Mi az összehasonlító teszt?

A benchmark tesztelés lehetővé teszi egy teljes rendszer vagy modul tesztelését a viselt terhelés szempontjából. A benchmark szó szerinti jelentése olyan referenciapont, amely segít a termék minőségével összehasonlítva. Ez egy olyan szabványt határoz meg, amely elősegítheti a nyújtott termék vagy szolgáltatás legjobb minőségét. Hasonló módon, a benchmarking tesztelést a szoftver tesztelésének olyan típusaként definiálják, amely elősegíti a kiváló minőségű termék szállítását. Ha megismételhető számszerűsíthető eredmények állnak rendelkezésre, amelyek ellenőrzik a szoftver jelenlegi és jövőbeni kiadásait, hogy teszteljék a funkcionalitást, amellyel a szoftver alapjául szolgál vagy összehasonlítható. Ez segít összehasonlítani a szoftver vagy hardver teljesítményét.

A teljesítmény-tesztelésnek meg kell ismételhetőnek lennie a teljesítménymérések rögzítéséhez, és a változást meg kell jegyezni, és annak csak néhány százaléknak kell lennie, amikor a tesztet futtatják. Ez elősegíti az alkalmazásban végrehajtandó változtatásokat annak meghatározása érdekében, hogy javítható-e vagy romlik-e a teljesítmény. Ez a tesztelés kombinálható a biztonsági teszteléssel. Például mérlegelhetjük a benchmarking tűzfalak tesztelését. Ehhez szükséges, hogy a rendszert egyszerre egyesíthessék a különféle biztonsági megsértésekkel, és végre lehessen hajtani, hogy a teljesítmény referenciaértéke meghatározható legyen. A szoftverfejlesztési életciklus részeként a benchmarking tesztelésében fejlesztők és adatbázis-adminisztrátorok is részt vehetnek, ami elősegíti a jelenlegi teljesítmény elérését, majd elősegíti a teljesítmény javítását.

Hogyan végzik a benchmarking tesztet?

A referenciaértékeket ugyanolyan környezetben és ugyanolyan körülmények között kell elvégezni, mint az elvárt lenne, így összehasonlító tényezőt lehet elérni. Segít egy referenciaérték felállításában és a további műveletek ennek megfelelő végrehajtásában. A benchmarking tesztelésének előfeltételei a következők:

  • Biztosítani kell, hogy az összes szoftverkomponens megfelelően működjön.
  • A tesztelés megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy az operációs rendszer minden frissítésére és konfigurálására gondoskodtak-e.
  • A teszt eseteit jól meg kell határozni, és elemekre kell bontani különféle funkcióik szerint.
  • Amíg a tesztelést folytatják, ellenőrizni kell annak konzisztenciáját és ellenőrzési intézkedéseit, mivel ezek fontos tényezők a benchmark teszteléshez.
  • A tesztek minden alkalommal ugyanabban a környezetben és azonos feltételek mellett kell elvégezni.
  • A szoftver és a hardver alkatrészeknek mindig összhangban kell lenniük a termelési környezet követelményeivel vagy specifikációival, mivel a termeléshez referenciaértéket kell meghatározni. A tesztelést úgy kell elvégezni, mintha azt a termelésben végezzék.

Ezután fontos, hogy megtudja, milyen benchmark tesztet szeretne folytatni. Ez lehet egy infrastrukturális referenciaérték is, amely bizonyos meghatározott feltételek mellett segít megtalálni az átviteli képességeket.

A második típus az alkalmazási benchmark, amely elősegíti az adatbázis átviteli képességeinek megtalálását olyan körülmények között, amelyek hasonlítanak a termelésre.

Összehasonlító tesztterv készítése

A benchmark tesztelésekor ez a legfontosabb lépés, amelyet megfelelően kell kezelni. A tesztterv létrehozásának lépései:

  • A munkaterhelés ellenőrzése és vizsgálata.
  • A pontos referenciaértékek elérése érdekében fontos, hogy korábbi referenciaértékek rendelkezzenek, ezért szükséges, hogy az összes tárolt intézkedés legyen kéznél.
  • Rendeljen egy ütemtervvel ellátott tervet, amely tájékoztathatja a felhasználót a szükséges időről és a teszt folyamat végpontjáról.
  • A teszttervezés során bekövetkező bármilyen hiba esetén biztonsági mentési tervet kell készíteni.
  • Az utolsó eljárás lezárásáról hatóságot kell dönteni.

A benchmarking tesztelésének fázisa

A benchmarking négy szakaszból áll:

  • Tervezési szakasz
  • Elemzési fázis
  • Integrációs szakasz
  • Akció fázis

1) Tervezési szakasz

Ebben a szakaszban fontos a különféle szabványok és követelmények azonosítása és rangsorolása. Elősegíti a különféle referenciakritériumok eldöntését, amelyek elősegítik a szabvány felállítását, és elősegítik a legkevesebb szabvány szoftver továbbítását.

2) Elemzési fázis

Az elemzési szakasz elősegíti a minőségi termék előállítását, és elősegíti a korábban felmerült problémák kiváltó okainak azonosítását. Ezzel könnyen azonosíthatja a szükséges változtatásokat, és meghatározhatja a tesztelési folyamat céljait. Ez összehangolja a tesztelési folyamatot és elősegíti a minőség elérését.

3) Integrációs szakasz

Az integráció segítséget nyújt abban, hogy mindenki megszerezze az eredményeket, ha megosztja, és az érintett személy hozzájárul az jóváhagyáshoz. Miután minden integrálva van, a funkcionalitások eldönthetők, és ennek megfelelően meg lehet határozni a működési célokat.

4) Akció szakasz

Ebben a szakaszban a tényleges munka megtörtént. A fenti lépések egy tesztterv kidolgozásához és a szükséges változások dokumentálásához vezethetnek. A terv elkészítése után végrehajtási változtatások végezhetők, és a munka megkezdése után figyelemmel lehet kísérni az előrehaladást, és ennek megfelelően a terv a teljesítésig végrehajtható. A fenti pontok folyamatosan futtathatók, amíg a tesztelés be nem fejeződik.

Ezenkívül szerepet játszik a Benchmark Testing Framework, amely segít néhány alapvető feladat elvégzésében. Ezek a feladatok a Konfiguráció, a kiszolgálóoldali összetétel, az adatbázis-hozzáférés és a JSON-sorosítás.

Benchmark tesztelési technikák

A benchmarking tesztelésének technikái magukban foglalják a különféle tényezők alapján különböző referenciaértékek felállítását. Ezeket a tényezőket meghatározzák az alkalmazandó technikák. A teljesítmény tesztelésének javítása érdekében szem előtt kell tartani a következőket.

  • SQL lekérdezések
  • SQL indexek
  • SQL eljárások
  • SQL triggerek
  • Táblázat-hely konfigurációk
  • Hardverkonfigurációk
  • Alkalmazási kód
  • Networks
  • tűzfalak

Benchmark tesztelési technikák fázisai

A Benchmark tesztelés négy szakaszból áll. Ezek:

  1. Benchmark előkészítés
  2. Benchmark teszt létrehozása
  3. Benchmark teszt végrehajtása
  4. Benchmark teszt elemzése

Nézzük meg ezeket külön-külön.

  1. Benchmark előkészítés

Ebben a szakaszban ellenőrizni kell néhány előfeltételt. Fontos ellenőrizni az adatbázis logikai és fizikai felépítését. Az összes táblát, nézetet és indexet előre el kell készíteni. Ez elősegíti a tesztelés hatékony végrehajtását. Normalizálhatja a táblázatokat, feltöltheti az összes adatot valós idejű adatokkal, valamint biztosíthatja, hogy a referenciaértékekhez rendelkezésre álljon minden megfelelő statisztika. Futtathatja az adatbázist, és biztosíthatja, hogy a teszteléshez használt összes rendszer erőforrás és adat azonos legyen. Minden olyan csomag, amely egy teljesítménnyel rendelkezik, mint például a sorblokkolás, engedélyezett. A lemez helyét, a naplófájlok méretét, a biztonsági másolatot készítő képeket és a teszt biztonsági mentési eljárásokat egymásba illesztik.

Mint fentebb tárgyaltuk, az SQL utasításokat szintén meg kell vizsgálni. Legyen reprezentatív SQL vagy legrosszabb SQL.

Reprezentatív SQL: Ez az SQL tartalmazza azokat a kijelentéseket, amelyeket a benchmark tesztelésre jellemző helyzetekben kell végrehajtani. Ezeket az állításokat az alkalmazás jellege alapján választják ki. Ez tovább magyarázható azzal, hogy példát vesz egy olyan alkalmazásra, amelyhez esetleg beszúrási utasításokat kell igénybe venni, miközben vannak olyan banki tranzakciók, amelyek megkövetelik a Letöltés, Frissítés és több beszúrási utasítás használatát.

Legrosszabb eset az SQL: Ebben az esetben lehet utasításokat, amelyek gyakran végrehajthatók. Ezek olyan állításokat tartalmazhatnak, amelyek nagy mennyiségű adatot fognak feldolgozni. Ilyenkor korlátozott SQL-k és számos csatlakozás tekinthető ebben az esetben. Ezen kívül lehetnek olyan állítások, amelyek hozzáférési útja rossz, és amelyek egyetlen indexet sem támogatnak. Egy másik példa a legrosszabb SQL esetre egy lekérdezés, amely sok időt vesz igénybe a végrehajtáskor.

  1. Összehasonlító teszt létrehozása

Az ilyen típusú tesztelés fő motívuma egy olyan program létrehozása, amely hasonló egy meglévő programhoz. Ez a meglévő program elősegíti a referenciaérték létrehozását. A teljes alkalmazás referenciaértéknek tekinthető, amely elősegíti az SQL utasítások halmazát, amelyek segítenek az elemzésben. Ha az alkalmazás nagy, tanácsos csak a szükséges behozatali nyilatkozatokat figyelembe venni. Ezeket a fontos állításokat bele lehet foglalni a benchmark teszt létrehozásába. Ennek tartalmaznia kell a CONNECT, a PREPARE OPEN stb. Nyilatkozatokat is, amelyek segíthetnek az időhöz kapcsolódó referenciaérték meghatározásában.

Fontos a lekérdezés futtatásához szükséges becsült idő végrehajtása és beszerzése. A szimulációhoz fontos, hogy minden lekérdezéshez becslések legyenek. Bár a teljesítési idő nem fog feltárni szűk keresztmetszeteket, ez biztosan javítja a teljesítményt. A meghatározott sorokat úgy kell kezelni, hogy pontos szimulációs eredményeket kapjunk. Ha a küldött sorok helytelenek, ez súlyosan akadályozhatja a CPU teljesítményét.

  1. Összehasonlító teszt végrehajtása

A tesztelés kezdetén egyetlen paramétert választhatunk, és ennek különböző értékeit kipróbálhatjuk. Ezt az értéket addig kell változtatni, amíg a maximális hasznot nem kapjuk meg. Az ismétlődő végrehajtások elősegítik a megbízható teljesítmény elérését a rendszerből, és különböző értékeket kapnak, amelyek felhasználhatók a referenciaértékek létrehozásához. Az elvégzett futások az első futás, azaz az első futtatás, és a normál futások, amelyek az első futás után futnak. A több érték tesztelésének befejezése után a készlet visszatér ismert állapotba. Ezután a paraméter értéke megváltoztatható. Az értékek megváltoztatásakor a környezetet vissza kell állítani az eredeti állapotba. Az alábbiak végrehajtásához lépéseket kell végrehajtani.

  • A statisztikákat frissíteni kell a tesztelés során, és biztosítani kell, hogy minden iterációnál ugyanazokat az értékeket használják.
  • A használt teszt adatoknak konzisztenseknek kell lenniük, és biztonsági másolatot kell tartani, amely az előző állapotot tárolja. A felhasználók igénybe vehetik az olyan segédprogramokat, mint például az exportált példány visszaállítása, amely segíthet az adatok helyreállításában.

Az eredményektől függően, ha a teljesítmény javul, akkor az iterációk sorozatát addig futtassa, amíg egy átlagos eltelt idő meg nem érkezik. Másrészt, ha a teljesítmény romlik, akkor a paraméterek megváltoztathatók korábbi értékekre, és csak egy módszer használható a hangoló paraméterhez.

  1. Benchmark teszt elemzése

A végrehajtás után minden eredményt el kell menteni. Ezek az eredmények azonosítót tartalmaznak, amely iterációs számokkal, utasításszámokkal és az összes végrehajtáshoz eltelt idővel rendelkezik. Az összefoglalónak tartalmaznia kell az összes futtatást a szokásos idõvel és a különbözõ értékeket tartalmazó állításokat.

Előnyök és hátrányok

Vessen egy pillantást a benchmarking előnyeire

  • Teljesítményjavítás: Ez az egyik fő oka annak, hogy a benchmark tesztet elvégezzék. Javítja a versenyképességet és biztosítja, hogy az alapvető funkciók magas színvonalú legyenek. Összehasonlíthatja a teljesítményt a piacon lévő más alkalmazásokkal, és javíthatja alkalmazásának minőségét. Ezenkívül kiskapukat vagy területeket hoz fel, ahol az alkalmazás nem hatékony, és lehetőséget ad arra, hogy javítsák.
  • A hangsúly a változásokra koncentrál: A benchmarking tesztelés arra készteti a minimumminőségű terméket. A bevált gyakorlatok és szabványok arra ösztönzik Önt, hogy elemezzék, teljesítsék és kibővítsék a már megszabott szabványokat.
  • Nincs felmerült többletköltség: Ezek a benchmark tesztelés során tett erőfeszítések költséghatékonyak és nagyon gyorsan eredményeznek eredményeket. Az előnyöket azonnal ki lehet használni, amint megfelelő megoldásunk van. Javul a stratégiák és az információmegosztás, amelynek eredményeként eltérő a gondolkodásmód a munka során, ami kiváló termékekhez és jövőbeli felfedezésekhez vezethet.
  • Az alapvető tevékenységek meghatározása : A termék és a profit javítása érdekében fontos, hogy egy tevékenységek sorát mindig meghatározzák és elvégezzék.

A hátrányok a következők:

  • Szabványos stabilitás : Ha egy referenciaértéket beállítanak, a vállalatok azt bevezetik, és szabványnak teszik. Ezt követően a fejlesztés lehetősége csökken.
  • Csökkent eredmények : ha a szabványt beállítják, az emberek ritkán keresnek további fejlesztéseket.
  • Megnövelt függőség : Azok a vállalatok, amelyek ezeket a referenciamutatókat készítik, a többi embert az alkalmazásoktól teszik függővé.

Következtetés

A benchmarking tesztelésének fő eredménye a promóció és a hatalmas eladások. Az összes megbeszélés után arra a következtetésre juthatunk, hogy ezek a különféle szempontok alapvető fontosságú anyagokat nyújtanak a társaság számára, ami elősegíti a megfelelő termék gyártását. A vizsgálat elvégzésével a minőség elérhető. A holtponti forgatókönyvek teljes mértékben elkerülhetők, és a legjobb minőségű terméket vagy alkalmazást is eljuttathatjuk.

Ajánlott cikkek

Ez egy útmutató a Benchmark Testinghez. Itt megvitattuk a fázisokat, a tesztelési technikákat, a benchmark létrehozását, a benchmarking tesztelésének előnyeit és hátrányait. A további javasolt cikkeken keresztül további információkat is megtudhat -

  1. A Black Hat SEO technikák
  2. Teszt esettervezési technikák
  3. Fekete doboz tesztelése
  4. Gépi tanulási technikák
  5. Black Box tesztelési technikák

Kategória:

Szoftverfejlesztés