Bevezetés a tesztelési módszerekbe

A szoftver tesztelési módszertana az alkalmazások tesztelésére szolgáló különféle megközelítések, stratégiák és tesztelési típusok, amelyek biztosítják, hogy az alkalmazás a vártnak megfelelően működjön, és megfelel a felhasználók / ügyfelek elvárásainak.

Széles körűen a teszt módszertanok az alkalmazás validálásához a funkcionális és a nem funkcionális tesztelés különféle típusait tartalmazzák.

Mi a tesztelési módszertan?

A tesztelési módszerek különféle tesztelési módszereinek alkalmazása a tesztelési folyamatban annak biztosítása, hogy az alkalmazás sikeresen teljesíthessen és teljesíthessen a várt módon, különféle környezetekben és több platformon keresztül.

A funkcionális tesztelés azt jelenti, hogy ellenőrizni kell, hogy az alkalmazás teljesíti-e az összes üzleti követelményt hiba nélkül. Ez magában foglalja az összes lehetséges teszttípust annak ellenőrzésére, hogy az alkalmazás minden része a várt módon viselkedik-e, valamint az üzleti vagy az ügyfelek igényei szerint.

Az alábbiakban felsoroljuk a funkcionális tesztelési módszereket:

  • Egység tesztelése
  • Integrációs tesztelés
  • Rendszer tesztelés
  • Átvételi tesztelés

A nem funkcionális tesztelést az alkalmazás teljesítményének, használhatóságának, megbízhatóságának és kompatibilitásának tesztelésére végzik. Ezek tartalmazzák:

  • Teljesítményfelmérés
  • Biztonsági tesztelés
  • Használhatóság tesztelése
  • Kompatibilitási tesztelés

A végfelhasználók által könnyen elfogadható, kiváló minőségű alkalmazás kifejlesztésének és kiadásának kulcsa egy nagyszerű tesztelési keret felépítése, amely képes mind a funkcionális, mind a nem funkcionális tesztelésre.

1. Az egység tesztelése

Az egység az alkalmazás legkisebb része, amelyet tesztelni lehet. Az egység tesztelésének célja az egyes egységek validálása, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a követelményeket megfelelően fejlesztették-e ki. Az egység lehet egyedi program, funkció, módszer stb.

Az egység tesztelését gyakran a fejlesztők végzik. A fejlesztők az egység tesztelését úgy végezzék el, hogy futtatják a kóddarabot, mielőtt továbbadnák a tesztelő csapatnak.

Az egység tesztelése a tesztelési folyamat nagyon fontos része, mivel ha az egység tesztelését tökéletesen végzik el, akkor a hibákat korán felismerik, és a hibák kijavításához szükséges idő csökken.

2. Integrációs tesztelés

Az integrációs tesztelés az a tesztelés, amelyen az egyes egységeket csoportosítják és tesztelik. Az ilyen típusú tesztelés célja az integrált egységek vagy csoportok közötti interakció bármilyen hibájának feltárása

Az egységeket az egység tesztelési fázisa után integrálják, hogy olyan összetevőket hozzanak létre, amelyek képesek bizonyos specifikus feladatokat végrehajtani. Ezután elvégezzük az integráció tesztelését ezen létrehozott komponenseken annak ellenőrzésére, hogy az alkatrészek a várt módon viselkednek-e, és az egységek közötti interakciók zavartalan-e. Az integrációs tesztelést a fejlesztők és a tesztelők is elvégezhetik manuálisan vagy automatizálás segítségével.

3. Rendszer tesztelése

A rendszer tesztelését akkor végezzük, amikor az összes egységet kifejlesztettük és integráltuk egy teljes feladatot ellátó rendszer kialakításához. A rendszer tesztelése igazolja, hogy a rendszer megfelel-e követelményeinek, és a várt módon teljesít-e. Ez a teljesen integrált rendszer lehet egy speciális interfész vagy képernyő, például egy bejelentkezési ablak.

A rendszer tesztelési szakaszát a tesztelő csoport végzi, amely az alkalmazás végétől a végéig működik, mielőtt a kód alkalmazás készen állna a termelésre.

4. Átvételi teszt

Az elfogadási tesztelési szakasz a funkcionális tesztelési folyamat utolsó tesztelési fázisa, ahol az alkalmazás tesztelésre kerül, hogy készen áll-e az ügyfélre történő kézbesítésre. Ez a szakasz biztosítja, hogy az alkalmazás megfelel minden üzleti követelménynek és kritériumnak, és készen áll a kézbesítésre. Az alkalmazást mind a vállalati, mind a szervezeten kívüli tesztelők tesztelik (béta tesztelők).

A béta tesztelési szakasz a legfontosabb szakasz, ahol a vállalat megkapja a terméket a valódi végfelhasználók által tesztelt módon, és kiküszöböli a felmerült hibákat.

5. Teljesítmény tesztelése

A teljesítmény-tesztelés egy olyan tesztelési technika, amelyet annak ellenőrzésére használnak, hogy az alkalmazás a várt módon viselkedik-e nehéz terhelés mellett és különböző körülmények között. A teljesítmény tesztelésére az alkalmazás sebességének, méretezhetőségének és stabilitásának ellenőrzésére kerül sor. A teljesítmény tesztelése a 4 fő típusa:

  • Terhelésvizsgálat
  • Stressz tesztelés
  • Tartóssági tesztelés
  • Spike tesztelés

6. Biztonsági tesztelés

A biztonsági tesztelés egy olyan tesztelés, amelyet annak biztosítása végett végeznek, hogy az alkalmazásban lévő adatok biztonságosak és jól védettek-e. A tesztelő csoport szándékosan megkísérel módszereket vagy kiskapukat keresni a rendszerbe való bejutáshoz, hogy jogosulatlan hozzáférést szerezzen, ami információvesztést vagy biztonsági kockázatot okozhat. A biztonság ellenőrzésére szolgáló tesztelési módszerek közül néhány a következő:

  • Sértetlenség
  • Titoktartási
  • Hitelesítés
  • meghatalmazás
  • Elérhetőség
  • Letagadhatatlanság

7. Használhatóság tesztelése

A használhatóság tesztelése a tesztelési technika annak megállapítására, hogy a végfelhasználók milyen egyszerűen használhatják az alkalmazást. A használhatóság tesztelésére a valódi felhasználókkal kerül sor, hogy kiderüljön, mennyire könnyű nekik elvégezni a feladatot az alkalmazásban.

8. Kompatibilitási tesztelés

A kompatibilitási tesztelés célja annak ellenőrzése, hogy az alkalmazás hogyan fog működni különböző környezetekben, például különféle hardverek, operációs rendszerek, mobil eszközök, platformok, böngészők vagy hálózati feltételek között. A tesztelés célja annak biztosítása, hogy az alkalmazás platformfüggetlen és a várt funkcióit különféle környezetekben teljesíti.

A tesztelési módszerek fontossága

A szoftver tesztelési módszerei fontosak az alkalmazás hibáinak és hibáinak kitalálásához, amelyeket az alkalmazás fejlesztése során készítettek.

  • Az alkalmazás tesztelése biztosítja, hogy a vállalat megbízhatósága a felhasználók tudatában maradjon, és elégedettek legyenek az alkalmazással.
  • A tesztelés javítja a termék minőségét az alkalmazás hibáinak kiküszöbölésével. Jobb minőségű termékek szállítva, hogy növeljék a felhasználók bizalmát a vállalat iránt.
  • A magas színvonalú tesztelés biztosítja az alkalmazás hatékony és hibamentes végrehajtását.
  • A minőségvizsgálat biztosítja, hogy az alkalmazás ne eredményezzen hibákat, és a hibákat a lehető legkorábban azonosítsák. A későbbi szakaszokban azonosított hibákat nagyon drága kijavítani, és károsíthatják a vállalat hírnevét, ha a termelésben megtalálják őket.

Következtetés

A tesztelési módszerekre szükség van a tesztelési folyamat során annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazás a várt módon sikeresen teljesíthessen és teljesíthessen, különféle környezetekben és több platformon keresztül. A minőségi tesztelési módszerek magasabb színvonalú terméket eredményeznek, nagyobb megbízhatóságot és magasabb vevői és vevői elégedettséget eredményeznek.

Ajánlott cikkek

Ez egy útmutató a tesztelési módszerekhez. Itt tárgyaljuk a funkcionális és nem funkcionális tesztelési módszerek különféle típusait. A következő cikkben további információkat is megnézhet -

  1. Statikus tesztelési technikák
  2. Automatizálási tesztelés
  3. Spike tesztelés
  4. Kompatibilitási tesztelés

Kategória: