, amely = 7, 49 millió dollár (93, 57 millió dollár * 8%)
Időtartamra esedékes kamat = 7 millió dollár (a 100 millió dolláros értékű kötvények névértékére 7% -os szerződéses kamatláb vonatkozik). A kapott kamat és a kamatbevétel közötti különbség a diszkont amortizációja, és a kamatbevétel a következőképpen realizálódik:
Kapható kamatok | 7 millió | |
Kedvezmény kötvényekre | 0, 49 millió | |
Kamatbevétel | 7, 49 millió |
2014. december 31-én a kötvényeket 94, 06 millió dolláron (93, 57 millió dollár plusz 0, 49 millió dollár) mutatják. A kötvények megszerzésekor elismert kötvények engedménye a kötvények élettartama alatt esik le, azaz ebben az esetben 20 év.
Dióhéjban, a különféle értékpapírok különféle számviteli kezelése a következő:
Értékpapírok osztálya | Értékpapírok típusai | Közzététel a mérlegben | Az érték ideiglenes változásainak kezelése |
Lejáratig tartott (HTM) | Adósság | Amortizált költség | Nem ismeri fel |
Eladó (AFS) | Adósság és saját tőke | Valós piaci érték (FMV) | Jelentés a részvénytőkében található |
Kereskedés | Adósság és saját tőke | Valós piaci érték (FMV) | Jelentés az eredménykimutatásról |
Saját tőke módszer | Saját tőke | A múltbeli költségek a befektetést befogadó nettó eszközének változásaival kiigazítva. | Nem ismeri fel |
A számvitel eltérő kezelésének oka tükrözi az értékpapírok különböző célját. Sem a tőkemódszerű értékpapírokat, sem a lejáratig tartott értékpapírokat nem tartják értékesítésnek, így a valós érték változása kevésbé releváns.
A kereskedelmi értékpapírokat és az értékesíthető értékpapírokat értékesítésre szánták, ha azok ára elég magasra emelkedik, ami az FMV-t nagyon fontosnak tekinti a pénzügyi kimutatások felhasználói számára. Azonban az értékesíthető értékpapírok nem várhatóan kerülnek értékesítésre a folyó számviteli időszakban, ami következésképpen a felhalmozott egyéb átfogó jövedelem (AOCI) révén kimutatott nem realizált nyereségeket vagy veszteségeket a mérlegben a részvényesi saját tőke szakaszában jeleníti meg. ahelyett, hogy átirányítaná az eredménykimutatás eredménytartalékába.
Következtetés a lejárati biztonsággal kapcsolatos példák
Meg kell jegyezni, hogy noha a lejáratig tartandó értékpapírok többszörös elszámolási előnyöket kínálnak a pénzügyi intézmények számára, ez jelentősen csökkenti a kötvényportfólión belüli likviditást. A kötvény későbbi eladása kizárt, kivéve, ha más hasonló kibocsátások is visszakerülnek a HTM-től az AFS-hez. Ezeknek az értékpapíroknak az értékesítése rendszeresen aggályokat vet fel a külső könyvelőkkel és a vizsgáztatókkal szemben.
A bankok és a portfóliókezelőknek mérlegelniük kell a lejáratig tartható értékpapírok opcióit, mivel garantált hozamot és korlátozott kockázatot kínálnak. A portfólióra gyakorolt hatás felmérése előtt pénzügyi tanácsadást kell venni. Ez megköveteli a mérleg holisztikus áttekintését és a jövőbeni likviditási szükségletek megértését. Az egyedi stratégiák a portfólió specifikációitól függően is változnak, de általában az intézmények arra törekednek, hogy átsorolják a kevésbé likvid értékpapírokat és a kamatláb-növekedésre érzékeny részesedéseket. Javasolható, hogy egy portfólió keveréke az AFS és a HTM értékpapírokból álljon, ami viszonylag robusztus különféle helyzetekben.
Ajánlott cikkek
Ez egy útmutató a „Lefedettség a biztonsághoz” példákra. Itt megvitattuk a lejáratig tartható biztonsággal kapcsolatos példák, előnyök és hátrányok fogalmát. A következő cikkeket is megnézheti:
- Egyszerű kamat vs összetett kamat
- Összehasonlítás a kemény pénz és a puha pénz között
- Legfontosabb különbségek a forgalom és a profit között
- Belső ellenőrzés és külső ellenőrzés