Bevezetés az interoperabilitás teszteléséhez
Az interoperabilitási tesztelés egy olyan típusú tesztelés, amelynek során ellenőrzik, hogy az összetevő kölcsönhatásba lép-e más szoftver-összetevőkkel. Ellenőrzi a két szoftverrendszer közötti funkcionalitást az ügyfelek igényei szerint. A rendszer érvényesíti a két rendszer közötti végponttól függő funkciót. Biztosítja a végponttól a végig történő kommunikációt, és csökkenti a két rendszer közötti kompatibilitási problémát az adatok továbbításakor. Egységes adattípust és adatformátumot biztosít, amelyek a két szoftverrendszer között megtalálhatók. Ez a tesztelés elválaszthatatlan része, mivel sokféle technológiát és architektúrát használnak a zökkenőmentes műveletek elvégzésére.
Miért van szükség az interoperabilitás tesztelésére?
- Az interoperabilitási tesztelés szükségessége azért merül fel, mert fontos ellenőrizni, hogy a végponttól a végpontig történő szolgáltatást két vagy több, a rendszerben részt vevő szoftver biztosítja-e. Ezek a rendszerek különböző gyártóktól származhatnak, és eltérő felépítésűek, vagy eltérő technológiákat használhatnak.
- A rendszerek közötti kommunikációnak és az adatcserének zavartalannak, a mellékelt szoftvernek pedig simának kell lennie. A felmerülő kommunikációknak nem szabad kompatibilitási kérdéseket felvetniük.
- Mivel a teljes rendszerben különböző architektúrák, technológiák, termékek és gyártók szerepelhetnek, ezeknek az alkatrészeknek működőképesnek kell lenniük egymással. A különféle érintett alkotóelemek között nem szabad felmerülnie.
- Érvényesíteni kell, hogy a kicserélendő adatok ne módosuljanak és eredeti állapotukban legyenek. Az adatcsere előzetes értesítés nélkül megtörténhet. Azt is meg kell jegyezni, hogy a hálózatban lévő összes alkalmazás önmagában végzi a várt viselkedést.
Interoperabilitási tesztelési folyamat
A tesztelési folyamat az interoperabilitási tesztelés alábbi lépéseit foglalja magában:
- Tesztkörnyezet beállítása
- Teszt létrehozása
- Teszt végrehajtás
- Teszteredmény elemzése
- Retest
1. Tesztelje a környezet beállítását
Ez a tesztelés első lépése. A környezetet ki kell állítani az interoperabilitás tesztelésére. A megfelelő környezet beállítása nélkül nem lehet tesztelni. Az infrastruktúrára vonatkozóan hivatalos nyilatkozatot kell készíteni.
2. Hozzon létre teszt esetet
Különböző teszt esetek jönnek létre a különböző forgatókönyvek és a kapcsolat viselkedésének ellenőrzésére. A különféle forgatókönyvek lefedésére különféle teszt eseteket kell létrehozni. Ennek célja a tesztelés hatékonyabb végrehajtása. Ezt megelőzően minden beállítást el kell végezni, például az automatizálási eszközök beállítását a teszt esetek csökkentése és újrafelhasználása érdekében. Minden adatbázis-konfigurációt el kell végezni, és meg kell mérni a mutatókat.
3. Teszt végrehajtás
A teszt esetek elvégzése után azokat a beállított környezetben végre kell hajtani. A végrehajtás megismeri a szoftver tényleges viselkedését, és megtudja, hogyan fog viselkedni a szoftver, amikor az életbe lép, és hogyan kommunikál a többi alkotóelemmel.
4. Teszteredmények elemzése
A végrehajtás befejezése után az összes teszt eredményét elemezni és ellenőrizni kell. A megállapított hibákat meg kell jegyezni és meg kell oldani. A tesztcsoportnak meg kell találnia a megállapított hiba kiváltó okát. Ezeket ellenőrizni kell, hogy megoldódnak-e.
5. Vizsgálja meg újra
A feltárt hibákat feltétlenül ellenőrizni kell. Miután a fejlesztőcsapat kiküszöbölte a hibát, ellenőriznie kell, hogy a tesztelést újra elvégezzék, és a teljes folyamat megismétlődik. A kérdéseket most meg kell oldani.
Miután ezeket a tevékenységeket elvégezték, meg kell győződnie arról, hogy az összes eredményt dokumentálják, és nyilvántartást vezetnek az összes tesztnaplóról és a teszt eredményéről.
Az interoperabilitási tesztelés típusai
Az interoperabilitás tesztelésének öt típusa van
-
Adattípus: Interoperabilitás
Elsősorban annak ellenőrzésére koncentrál, hogy az adattípusok átkerülnek-e egyik típusról a másikra. Az adatok átvitelekor a rendszerek között nem szabad ellentmondásosnak lennie.
-
Szemantikus átjárhatóság
Ez a típus az adatátvitelhez használt algoritmusra összpontosít. Ellenőrzi a szóban forgó szemantikát, és ellenőrzi, hogy az algoritmus megbízható-e vagy sem.
-
Fizikai átjárhatóság
Ellenőrzi, hogy a két vagy több rendszer közötti kapcsolatok megfelelőek-e vagy sem. A használt portok és kábelek nem befolyásolhatják az átvitel sebességét vagy sebességét.
-
Protokoll átjárhatóság
Az adatátvitelhez használt protokollt ellenőrzik az adatok biztonsága szempontjából. A kontrollösszeget engedélyezni kell az adatok hiba nélküli továbbítására.
-
Az adatformátum interoperabilitása
Az adatok küldésének és fogadásának formátumának mindkét rendszerben azonosnak kell lennie.
Az interoperabilitási tesztelés előnyei és hátrányai
Előnyök
Az alábbiakban említjük a következő előnyöket:
- Az interoperabilitási tesztelés segít a két rendszer közötti kapcsolat megteremtésében. Ez a kapcsolat elősegíti, hogy jobb képet kapjunk arról, hogy a rendszer miként működik a többi termékkel való szinkronizálásban. Elősegíti a két különálló rendszer közötti jobb kommunikáció előmozdítását.
- Növeli a hatékonyságot. Ha az adatokat következetesen mutatják be, akkor a döntéshozatal könnyebb lehet.
- Biztosítja az egységes adattípus átvitelét, és nincs eltérés az adattípussal. Az adattípusnak egységesnek és kompatibilisnek kell lennie a rendszeren keresztül, hogy ne legyen probléma.
- Az adatok formázása biztosítja az egységes formázás követését a teljes rendszerben. Az összes szoftver szinkronban van, és az adatok formázása miatt nincs kompatibilitás
- Gondoskodik arról, hogy minden interaktív rendszer azonos szemantikával vagy algoritmussal rendelkezzen.
hátrányok
Az alábbiakban említjük a következő hátrányokat:
- Pontos méréseket igényel, hogy minden rendszer jól működjön a végpontok közötti környezetben
- A hálózati bonyolultság nagyobb ebben a tesztelésben, mivel az összes komponenst tesztelni kell
- A tesztelés során a követelmények nem megfelelőek.
Következtetés
Az interoperabilitási tesztelés nagyon fontos, amikor a rendszer végpontok közötti tesztelése megjelenik. Biztosítja, hogy a rendszer összes szoftverkomponense kompatibilis legyen, és egységként működjenek együtt. A különféle adattípusokat, formátumokat és szemantikákat előre ellenőrzik. A tesztelés célja tehát egyértelmű, és megemlíti a tesztelési tervet és stratégiát is, amelyet a teszteléskor be kell tartani.
Ajánlott cikkek
Ez egy útmutató az interoperabilitás teszteléséhez. Itt tárgyaljuk az interoperabilitás tesztelésének 5 típusát, a folyamatot, valamint az előnyöket és hátrányokat. A következő cikkben további információkat is megnézhet -
- Automatizálási tesztelés
- Mutációs tesztelés
- Statikus tesztelési technikák
- Skálázhatóság tesztelése